Vezérlés egyszerűen
2020. április 21. | Lantos Tivadar | 10 691 |
Vegyes, padlófűtéses és radiátoros rendszereknél gyakran találkozhatunk külső keringtetőszivattyúkkal, amelynek az indítását vezérelnünk kell. Régi típusú gázkészülékeknél sokszor a külső szivattyút bekötötték a kazán paneljébe, a belső keringtetőszivattyúhoz. Új típusú kondenzációs kazánoknál ez az eljárás nem működik, sőt garanciavesztéssel járhat.
Ne kösd a kazánba!
Bizonyos készülékek képesek külső szivattyúkat is kezelni, ezt a megfelelő helyre bekötve, és a gázkazán menüsorában beállítva, beprogramozva könnyedén működtethető. Abban az esetben viszont, ha nincs ilyen lehetőség, külső vezérlésre van szükség. A legegyszerűbb megoldás, ha a szivattyút egyszerűen egy villásdugóval a hálózatba kötjük. Ez a lehetőség állandó figyelmet igényel a be, kikapcsolásnál, és amellett, hogy nem biztonságos, energiapazarló, egyáltalán nem szakszerű. Ha bedugva marad a szivattyú, feleslegesen fogyaszt, hosszabb távon pedig tönkre is mehet a készülék.
Ki mit talál
Találkoztunk olyan megoldással is, ahol az épület felső szintjén radiátorok, az alsó szinten egy zárt padlófűtési kör üzemel, ami egy hőcserélővel kapcsolódik a kazán rendszeréhez. A lenti szintet alacsonyabb hőmérsékletre kell a hőmérsékletet beállítani a padlófűtés miatt, valamint tovább is tarja a meleget. A fenti szinten azonban sűrűbben be kellene kapcsolni a fűtést, valamint magasabb hőmérsékletet kellene produkálni. Ekkor azonban a lenti helyiségeket túlfűthetjük, ráadásul feleslegesen. Jelenleg egy programozható rádiós thermosztát van, a fenti szinten elhelyezve. A padlófűtés motorját pedig egy programozható konnketor segítségével kapcsolják ki/be bizonyos időközönként. Ennek a programját tapasztalati úton határozták meg. Ez a megoldás már egy fokkal jobb, azonban még mindíg nem mondhatjuk szakszerűnek.
Innen kezdődik...
Ami már szakszerűnek mondható megoldás, az a relés működtetés, melyel több helyen is találkozhatunk. Ekkor a termosztát jelet ad a kazánnak, és bekapcsolja azt, ezzel párhuzamosan meghúz egy relét, amely bekapcsolja a padlófűtés-szivattyút. Itt fontos, hogy a padlófűtésrendszer úgy legyen kialakítva, hogy ne tudjon túlmelegedni. Például vissza tudjon keveredni a visszatérő lehült víz, és az előremenő melegebb stb. Ha nem így lett kialakítva a padlófűtés rendszer – ilyennel is találkozhatunk –, akkor csőtermosztátot lehet alkalmazni, olyat, amely egy hőmérséklet felett bekapcsolja a szivattyút, és egy hőmérséklet felett pedig lekapcsolja. Bár bonyolult, de két csőtermosztáttal is kialakíthatunk ilyen rendszert. Az egyiket úgy kötjük be, hogy egy hőmérséklet felett kapcsoljon, a másikat pedig úgy, hogy egy hőmérséklet alatt maradjon bekapcsolva. Ennek összekötéséhez már azonban nagyobb villanyszerelő tudásra van szükség.
A jó megoldás
A kereskedelemben azonban egyszerű zónavezérlőket is kaphatunk, amelyek elegánsan oldják meg a problémát. A zónavezérlőket csatlakoztatni kell a hálózati feszültségre, majd a megfelelő pontjait a kazánba kell kötni. Két pontját a termosztátba, hármat pedig a szivattyúhoz. Lehetőségünk van plusz termosztátot bekötni, és máris kaptunk egy egyszerűbb zónavezérlő rendszert, ahol a radiátoros köröket és a padlófűtést külön működtethetjük. A padlófűtés nehezebben reagál egy szobatermosztát jelére, így érdemes külső hőmérsékletérzékelővel megoldani, és a megfelelő viszonyokat beállítani a padlófűtés kapcsolásához. Ezzel megkaptuk a legkorszerűbb megoldást, ami egy ilyen rendszerből kihozható.
Nézzük az árakat
A legegyszerűbb megoldás, ami csak némi vezeték, egy villásdugó kérdése, kb. 500 Ft-ból kialakítható. Egy időkapcsolós konnektor kb. 3000 forinttal növeli meg a költségeket. A relék kb. 1500-2000 forint körül vannak, ám ennek a kialakítása szintén igényel villanyszerelő szaktudást. A csőtermosztát kb. 3500 forintba kerül. A bonyolultabb megoldás, a zónavezérlés már drágább, kb. 15 000-20 000 forintért várárolhatunk boxot, melybe a különböző elemeket be kell kötni. Ehhez még termosztát is kell, vagy külső hőmérsékletérzékelő, ami tovább növeli a költségeket.
A VGF&HKL egy havi megjelenésű épületgépészeti szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alkalommal jelenik meg. A lap cikkei a fűtéstechnika, gázellátás, vízkezelés területei mellett a hűtés-, klíma- és légtechnika témaköreit tárgyalja. A VGF elsődlegesen az épületgépészeti kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, társasházkezelők, beruházók, ingatlantulajdonosok és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, problémái és megoldásai iránt.
A VGF&HKL előfizetési díja egy évre 8990 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így 22 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.
