Akusztikus szigetelés
2022. március 31. | VGF&HKL online | 1258 |
Az épületgépészetben az akusztikának kiemelt szerepe van. A komfort, a nyugodt pihenés szempontjából fontosak a zajtalan, halk működésű gépek, ugyanis sokszor lakótérben vagy közösségi térben kell elhelyezni a gázkazánt, a hőszivattyút vagy a klímát.
Hangelnyelés
Egy zajforrás (zajos gép) hangszigetelő tokozása leggyakrabban egy külső hanggátló rétegből és egy hangelnyelő bélésből áll. Egy vékony acéllemez tok léghang-gátlása nem túl nagy. A hangelnyelő anyag széles frekvenciatartományban, 200 Hz fölött hatásos. (Ennél mélyebb hangok elnyelésére különleges akusztikai eszközöket, rezonátorokat készítenek.)
A gyakorlatban hangelnyelésre a szálas anyagokat vagy a nyitott pórusú szivacsokat használják. Az ilyen anyagok milliónyi, egymással összeköttetésben lévő üregeibe a hang (és a levegő) behatol, a hanghullámok mozgatta levegőrészecskék a rostok felületén vagy a cellák falain súrlódva elvesztik energiájuk jelentős részét.
Az extrudált polisztirol vagy a poliuretán keményhabok, a közönséges szivacsok (Hungarocell, PUR-hab), vagy éppen a tojástálca zárt cellás anyagszerkezetűek, ezért hangelnyelésre alkalmatlanok (legfeljebb az utánzengést csökkenthetik). Az iparban túlnyomóan az ásványgyapot (üveggyapot, kőzetgyapot) táblákat használják hangelnyelésre. A hangelnyelő szivacsok alkalmazása csak kis felületeken szokásos, mert drágák.
Dekoratív ásványgyapot hangszigetelő panelek
Elvárás…
A szálasanyag-táblák kevés műgyanta kötőanyagot tartalmaznak, legalább 150 °C-ig hőállók, és nem égnek. Hangelnyelő tulajdonságukat elsősorban a sűrűségük, a felületük borítása és a vastagságuk befolyásolja. Hangelnyelő bélésként 20 és 50 kg/m³ közötti sűrűségű üveggyapot- vagy ásványgyapot táblákat használják. A 20 kg/m³-nél kisebb sűrűségű szálas anyag alkalmazását (filctekercs) nem javasolják a szakemberek. A javasolt sűrűségtartományon belül a mechanikai igénybevételt (rétegleválásnak ellenállás, önmegtartás) figyelembe vevő kompromisszumos választás a helyes. Az akusztikusok a hangelnyelő anyagok jellemzésére a fajlagos (lég)áramlási ellenállást használják, amelynek még a mértékegysége is riasztó a gyakorlati emberek számára.
Ha a szálasanyag-táblák felülete mechanikai igénybevételnek van kitéve, akkor úgy kell megvédeni, hogy a védelem a hanghullámok behatolását számottevően ne akadályozza. Ha a táblák felületén a légsebesség eléri a 6 m/s értéket, akkor üvegfátyollal vagy üvegszövettel kasírozott anyagot választanak. 12 m/s légsebesség felett a perforált lemezes védelmet javasolja a szakirodalom. Perforáltlemez-borítást alkalmaznak akkor is, ha durva mechanikai sérüléstől (ütődés, szúrás) akarjuk megóvni a hangelnyelő táblák felszínét. Akusztikai szempontból fontos, hogy eléggé nagy szabad felület legyen. Az optimális érték 30 és 40 százalék közötti perforáció.
Címkép: perforált védőlemezes hangszigetelő burkolat
Nyílt égésterű kazánok
Javasolják a szálasanyag-táblák vékony acéllemez sínekbe foglalását, amely a tartást és az élek védelmét is biztosítja. Védeni kell a táblákat a portól és a túlzott nedvességtől is. Nagyon lényeges a hangelnyelő anyag vastagsága, amelynek elméletileg el kellene érnie a csillapítandó hang hullámhosszának negyedét. Minél vastagabb a hangelnyelő anyag, annál hatásosabb. A szokásos vastagság 100 mm, amely 50 mm-re csökkenthető szükség esetén. A szakszerű tokkal 20 és 30 dB(A) közötti csillapítás is elérhető, a zaj spektrumától függően.
Eddig csak a zárt tokról esett szó, pedig a zajszigetelő tokon nyílások, lyukak is vannak a kezelés vagy szellőztetés, illetve csövek, vezetékek számára, például egy gázkazánon. A nyílásokat akusztikailag kezelni kell, mert különben a csillapítás nagymértékben romlik. Ha az égőfej közvetlenül a kazán légteréből kapja a levegőt, akkor szellőztetett tokra van szükség. A tok szellőzőnyílásai ne legyenek nagyobbak a szükségesnél (az ellenkezőjét gyakran tapasztaljuk). Lássák el szakszerűen tervezett hangtompítókkal, máskülönben 10 dB(A)-t is meghaladhat a csillapításromlás.
A VGF&HKL egy havi megjelenésű épületgépészeti szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alkalommal jelenik meg. A lap cikkei a fűtéstechnika, gázellátás, vízkezelés területei mellett a hűtés-, klíma- és légtechnika témaköreit tárgyalja. A VGF elsődlegesen az épületgépészeti kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, társasházkezelők, beruházók, ingatlantulajdonosok és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, problémái és megoldásai iránt.
A VGF&HKL előfizetési díja egy évre 9990 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így 22 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.