A klímaszerelők krémje csapott össze Budapesten
2023. május 26. | Péczely Patrik | 1069 |
Elméleti teszt, hibaelhárítás és forrasztás – ezekből a részfeladatokból állt össze a Daikin közép-európai klímaszerelőknek rendezett versenye, melynek Budapest adott otthont május 11-én. A döntőbe 16 régiós országból juthattak be szerviztechnikusok; a győzelmet az osztrák Christian Hiendler szerezte meg. Lapunk utánajárt, milyen feladatokkal kellett megbirkózniuk a szakembereknek!
A japán hátterű gyártó négy éve rendezte meg az első, szerviztechnikusaik számára kiírt, többkörös szerelőversenyét. Akkor a közép-európai klímaszerelők döntőjére Ausztriában került sor, a mostanit viszont Magyarországon, Budapesten tartották. A megmérettetésre 16 közép-európai országból juthattak be szerviztechnikusok, méghozzá egy online előselejtező során. Ezen 60 perc alatt 60 munkabiztonsági, ügyfélszolgálati és technológiai kérdést kellett megválaszolniuk. Az országos fordulókban 280-nál is több szerelő vett részt, közülük került ki az a 33 fő, aki május 11-én részt vett a budapesti régiós versenyen.
Az egész napos döntőben három, egyenként 40 perces forduló várt a résztvevőkre. Az első forduló során az elméleti kérdéseké volt a főszerep. Az elektronikus formában kiküldött teszt a hűtés- és villamostechnikai alapismereteket, a munkavédelmi és környezetvédelmi előírásokat (ideértve a különféle szabályok mellett az ügyfélkezelést is), s a gyártó lakossági termékkörével kapcsolatos tudnivalókat kérte számon.
A hibaelhárítási versenyben egy multi kültéri egységből s a hozzá csatlakozó egy-egy oldalfali és légcsatornás beltéri egységből összeállított rendszeren kellett egy előre beállított hibát megtalálni, majd pedig kijavítani. A szervizelési folyamat alatt a versenyzők egyebek mellett digitális hőmérőt, nyomásmérőt és csaptelepet, valamint multimétert és vákuummérőt használtak, de természetesen fontos szerep jutott a hagyományos kéziszerszámoknak is. A feladat érdekességét fokozta, hogy a pontozók az ügyfél szerepét is magukra öltötték, így a versenyzőknek úgy kellett viselkedniük, ahogy azt valós szituációban az ügyfél is elvárná – ideértve az elvégzett munkáról és annak eredményéről adott tájékoztatást is.
A harmadik, egyben utolsó kihívás során a versenyzőknek egy horganyzott acéllemezből és hajlított rézcsövekből készült, kültéri egységet szimuláló munkadarabon kellett forrasztással járó munkát végezniük. Egészen pontosan egy adagolószelepet, valamint egy vízszintes és függőleges csőszakaszt kellett kicserélniük. A bírálat során a munkát minden forrasztási pozícióból (felülről, alulról, szemből és hátulról is) megvizsgálták.
A versenyzőknek acetilén- és oxigéngáz keverékével kellett forrasztaniuk, s ez nagyban megnehezítette azoknak a versenyzőknek a helyzetét, akik olyan országokból érkeztek, ahol általánosan propánt használnak erre a célra. A hevítéshez 2-es és 4-es méretű égőszárat, forraszanyagként pedig 15%-os ezüsttartalmú, Sil-Fos önfolyósító keményforrasztó-rudat használtak.
A bírák nyomáspróbával ellenőrizték a forrasztás gáztömörségét a munkadarabokon, valamint vizuálisan is értékelték az elkészült forrasztások minőségét – az idő rövidsége miatt azonban keresztmetszeti ellenőrzésre nem került sor.
A versenyek körszínpad jellegű forgással zajlottak, 40 perc versenyidő után 20 perc szünet következett, ami alatt az alapbeállításra rendezték vissza a helyszíneket, valamint a versenyzők átmentek a következő feladatukhoz.
A zsűri döntése alapján az első helyezett az osztrák Christian Hiendler lett, a második helyezést a szlovén Gasper Lampe Pregelj érdemelte ki, a harmadik helyen pedig a lengyel Lukasz Kot végzett. Ők állhatnak majd munkaasztal mellé az európai döntőben is, összemérve tudásukat a többi európai régió versenyzőiével, s ha ott is elöl végeznek, kijuthatnak a 2024-es, Japánban rendezendő világfináléra.
A VGF&HKL egy havi megjelenésű épületgépészeti szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alkalommal jelenik meg. A lap cikkei a fűtéstechnika, gázellátás, vízkezelés területei mellett a hűtés-, klíma- és légtechnika témaköreit tárgyalja. A VGF elsődlegesen az épületgépészeti kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, társasházkezelők, beruházók, ingatlantulajdonosok és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, problémái és megoldásai iránt.
A VGF&HKL előfizetési díja egy évre 9990 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így 22 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.
Kapcsolódó
