Barion Pixel

VGF&HKL szaklap

Figyelem!
Ez az írás bizonyos elemeiben az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet a cikk írásakor érvényben lévő rendelkezéseinek értelmezésén alapul. A rendelet 2021. 03. 10-én meghirdetett módosításai miatt az itt közöltek egy része is érvényét veszíthette.

Állásfoglalás helyett álláspontok ütköznek

Azon vitázik a szakma, hogy kötelezővé tették-e a gépi szellőzést vagy sem

2021. február 22. | Erdősi Csaba |  2264 |

Állásfoglalás helyett álláspontok ütköznek

Számos bejegyzés, hozzánk beérkezett levél és telefonhívás alapján az a kép alakult ki bennünk, hogy az épületgépész szakma téma iránt érzékeny tagjai finoman szólva is megosztottak a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet (a továbbiakban: TNM rendelet) egyes módosításainak értelmezésével kapcsolatban. Neves szakemberek állítják egybehangzóan, hogy január elseje óta Magyarországon szabályozott gépi szellőzés nélkül nem kaphat használatba vételi engedélyt új építésű vagy jelentős felújításon átesett épület, mások szerint ez, tudniillik a gépi szellőzés kötelező biztosítása egyáltalán nem következik a rendelet szövegéből. Az alábbiakban nevek említése nélkül megpróbáljuk ismertetni a kétféle álláspontot és a mögöttük húzódó érveket. Az ügyben természetesen megkerestük az illetékes minisztériumot, amint válaszolnak, tájékoztatjuk olvasóinkat az állásfoglalásaikról.

Ez az írás nem arról szól, hogy jó-e a gépi szellőzés vagy sem. A technológiáról publikált számos cikkünk, a komfortszellőzés melletti kiállásunk remélhetőleg egyértelművé teszi, hogy a modern, hatékony és egészséges megoldásokban látjuk a jövőt.

Mielőtt ezt a cikkünket elkészítettük volna, számos telefonos háttérbeszélgetést folytattunk le a szakmában neves, felkészült és elismert szakemberekkel, és jópár e-mail-váltáson is túlvagyunk ugyanezzel a körrel. Megszólalóink nevét mindazonáltal nem írjuk le, csupán összefoglalnák mindazt, amit az általuk elmondottakból, leírtakból leszűrtünk a TNM-rendelet első mellékletének módosításával, helyesebben a módosítás értelmezésével kapcsolatban. Alapvetően ugyanis két, egymással gyökeresen ellentétes állásponttal találkoztunk.

A különböző épületek frisslevegő-igényének biztosításáról a TNM rendelet 2. pontja ad eligazítást. Ez január elsejei hatállyal, mindenki számára teljesen váratlanul kiegészült a 2.4. alponttal, ami így szól:

„Az épület 2.1. vagy 2.2. alpontban meghatározott, a tartózkodási zónába minimálisan bejuttatandó friss levegő mennyiséget és az elvezetésre kerülő szennyezett levegőt, így a légcserét, csak szabályozott működésű hővisszanyerős szellőztetőrendszer vagy központi elszívásos szellőzés kiépítésével lehet biztosítani, mely a belső páratartalom és CO2-szint alapján automatikusan és folyamatosan, igény szerint üzemel. A rendszer részeként és kialakításánál figyelembe vehetők a friss levegő bevezetésére alkalmas passzív, automatikus működésű páraszabályozású légbevezető elemek. Az épület külső nyílászáróinak teljes vagy részleges nyitásával történő friss levegő bejutást a 2.1. és 2.2. alpontban meghatározott érték számításnál nem szabad figyelembe venni.”

A szakma egy részének álláspontja szerint ez a módosítás egyértelműen azt írja elő, hogy minden új építésű vagy jelentős felújításon átesett épület csak akkor kaphat használatba vételi engedélyt, ha azt központi szabályozott szellőzőberendezéssel látták el. Abban már nincs teljes egyetértés, sőt vita van, hogy a fentiek alapján mely technikai megoldások vehetők figyelembe az előírás teljesítéséhez és melyek nem, de ezeket most nem vesszük sorra, mert a lényegen nem változtatnak. A lényeg ugyanis az, hogy mese nincs, ezen értelmezés szerint

kötelező a gépi szellőzés.

Csakhogy nem mindegyik szakember értelmezi így a fent leírtakat. Sőt, számosan vannak, akik szerint ez egyáltalán nem olvasható ki a rendelkezésből. Hiszen, érvelnek ők, a 2.4. alpont kizárólag a 2.1. és 2.2. alpontban meghatározott esetekre vonatkozik. A 2.1. arról rendelkezik, hogy alacsonyan szennyező, nem lakó funkciójú épületben, légtechnikai rendszer esetén, folyamatos emberi tartózkodásra használatos helyiségben a tartózkodási zónába minimálisan bejuttatandó friss levegő mennyiségét milyen összefüggéssel lehet megállapítani.  A 2.2. alpont pedig azt írja elő, hogy lakóépületben, légtechnikai rendszerrel, a tartózkodási zónába minimálisan bejuttatandó friss levegő mennyiségét milyen szabályok alapján kell megállapítani. Eszerint, érvel számos szakember, csak ott kötelező a 2.4. alpont szerinti leírások alkalmazása, ahol eleve gépi szellőzéssel terveztek, ahol nem, ott pedig minden további nélkül kaphat használatba vételi engedélyt gravitációs módon szellőztetett épület. Vagyis

nem kötelező a gépi szellőzés.

A TNM rendelet módsításával kapcsolatos vitáknak, szakmai beszélgetéseknek van még számos olyan aspektusa is (ezek közül talán a legfontosabb, hogy mi lesz a KNE-követelményeknek egyébként megfelelő, már építés alatt álló, de légtechnikával nem szerelt épületek sorsa), amelyekre most nem térnénk ki. Legyenek egy másik cikk témái. És természetesen jogi természetű szövegek értelmezésében igazságot sem hirdethetünk, épületgépész szaklapként nem ez a feladatunk. A helyzet tisztázása érdekében ugyanakkor állásfoglalásra kértük az Innovációs és Technológiai Minisztériumot, hiszen a jelenlegi bizonytalan állapotot, az eltérő jogértelmezésekből következő faramuci helyzetek sokaságát csak egyértelmű, a jogalkotótól származó állásfoglalás tisztázhatja. Információink szerint hasonló kérés a Magyar Mérnöki Kamara felől is érkezett a szaktárcához. Amint ezek kapcsán bármilyen fejlemény történik, arról olvasóinkat természetesen azonnal tájékoztatni fogjuk.

 

A VGF&HKL egy havi megjelenésű épületgépészeti szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alkalommal jelenik meg. A lap cikkei a fűtéstechnika, gázellátás, vízkezelés területei mellett a hűtés-, klíma- és légtechnika témaköreit tárgyalja. A VGF elsődlegesen az épületgépészeti kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, társasházkezelők, beruházók, ingatlantulajdonosok és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, problémái és megoldásai iránt.

A VGF&HKL előfizetési díja egy évre 9990 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így 22 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.

Érdekel az előfizetés →

Beleolvasok →

 

JogszabályokSzellőztetés

Kapcsolódó