Nagy tűz Herszon régióban (Ukrajna) Brilivkánál; lehetséges, hogy kigyulladt a gázvezeték – jelentette 29-én, nem sokkal éjfél után az egyik Telegram-csatorna. Bár a hírt hivatalosan egyik oldal sem erősítette meg, ennek egyrészt a háborút kísérő kommunikációs csatározásokban semmi jelentősége, másrészt, ha a nyitóképünkön valóban azt látjuk is, amiről a híradás tudósít, csupán egy „helyi jelentőségű” gázvezetékről lehet szó. Azonban az Északi Áramlat kettős vezetékpárral történtek után (már négy helyen érzékelnek szivárgást, feltehetően robbantás következtében), s a fenti hír baljós fényében mégis érdemes áttekintenünk, milyen gázvezetékek érkeznek Európába keletről, részben az orosz-ukrán háború által érintett területeken keresztül, mert ha azokkal történik valami, annak már nem csak helyi jelentősége lesz.
A hírek szerint egy negyedik szivárgást is találtak az Északi Áramlat gázvezetékeken. A SkyNews híradása szerint a svéd parti őrség a Svenska Dagbladet című újsággal azt közölte, hogy a szivárgást azután találták meg, hogy az Oroszországból Németországba tartó vezetékek három helyen megsérültek a hét elején. Bár a vezetékek egy ideje álltak, vagy be sem indult rajtuk a szállítás, egy esetleges enyhülés, valamiféle béke vagy tűzszünet (ezeknek jelenleg nincs sok esélyük) esetén normalizálhatták volna Európa gázellátását, ám ennek az elvi lehetőségnek most hosszú időre, akár évekre is „lőttek”. A még meglévő és ép kelet-nyugati irányú gázinfrastruktúra elemei így felértékelődnek, nézzük, melyek ezek! (A térkép folyamatos vonallal a már megépült, szaggatott vonallal a tervezett vezetékeket jelöli.)
Gázvezetékek Európa, Oroszország és Kaukázus között. Forrás: planete-energies.com
Északról
Testvériség (Brotherhood) A Szovjetunió idején az orosz földgáz 80%-a az Ukrajnán áthúzódó Testvériség gázvezetéken haladt át. A Szovjetunió összeomlása (1991) után a vezeték fennmaradt, de az Ukrajna és Oroszország közötti gyakori feszültségek alternatív útvonalak keresését eredményezték északon és délen egyaránt. A Testvériség magyar ágán keresztül tavaly ősz óta nem, vagy csak elvétve érkezik földgáz, a szlovákiai ág leállítását pedig a Gazprom a napokban jelentette be, arra hivatkozva, hogy nem tudott megállapodni Ukrajnával a tranzitdíj mértékében. A háború ellenére ezt megelőzően a szlovák ágon rendben folyt a szállítás.
Üzembe helyezés: 1967
Kapacitás: 100 milliárd m3 /év
Hosszúság: kb. 4000 km
Gázforrás: Nyugat-Szibéria északi része és a Volga-medence (Szojuz ág)
Jamal (Yamal) A gázvezeték Fehéroroszországon és Lengyelországon halad át, és fut be Németországba. A G7 cikke szerint a Gazprom lényegében egész ősszel játszott azzal, hogy mennyi kapacitást foglal le a vezetéken. Ezzel fel-le rángatta – tendenciaszerűen felfelé mozgatta – a saját árait is végső soron meghatározó gáztőzsdei jegyzéseket, idén májusban pedig leálltak a szállítások a vezetéken.
Üzembe helyezés: 2006
Kapacitás: 33 milliárd m3 /év
Hossz: 2800 km Oroszországban, körülbelül 4000 km összesen
Gázforrás: Jamal-félsziget
Északi Áramlat (Nord Stream) Oroszország és Németország 2005-ben kezdte meg a két országot közvetlenül összekötő gázvezeték építését, amely a Balti-tenger alatt fut, és megkerüli Fehéroroszországot, Ukrajnát és Lengyelországot. Az Északi Áramlat 1-et (1230 km) 2011-ben avatták fel. A második vezeték, az Északi Áramlat 2. üzembe helyezést 2022-ben felfüggesztették az orosz-ukrán háború miatt. A vélhetően szabotázsakciók nyomán fellépő szivárgások miatt a vezetékpárok hosszú ideig használhatatlanok lesznek, de a robbantások idején egyiken sem folyt szállítás.
Északi Áramlat 1
Üzembe helyezés: 2012. október
Kapacitás: 55 milliárd m3/év
Hossz: 1224 km
Gázforrás: Nyugat-Szibéria, a Jamal útvonalhoz kapcsolódó Gryazovets-Vyborg gázvezetéken keresztül
Északi Áramlat 2 A 2018-ban indult projekt célja a gázszállítási kapacitás megkétszerezése volt, ugyanazon a Balti-tenger alatti útvonalon. A gázvezeték 2021 végén készült el, de az üzembe helyezési engedélyt 2022. február végén, az Oroszország-Ukrajna háború kitörésekor felfüggesztették.
