Barion Pixel

VGF&HKL szaklap

Hűtőkörök általános karbantartása

2021. június 3. | Lantos Tivadar |  2494 |

Hűtőkörök általános karbantartása

A megfelelő karbantartásra szánt összeg mindig megtérül a hűtéstechnikában. Az elhanyagolt berendezések meghibásodott alkatrészeinek cseréje, javítása sokszorosa a szervizköltségeknek. Nem is beszélve a leállás okozta anyagi veszteségekről például egy hűtőházban.

Pontosan mit is kell vizsgálnia egy karbantartást végző szerelőnek a hűtőkörök tekintetében? Nézzük át pontról pontra. A karbantartásra nincs általános recept, célszerű mindenben a gyártói utasítást követni. A nagyobb cégek szervizpartnereinek viszonylag könnyebb dolga van, ugyanis workshopokon első kézből informálódhatnak a teendőkről, amit legtöbbször a garancia hosszú távú megőrzésének is feltétele. Egyedileg épített hűtőkörök esetén nincs ilyen lehetősége a szakembereknek. A készülék élettartamát jelentős mértékben befolyásolhatják akár a legapróbb javítások, igazítások.

Ellenőrzendő!

Az elektromos csatlakozásokban vagy az érintkezési pontokon jelentkező ellenállás – kopás, oxidáció, lelazult kötések – túlzott feszültségeséshez vezethet, ami túlmelegedett kábeleket, megolvadt szigetelést, alkalmi tüzet és végső soron motorhibákat okozhat. Minden elektromos csatlakozást ellenőrizni kell, nagyipari berendezések esetén vizsgálni kell a motor mágneskapcsoló érintkezőit hogy nincsenek-e túlzottan megégve, barázdálva. Ha igen, akkor a kontaktort ki kell cserélni. Zárt csapágyazású motorok nem igényelnek helyszíni kenést. Azokat a motorokat, amelyek nem használnak tömített csapágyakat, rendszeresen meg kell kenni, a gyártó ajánlásaival összhangban. A légszűrőket is ellenőrizni kell, szükség esetén cserélni. Célszerű megvizsgálni a termosztát beállítását és kalibrálását. Figyelembe kell venni a technológiai hőmérsékleteket és időtartamokat, annak érdekében, hogy a rendszer megfelelően és biztonságosan működjön.

Fontos a kondenzvíz elvezetését és a leeresztő edényt is megvizsgálni a hűtő, légkezelő berendezések esetén. A légcsatornák tömörségét is át kellene nézni. A rendszert elindítva ellenőrizni kell az üzemi nyomást, a kompresszor áramerősségét, a kondenzátor és az elpárologtató ventilátor motorjának áramerősségét is. Ezekből az adatokból következtetni lehet a rendellenes működésekre, esetleges meghibásodásokra.

A hőtranszfer hatékonysága

A gőz-kompressziós hűtési ciklus célja, hogy a hőt a hűtött (vagy kondicionált) helyiségből a hűtőközegbe továbbítsa, és végül a hűtőgépen kívülre vigye. A folyamatot megkönnyítő két hőátadó felület az elpárologtató, amely lehetővé teszi, hogy a tér levegőjének hőtartalma átkerüljön a párologtató csöveken keresztül áramló telített hűtőberendezésbe. Valamint a kondenzátor, amely a térben elnyelt hőt (plusz a sűrítési folyamat során hozzáadott hőt) a hűtött téren kívülre „dobja”. Magától értetődik, hogy a berendezések és az alkatrészek megfelelő kiválasztása elengedhetetlen a hűtött térben a tervezési hőmérséklet biztosításához. A két hőátadási felületnek csúcshatékonysággal kell működnie, hogy a kondicionált térben tartani lehessen a tervezési hőmérsékletet. A párologtató és a kondenzátor kapacitásának és hatékonyságának első számú „gyilkosa” a szennyeződés, törmelék vagy bármi más, ami gátolná a légáramlást mind az elpárologtató, mind a kondenzátor lamelláni keresztül. Az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA) néhány évvel ezelőtt végzett tanulmánya szerint egy viszonylag kicsi, 1 mm vastag szennyeződésfilm réteg egy hőátadási felületen 21% -os hőveszteséget eredményezett. A tisztaság ellenőrzésére csak szemrevételezésre van szükség. A hőátadó felület tisztítása is viszonylag egyszerű. Ecsettel a nagyobb, vastagabb réteg eltávolítható, a makacsabb szennyeződésekhez vegyszeres tisztítás ajánlott. Nagyobb méretű elpárologtatókat, kondenzátorokat óvatosan – vigyázva, hogy a lamellák ne görbüljenek el -, át lehet fújni kompresszorral. (Az esetlegesen meggörbült lamellák lamellafésűvel hozhatók helyre.)

