Alternatív vízkőmentesítés
2021. november 18. | VGF&HKL online | 2588 |
Nemrég írtunk a hőcserélők savazásáról. Többen jelezték, hogy nem ez az egyetlen módszer, vannak eredményesebb, az iparban elterjedtebb módszerek. Kisebb alkatrészek vízkőmentesítésére még mindig a savas kezelés a jó, de nagyméretű tárolók esetén már nem biztos, hogy ez a jó megoldás.
A vízkő valóban nagy probléma bizonyos területeken. A fűtő, hűtő berendezések tulajdonosai az esetek döntő többségében akkor szembesülnek igazán a jelenséggel, amikor már nagy a baj. Nincs meleg víz, működésképtelen a rendszer. Mint minden „baj”, a vízkő is megelőzhető jól megtervezett vízkezeléssel. Ipari létesítmények, szállodák, közületi intézmények ma már nem épülhetnek úgy, hogy az épületgépészeti rendszerek ne kezelt vizet kapnának. A családi házaknál, lakóparkoknál is egyre több helyen építenek be vízkezelő berendezéseket, melyek megfelelő és gondos üzemeltetés mellett tökéletesen biztosítják a vízkőmentes vizet a technológiák számára.
Tanulságos történet
Egy pátyi idősek otthonában mondott csődöt a 2 köbméteres forróvíztároló tartály. Abban a térségben szokatlanul kemény víz található, melyről a tervezési és kivitelezési munkák során megfeledkeztek. A tartály 8 évvel ezelőtti telepítése óta az otthon idős lakóira való tekintettel a szokásosnál alacsonyabb hőmérsékletű, de nagyobb mennyiségű meleg vizet tárolt. A hálózatba táplált vizet a balesetek elkerülésének érdekében 40-50 °C-os hőmérsékletűre állították be, mely nagyban hozzájárult a vízkő kialakulásához, hiszen a vízkőkiválás ezen a hőfokon fokozottan intenzív.
Nyolc év alatt a tartály belső felületén kb. 8-12 mm vízkő rakódott le, amit a hőközpont felújítását végző cég munka közben észlelt. A meleg víz előállítása során jelentős mennyiségű hőenergia ment veszendőbe, így célszerű volt a tartály falát megtisztítani. Azonban a felújítás előrehaladott állapota és az intézmény jellege megkövetelte a vízkő minél alaposabb és gyorsabb eltávolítását, hiszen a lakók nem maradhattak víz nélkül néhány napnál tovább. A hagyományos módszerek használata esetén a vízkő eltávolítása akár ennél több napot is igénybe vett volna. Egyébként a tartály nem bonyolult struktúrájú, de az egyenletes felhordás már gondot okoz. Ezen kívül nagy figyelemmel kell eljárnia a munkát végző szakembernek, mert a berendezések korróziója felgyorsulhat a savmaradékok miatt, ezért a savat a munka végeztével maradéktalanul el kell távolítani, semlegesíteni. Kézenfekvőnek mutatkozott a szárazjeges kezelés.
A szárazjég segít
A szárazjégszórás elve más szemcseszórási eljárásokkal megegyezik, azzal a különbséggel, hogy a szóróanyag szárazjégből áll. A tisztítás során kisméretű, rizsszem nagyságú szárazjeget használnak, melyet szórófejen keresztül, nagynyomású levegővel juttatnak a kezelendő felületre. A szárazjég a szén-dioxid –79 °C-os hőmérsékletű szilárd formája. A felületről eltávolítandó anyag a szárazjég nagyon alacsony hőmérséklete miatt zsugorodik, és ezáltal megszűnik a tapadása. Sőt, amikor a szárazjég egy része átjut az eltávolítandó anyagon, érintkezésbe kerül az alatta levő melegebb felszínnel, és azonnal elpárolog, kiterjedve szilárd térfogatának mintegy 750-szeresére. A módszernek egyrészt kíméletes mechanikus tisztítóhatása van, másrészt az eltávolítandó réteg (pl. festék, olaj, zsír, aszfalt, kátrány, korom, tinta, gyanta és ragasztóanyagok távolíthatók el ezzel a módszerrel) erősen lehűl, és az eltérő termikus kiterjedés miatt a munkadarab felületéről leválik. A felület már néhány másodperc után maradéktalanul tiszta, és csak az eltávolított anyagot kell eltakarítani, hiszen maga a tisztítószer elpárolog.
Tökéletes eredmény
A vízkőréteget a tisztítás során –78 °C-os hőmérsékletűre hűtötték néhány másodperc alatt, aminek következtében az összezsugorodott, és a szárazjég-szemcsék mozgási energiájának, valamint a felhasznált nagymennyiségű sűrített levegőnek köszönhetően tenyérnyi darabokban vált le a felületekről. A munkát csak a biztonsági feltételek nehezítették. A tisztító munkásnak ugyanis zárt térben kellett dolgoznia, miközben szén-dioxid szabadul fel. Továbbá a tartályban a hőmérséklet 0 ˚C körüli, tehát védőruhát és légzőkészüléket kell alkalmazni. A ködképződés miatt a láthatóság is erősen korlátozott. Ennek következtében a munkálatok kb. 5 órát vettek igénybe, de az eredmény a tökéletes tisztaság. A tartályból 120 kg vízkövet távolítottak el a szakemberek.
A hangsúly tehát a megelőzésen van. A kemény víz kezelése házilag ma már nem okoz problémát, ha a tervezők, telepítő szakemberek idejében gondoskodnak a vízkezelésről. Későbbi eljárások igen költségesek lehetnek, nem beszélve a leállással járó kellemetlenségekről.
A VGF&HKL egy havi megjelenésű épületgépészeti szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alkalommal jelenik meg. A lap cikkei a fűtéstechnika, gázellátás, vízkezelés területei mellett a hűtés-, klíma- és légtechnika témaköreit tárgyalja. A VGF elsődlegesen az épületgépészeti kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, társasházkezelők, beruházók, ingatlantulajdonosok és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, problémái és megoldásai iránt.
A VGF&HKL előfizetési díja egy évre 9990 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így közel 25 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.
