Vezérlés: okosabban kellene?
2021. október 14. | Lantos Tivadar | 1451 |
Bonyolultabb hűtési, fűtési rendszerek nem működhetnek megfelelően átgondolt vezérléstechnika nélkül. Az energiahatékonyság egyik kulcskérdése az üzemeltetés, amely megfelelően átgondolt paraméterek szerint működteti a rendszereket a változó körülményeknek megfelelően. A gyakorlatban – főleg családi házak, lakások esetén – gyakran találkozni túlbonyolított, „házilag épített” rendszerekkel, illetve olyanokkal, amelyek a gépészeti rendszerben rejlő lehetőségeket nem aknázzák ki megfelelően.
Nagy megtakarítási lehetőség
A jó vezérléshez elengedhetetlen a tervezés, és a rendszer előzetes átgondolása. Kisebb kivitelezések esetén – de olykor a nagyobb létesítményeknél is – a gépészeti tervek mellé „elfelejtik” a megfelelő villamoshálózati terveket biztosítani. Így rosszabb esetben a gépészre, vagy a készülékek beüzemelőjére testálódik a hálátlan feladat: a vezérlést ki kell találni.
Általános eset, hogy valamilyen meglévő vezérléstechnikát próbálnak ráerőltetni a már felépített hidraulikus rendszerre, lehetőleg olcsót, könnyen működtethetőt. Rosszabb esetben házi megoldással próbálkoznak kapcsolórelék összekötésével. Ilyen esetben egy a cél, valahogy működjön a rendszer. Az esetek többségében az ilyen megoldások működnek ugyan, de a rendszerben rejlő lehetőségeket egyáltalán nem aknázzák ki.
Elsősorban az energiamegtakarítás szenved csorbát. Egy intelligens, öntanuló rendszer akár 20% energiát is megtakaríthat a fűtés optimális szabályozásával, így mércét állít a használati komfortban és a funkcionalitásban. Emellett a jó vezérlésnek plusz szolgáltatásai is vannak, figyelembe veszi a külső hőmérsékletet, az üzemi állapotokat visszajelenti, képes a távfelügyeletre. Egy nagy csarnoknál, ahol száz készülék is van telepítve, ha csak tíz nem megy feleslegesen, már hatalmas nyereség realizálható.
Ujjal mutogatás
A másik problémát a feleslegesen túlbonyolított rendszerek jelentik. Az egyedileg épített vezérlések másik hátulütője lehet, ha egy feladatot komplikáltan próbálnak megoldani. A kereskedelmi forgalomban ma már minden készülékgyártónak léteznek saját vezérlőrendszerei, melyek jóval egyszerűbben, biztonságosabban és hatásosabban képesek megoldani a feladatot. Nagy kérdés azonban, hogy magát a vezérlést kinek kell megépíteni, megtervezni.
Létezik olyan nézet, ha egyszerű gyári elemekből összeépíthető a szabályozórendszer, akkor el kell fogadni a gépészeti terv részeként. A határ valahol ott lehet, hogy például egy hőszivattyú saját vezérlője az egyik gyártó, a hőleadók gyári vezérlése egy másik gyártó, akkor ez még egy felületfűtés-hűtés esetében kezelhető. Bonyolultabb rendszerhez eleve szaktervező kellene, ami bizony családi házaknál is felmerülhet. A határt nehéz meghúzni, de az természetesen egyértelmű, hogy az igényeket, elvárásokat a gépésztervnek vagy adatszolgáltatásként, vagy tervmellékletként tartalmaznia kellene.
A kivitelezés kérdése nehezebb. Ha klímás csapat a kivitelező, akkor tudja, miről van szó, ha klasszikus víz-, gáz-, fűtésszerelő, akkor fogalma sincs a vezérlésről – általában. A kivitelezői árajánlatok többségében mindenre az adott szerelő ad ajánlatot – persze ő volt a legolcsóbb –, csak éppen ügyesen kihagyta a beszabályozásra, beüzemelésre, vezérlésre kiírt tételeket. Aztán amikor elkészült a „mű”, ment a nagy csodálkozás, hogy is fog ez működni.
Kinek a feladata?
Családi ház és családi ház között is jelentős különbségek lehetnek az alkalmazott vezérlések összetettségének tekintetében. Mert ugye azt is érthetjük vezérlés alatt, ha egy instant szabályozóra bízzuk az épületgépészeti rendszer vezérlését, szabályozását, de ez ettől még nem lesz épületfelügyelet. A hidraulikus beszabályozás tervezése épületgépész tervezői, a megvalósítás épületgépész kivitelezői feladat. A vezérlés viszont a rendszer összetettségétől függően a tervezési fázisban villamosmérnöki (gyengeáram), újabban mechatronikai mérnöki feladat.
A kivitelezés tervezett rendszertől függően lehet akár mérnöki, akár szakmunkásszintű feladat. És persze az épületgépésznek és a vezérlés tervezőjének illene szoros együttműködésben elkészíteni a terveket. De ez áll a kivitelezésben résztvevőkre is. A gyakorlatot mindenki ismeri: az építtető jobb esetben megbíz egy kivitelezőt (ha nem maga egyezkedik minden szakmával), aki levezényli az építkezést, vagy saját, vagy alvállalkozói garnitúrával, akik számára nem megvalósítandó célként, hanem leküzdendő akadályként jelennek meg a tervezői elképzelések.
Nem csak egy doboz
Ma már nem elég, ha egy gépészeti terven az automatika 1 db doboz, ami „impulzusvezetékekkel” van összekötve a rendszer érzékelőivel, beavatkozóival, hőelőállító berendezéseivel, mert az úgy nem fog működni. Különösen igaz ez akkor, ha a betervezett készülékek egy része saját gyári szabályozójával jön, és a hiányzó funkciókat „húzzuk bele” az előbb említett dobozba. Napjaink épületautomatikai egységei beszivárogtak a lakószobákba. Ha egy helyiségben padló-, mennyezet-, fal-, szegélyfűtés-hűtés + fancoil kerül elhelyezésre, nem mindenki fogadja el a 3-4 db termosztátot a falon. Gyakori igény, hogy érintőképernyős kijelzőn keresztül a rendszer bizonyos paramétereit látni, kezelni akarja a tulajdonos.
Több megoldás is van. Az egyik, hogy a gépésztervező egyeztet egy automatikás csapattal, aki a várt munka vagy pénz ellenében működő rendszert ad a gépészeti és felhasználói igények kielégítésére – vagy külön automatikatervezőt kell megbízni. Vagy olyan gépészetet kell tervezni, amely a sztenderd megoldások szerint épül fel. De beszabályozott hidraulika nélkül az automatika sem fogja tudni tökéletesen ellátni a feladatát.
A VGF&HKL egy havi megjelenésű épületgépészeti szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alkalommal jelenik meg. A lap cikkei a fűtéstechnika, gázellátás, vízkezelés területei mellett a hűtés-, klíma- és légtechnika témaköreit tárgyalja. A VGF elsődlegesen az épületgépészeti kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, társasházkezelők, beruházók, ingatlantulajdonosok és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, problémái és megoldásai iránt.
A VGF&HKL előfizetési díja egy évre 9990 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így közel 25 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.