Szennyezett párologtató következményei

A szennyeződés és a törmelék miatt csökken a levegő áramlása a lamellákon keresztül. Mivel a hőnek a levegőből az elpárologtató csöveken keresztül áramló hűtőközegbe történő átvitelének képessége arányos a levegő áramlásával, a légáram csökkentése a hőátadás csökkenését eredményezi. A párologtató már nem képes elvonni a kívánt hőmérséklet fenntartásához szükséges hőt a térben. A berendezés kétségtelenül hosszabb ideig fog működni, ami magasabb energiafogyasztást (és magasabb elektromos számlákat) eredményez. Ha a berendezés nagyobb kapacitással rendelkezik, mint a tervezett terhelés, akkor valószínűleg nem csökken számottevően a helyiség hőmérséklete. Ha azonban a készülék alulméretezett, akkor kétséges, hogy a helyiség hőmérsékletét a kívánt szinten tudja tartani. A termosztatikus tágulási szelep (TEV) megváltoztatja a párologtatóba belépő hűtő tömegáramot, reagálva a párologtató kimeneténél lévő túlhevülési állapotra. A TEV-ek képesek alacsonyabb terhelés esetén lefékezni, de van egy korlát, hogy meddig tudnak lefojtani és továbbra is fenntartják a túlhevített állapotot a párologtató kimeneténél. Ha nem kap elég levegőt a rendszer, a TEV elérheti azt a pontot, ahol képtelen fenntartani a túlhevített állapotot a párologtató kimeneténél. Ennek eredményeként bizonyos mennyiségű folyékony hűtőközeg áramlik a kompresszor bemenetére, ami károsíthatja a kompresszort.

Mint fentebb említettük, a csökkent terhelés miatt a TEV zárt fojtású lesz a túlhevítés alapértékének fenntartása érdekében. Ez csökkent hűtőközeg tömegáramot eredményez. Ha az elpárologtató a kompresszor alatt helyezkedik el, akkor minimális hűtőközeg-szívási gőzsebességre van szükség ahhoz, hogy az olaj visszatérjen a kompresszorba. Mivel a fojtószelepek zárva vannak, a tömegáram csökkenése alacsonyabb szívási gőzsebességet eredményez. Egy bizonyos ponton a sebesség lecsökkenhet arra a pontra, ahol az olaj már nem képes visszatérni a kompresszorba. A hermetikus vagy csavarkompresszorokkal ellátott kisebb kondenzációs egységek nincsenek felszerelve biztonsági kapcsolóval, amely alacsony olajszint esetén kikapcsolja a kompresszort. Ismételten fennáll a kompresszor károsodása / meghibásodása.

Szennyezett kondenzátor

Hasonló légellátási probléma tapasztalható a kondenzátor lamelláin, amely csökkenti a kondenzátor kapacitását. Az eredmény egy olyan rendszer, amely megemelkedett kondenzációs nyomáson működik. Ez növeli a sűrítési arányt, ami csökkenti a kompresszor kapacitását. A csökkentett kompresszor kapacitásból származó megemelkedett üzemi hőmérséklet befolyásolja az olajok megfelelő kenési képességét. A 310F-330F közötti ásványi olaj elveszíti a dugattyúgyűrűk és a dugattyúhenger közötti kenőfilm réteget, ami gyűrűkopást eredményez. Ezen kívül a nagyobb sűrítési arány nagyobb erőt fejt ki a dugattyú csuklócsapágyán és a hajtórúd csapágyain. Hosszabb üzemidő ilyen körülmények között csökkenti a kompresszor élettartamát. A kompresszorolajok magas hőmérsékleten (350F ásványolaj és 400F POE) elkezdenek bomlani. Amint az ásványolaj és a POE hőmérséklete meghaladja a bomlási küszöbértéküket, az olaj polimerizálni kezd, elindul egy folyamat, amelynek eredményeként az olajmolekulák egyre nagyobb molekulákká egyesülnek. Az olaj először besűrűsödik, majd iszappá, végül szilárd porrá válik. Ez a folyamat nemcsak csökkenti az olaj kenési képességét, hanem arra is lehetőséget ad, hogy szűrőket, szűrőszárítókat, kisebb nyílásokat tömítsen el, így végzetes eredményt produkáljon a hűtőkör életében.

Látható tehát, hogy a karbantartásra mekkora szükség van a hűtőkörök esetén. A szerelőknek meg kell győzniük a hűtőkör tulajdonosokat, hogy a rendszeres ellenőrzés hosszú távon megtérül!

 

A VGF&HKL egy havi megjelenésű épületgépészeti szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alkalommal jelenik meg. A lap cikkei a fűtéstechnika, gázellátás, vízkezelés területei mellett a hűtés-, klíma- és légtechnika témaköreit tárgyalja. A VGF elsődlegesen az épületgépészeti kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, társasházkezelők, beruházók, ingatlantulajdonosok és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, problémái és megoldásai iránt.

A VGF&HKL előfizetési díja egy évre 8990 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így 22 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.

Érdekel az előfizetés →

Beleolvasok →

 

HűtésKarbantartás

Kapcsolódó