Barion Pixel

VGF&HKL szaklap

Olcsó a klímafűtés?

| |  1112 |

Olcsó a klímafűtés?

Átmeneti időben mindenképp. Véget ért a nyár, azonban nappal még mindig meleg van, éjszaka sem csúszik 10 ˚C alá a hőmérő higanyszála, és nincs is itt még a fűtési szezon. Az ilyen időszakokban ideális lehet a klímafűtés.

Jó eredmények

Minden embernek mást jelent a komfortos hőmérséklet. Van, aki 20 ˚C alatt hűvösnek érzi a lakást, más pedig túl melegnek. A fűtő split klímákkal gyorsan érhetjük el a kívánt hőmérsékletet, ráadásul a gázzal való fűtésnél is olcsóbban és kényelmesebben. Ez nem azt jelenti, hogy felejtsük el a gázkazánunkat, és innentől már csak a klímakészülékeket használjuk, ugyanis minél alacsonyabb a kinti hőmérséklet, annál drágább lesz a fűtő splittel előállított meleg. Persze a gazdaságosság nagymértékben függ a lakás, családi ház méreteitől, hőtechnikai tulajdonságaitól.

A klímafűtésnek számtalan előnye van, többek között ilyen az ára is. Gondoljunk csak egy gázkazán beszerelésére, a sok utánajárásra, papírmunkára, engedélyekre. Ezen kívül a rendszer kialakítása sem egyszerű feladat. A klímaberendezés direkt elpárolgással működik, nincs közvetítő közeg, azaz egyenesen a munkavégző közeget visszük a lakásba, a hatásfok lényegesen nagyobb, mint bármely más fűtésrendszer esetén. A hőszivattyú is vizet használ közvetítőközegként, ezt mozgatni kell, amely energiaigényes és költségekkel jár, éppen ezért nem tud olyan hatékony lenni, mint a klímafűtés, amely már az új gázoknak (pl. R32) köszönhetően akár a COP=8 szintet is el tudja érni. Játsszunk el egy kicsit azzal a gondolattal, hogy ha magunk termeljük meg napelemekkel a készülék működtetéséhez szükséges energiát, abban az esetben igen jó megtérülési eredmények érhetők el.

Villany, gáz, klíma

Ahhoz, hogy összehasonlítsuk az árakat, a gáz-, illetve a hagyományos elektromos fűtéssel, közös mértékegységet kell választani. Bár a gáz fűtőértéke változó, elfogadhatjuk, hogy 1 m³ gáz körülbelül 9,5 kWh. A gáz ára éves 1200 m³ fogyasztásig 103 Ft, felette 120 Ft. Az eltérő hatásfok miatt az sem mindegy, hogy gázkonvektorral, hagyományos kazánnal vagy kondenzációs gázkazánnal égetjük el a gázt, mindenesetre 1 kWh energiát gázból kb. 11-12 Ft-ért kapunk. A villamos áram ára 1 kWh esetén normál A tarifával 37,5 Ft, H vagy Geo tarifával számolva 23 Ft. Egyértelmű, hogy egy fűtőszálas, az áramot 100% hatásfokkal hővé alakító berendezéssel még akkor is dupla áron fűthetünk, ha kedvezményes tarifával használjuk, és itt teljesen mindegy, hogy egy olcsó hősugárzót, infrapanelt, norvég fűtőpanelt, ionkazánt vagy villanykazánt veszünk néha nagyon magas áron.

A klíma viszont sokkal érdekesebb, mivel itt kihasználjuk a hőszivattyúk előnyét. Az inverteres klímákra a gyártó megad egy SCOP-értéket, ami az adott készülék szezonális jóságfoka. Ha egy készülék SCOP-értéke 4, akkor 1 kWh elektromos áram felhasználásával 4 kWh hőenergiát kapunk. Ha egyszerűen bedugjuk egy meglévő konnektorba a klímát, akkor A tarifás árammal üzemeltetjük, így gyorsan kiszámíthatjuk, hogy ha az SCOP-érték 3,4 feletti, akkor a klímával olcsóbban fűthetünk, mint gázzal. Ráadásul a klímát üzemeltethetjük hőszivattyúkhoz kínált H vagy Geo tarifával is. H tarifa esetén folyamatosan van áram, nyári időszakban normál áron, fűtési időszakban kedvezményes áron számlázzák, tehát amikor nyáron hűtünk a klímával, az normál áron megy, a téli fűtés viszont már 2-es jóságfoknál is olcsóbb lenne, mint gázzal. A Geo tarifát egész évben kedvezményes áron számlázzák, azonban itt csak napi 20 órán át van áram, az „áramszünet” 2×2 órára van osztva. 2 óra alatt nem fog kihűlni a lakás, így elvileg ezzel is fűthetnék és hűthetnénk, a gond az, hogy a készülékek vezérlése nem szereti, ha rendszeresen váratlanul elmegy az áram, így az élettartamnak ez nem feltétlenül tesz jót.

Nem minden arany…

Kicsit árnyalja a képet, hogy az SCOP egy laboratóriumi, meghatározott körülmények mellett mért érték, de jó készülékválasztással és megfelelő telepítéssel kedvezményes áramtarifát választva biztosan olcsóbban fűthetünk klímával, mint gázzal. A készülékválasztás legfontosabb szempontja lehet, hogy tudunk-e fűteni vele egész télen. A fűtésre optimális klímák –15 vagy –20 fokos külső hőmérsékletig tudnak fűteni, alatta már nem. A mi éghajlatunkon alkalmanként előfordul ennél hidegebb is, így mindenképp szükség van valamilyen biztonsági megoldásra, amit abban a néhány napban használhatunk, amikor túl hideg van kint. A határhőmérséklethez közeledve fokozatosan csökken a klímák fűtési teljesítménye, a hőigényünk viszont nő, így itt van egy ellentmondás. A hatásfok is rosszabb hidegben, –10 fok alatt már a legtöbb készülékkel olyan drágán fűtünk, mintha egy hagyományos hősugárzóval fűtenénk, de a fűtési szezonban csak rövid ideig van ilyen hideg, így az éves mérleg bőven pozitív maradhat, mivel kinti +10 fokban, ami még decemberben is gyakori nap közben, nagyon jó hatásfokkal fűthetünk.

Átmeneti időben a legjobb

Átmeneti időszakban, kisegítő fűtésként nagyon jó megoldás a klímafűtés. Ha egy helyiségben a hűtés miatt már szereltek fel inverteres berendezést, mindenképp érdemes kihasználni az őszi, tavaszi időszakban a split klímák nyújtotta előnyöket. A legfontosabb, hogy nem úgy kell használni a split klímákat, hogy a bekapcsolás után fél óra elteltével már eredményre számítunk. A fűtési rendszerhez hasonlóan (októberben elindítom, áprilisban kikapcsolom) a klímát is folyamatosan használni kell. Sokan aggódnak a villanyszámla miatt, őket meg kell nyugtatni, hogy mindent összevetve, egy split rendszer készenléti fogyasztása 10 Ft/nap, amely igazán nem számottevő összeg. Be kell állítani tehát a lakás kívánt hőmérsékletét, és folyamatos üzemmel azt fenntartani.

Fűtési rendszerKlíma

Kapcsolódó