VGF&HKL szaklap

Nyilvános a klíma- és energiastratégia

A kormány az atomenergiára és a megújuló források felfutására alapozza a dekarbonizációt

| |  389 | |

Nyilvános a klíma- és energiastratégia

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közzétette a közelmúltban elfogadott energia- és klímapolitikai stratégiai dokumentumokat. Ezek szerint a magyar villamosenergia-termelés már 2030-ban is kilencven, 2050-re pedig teljesen karbonsemleges lesz, kiváltva a földgázt. A stratégia szakmai értékeléshez még idő kell, intő jel ugyanakkor, hogy a mértékegységekkel hadilábon állhatnak az anyag összeállítói. Joule helyett „joul”, terawatt helyett „terrawatt”, gigawatt helyett „gigwatt” szerepel az összeállításban.

A Magyar Hőszivattyú Szövetség és lapunk kiadója, a Media12 február 12-én hazai és nemzetközi előadók részvételével rendez konferenciát Budapesten (részletes program és regisztráció itt). Az esemény aktualitását a klímaváltozás elleni küzdelem adja, a dekarbonizáció, vagyis a szén-dioxid-semleges technológiák, például a hőszivattyúzás elterjesztése. Az eseményen Kaderják Péter, az Információs és Technológiai Minisztérium államtitkára ismerteti majd a nemzeti energia- és klímatervet, melynek részleteit az ITM által feltöltött dokumentumokból lehet megismerni.

A szaktárca közleménye szerint Magyarország számára kiemelt cél a környezet védelme és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, hiszen mindannyian tiszta vizet, tisztább levegőt, tisztább környezetet szeretnénk. 2030-ra Magyarországon a villamosenergia-termelés 90 százalékban karbonsemleges lesz, 2050-re pedig a klímasemleges kibocsátás a cél. Ennek árát a legnagyobb klímaszennyezőkkel fizettetnék meg, az átállást részletező Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégiát az év végéig fogják kidolgozni.

„A magyar kormány az Európai Unió 2030-ig kitűzött céljaival egyetért, mert ehhez megvan az uniós cselekvési terv, és elérhetőek a vállalások teljesítéséhez szükséges források is. A kormány uniós törekvésekhez képest is ambiciózusabb elköteleződése, hogy a karbonmentes villamosenergia-termelés részaránya 2030-ig 90 százalékra emelkedjen: ezt a nukleáris kapacitások szinten tartásával, a megújuló villamosenergia-termelés ösztönzésével és átfogó közlekedészöldítési programmal kívánjuk elérni.

Magyarország az Európai Tanács decemberi ülésén támogatta a klímasemlegesség elérését 2050-re. Mintegy 50 ezer milliárd forintra lenne szükség ahhoz, hogy hazánk karbonsemleges villamosenergia-termeléssel rendelkezzen, a földgázfelhasználást teljes egészében kiváltsa, és a közlekedést teljes körűen elektromos alapra helyezze, ez éves szinten a GDP kb. 2–2,5 százalékát jelenti. Ezért a magyar kormány feltételei között szerepel, hogy a kiadások jelentős részét a legnagyobb szennyező, klímarongáló országok és nagyvállalatok fizessék, a családok energia- és élelmiszerköltségei ne emelkedjenek, ne a felzárkózó országoknak járó kohéziós alapokból vegyék el és csoportosítsák át a pénzeket klímavédelmi célokra, az atomenergia pedig része legyen a klímaproblémák megoldásának” – írja közleményében a minisztérium.

Az ITM a stratégiai dokumentumok mellett a tavalyi év végén útjára indított klímapolitikai kérdőív kiértékelésének eredményeit is hozzáférhetővé tette. A kérdőívet kitöltő több mint 200 ezer ember 92 százalékban támogatja, hogy hazánk 2050-re klímasemleges legyen.

Bár a dokumentumok szakmai értékelése még korai lenne, néhány bosszantó hibáról már most szólhatunk. Az egykori LMP-s EP-képviselő Jávor Benedek szúrta ki és tette szóvá, hogy a mértékegységeket részletező fejezetben például a joule (ez a munka, a hőmennyiség és az energia mértékegysége az SI-rendszerben, és James Prescott Joule angol fizikus tiszteletére nevezik így) következetesen „joul” szerepel. Emellett kapott egy plusz r betűt az ezermilliárdszoros jelentésű tera előtag, így lett „terrajoul” a terajoule és „terrawatt” (a watt az a teljesítmény, amelyet egy joule munka egy másodperc alatt létrehoz, s a gőzgép fejlesztésében jeleskedő James Watt skót mérnök tiszteletére nevezzük így), holott sajnos a föld jelentésű terra előtagnak ebben az összefüggésben nem sok értelme van. Amíg a tera előtag bővült egy betűvel, a milliárdszoros jelentésű giga veszített egyet, így lett „gigwatt” a gigawattból és „gigwattóra” a gigawattórából.

– Az új magyar klíma- és energiatervet, tartok tőle, fizikából bukott diszlexiások fogalmazták – szúrt oda egyet Jávor Benedek, s ezzel maga is hibát vétett. Felcserélte ugyanis a diszlexiát, vagyis a nyelvvel, a beszéddel és az olvasással kapcsolatos zavart a diszgráfiával, amely az íráskészség nehézségével és helyesírási hibák vétésével járó tünetcsoport.

EnergiahatékonyságKörnyezetvédelem

Kapcsolódó