Délről
Kék Áramlat (Blues Stream) A Kék Áramlat vezeték (ennek egy része a Fekete-tenger alatt fut) 2003 óta látja el Törökországot. Oroszország a Fekete-tenger alatti kapacitásbővítést eredetileg a Déli Áramlat vezetékkel tervezte, de 2014 végén technikai problémák miatt felhagyott vele.
Üzembe helyezés: 2003. február
Kapacitás: 16 milliárd m3/év
Hosszúság: 1213 km
Gázforrás: Különböző orosz mezők
Török Áramlat (Turk Stream) A vezetéket 2020 januárjában avatták fel. Feladata, hogy részben Európát lássa el földgázzal. A Török Áramlat kiemelten fontos Magyarország számára, mert Szerbián keresztül közvetetten ide is elér, és biztosítja a magyar gázimport túlnyomó részét.
Üzembe helyezés: 2020 januárjában
Kapacitás: 32 milliárd m3/év
Hossz: Körülbelül 920 km
Gázforrás: Különböző orosz mezők
A Kaszpi-térség felől
Az Európai Unió döntéshozóiban 2002-ben merült föl egy hosszú vezeték megépítésének ötlete, amely a Kaszpi-tenger környéki földgáztermelő országokkal, sőt Iránnal kapcsolná össze Európát. A Nabucco-projekt egyelőre nem valósult meg, helyébe a Déli Gázfolyosó került, amely további három gázvezetéket foglal magában. Ezek a Dél-kaukázusi gázvezeték (SCP, South Caucasus Pipeline), a Transzanatóliai gázvezeték (TANAP, Trans-Anatolian Natural Gas Pipeline), és a Transzadria gázvezeték (TAP, Trans Adriatic Pipeline). A folyosót 2019-től kezdve szakaszosan nyitották meg, teljes kapacitása évi 10 milliárd m3, mely később megduplázható. A gáz forrása Azerbajdzsán.
Hol húzódik most a front?
Az amerikai Háborúkutató intézet napi jelentése szerint jelenleg heves harcok folynak az ukrán hadsereg által a napokban visszafoglalt Limantól keletre és északkeletre, emellett az ukrán erők továbbra is előrenyomulnak a múlt héten kezükre került Kupjanszktól keletre fekvő települések fel. Stratégilag mindkét város nagy jelentőségű, s a közelükben jelentős földgáz-infrastruktúra épült ki. A jelentések alapján úgy tűnik, hogy ebben nem esett kár, vagyis a harcoló felek nem törekednek a gázvezetékek elpuszítására.
Liman és Izjum városában és környékén heves harcok zajlottak, de gázvezetékek (sárgával) sérüléséről nem érkezett hír
Aki egyébként szeretne mélyebben tájékozódni arról, hol húzódnak az európai gázvezetékek, és éppen milyen gázforgalom zajlik rajtuk, a Gázpiaci Átviteli Rendszerirányítók Európai Hálózata (ENTSOG) honlapján megteheti. Aki pedig ezt a térképet összevetné a háború alakulásával, itt kap gyakran frissülő hírfolyamot.
Honnan jut még Európa földgázhoz?
Oroszország még 2021-ben is Európa fő földgázszállítója volt, hiszen a teljes import körülbelül 45%-át biztosította. Ezt követte Norvégia (24%), Algéria (11%) és kisebb mértékben az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok és Katar. Az orosz-ukrán háború kitörése villámgyorsan borította fel ezeket az arányokat, és Európa megváltoztatta beszállítói mixét. A nyár végére világossá vált, hogy Oroszországból alig érkezik földgáz (a korábbi heti 2,7-2,8 milliárd köbméterről 600 millió köbméterre csökkent az import), az egyéb források viszont kibővültek, s így a kieső orosz gáz több mint felét sikerült valamilyen más forrásból kipótolni. Sajtóhírek szerint a legnagyobb ugrás a tengeren tankerekben érkező folyékony földgáz (LNG) esetében volt, de kifejezetten nagy pluszmennyiség jön Norvégiából és jól pörög az észak-afrikai import is. az orosz behozatal nélkül is megvan az a heti 6 milliárd köbméternyi mennyiség, amire Európának télen feltétlenül szüksége lenne. Igaz, ennyivel éppen csak kihúzni lehet a telet, így ha a kritikus infrastruktúra ellen célzott támadások történnek – márpedig ez az Északi Áramlat elleni támadások ennek a rémét vetítik előre –, az európai gázellátás összeomolhat, és vészhelyzeti üzemmódba kellene kapcsolnunk, ami fogyasztok kizárásával, a fogyasztás drasztikus visszafogásával jár.
A VGF&HKL egy havi megjelenésű épületgépészeti szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alkalommal jelenik meg. A lap cikkei a fűtéstechnika, gázellátás, vízkezelés területei mellett a hűtés-, klíma- és légtechnika témaköreit tárgyalja. A VGF elsődlegesen az épületgépészeti kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, társasházkezelők, beruházók, ingatlantulajdonosok és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, problémái és megoldásai iránt.
A VGF&HKL előfizetési díja egy évre 9990 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így 22 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.
