Brutális víz- és csatornaszámlákkal szembesülnek a cégek
Az alapdíjakon takarékosabb fogyasztással vagy gépészeti eszközökkel nem lehet faragni, de ahol nincs, érdemes lehet külön mérőre kötni a tűzivízhálózatot
2024. június 13. | VGF&HKL online | 4389 |
Bár a nem lakossági felhasználók víziközmű-szolgáltatási díjának megállapításáról szóló rendelet már január elseje óta hatályos, sok vállalkozás csak a közelmúltban szembesült vele, milyen brutális rezsidrágulást kell kigazdálkodnia. Különösen a szennyvízelvezetés és -tisztítás alapdíja emelkedett az egekbe, ráadásul ezt nem a fogyasztás, hanem a vízvezeték fogyasztásmérőjének átfolyási átmérője határozza meg. Egy egészen átlagosnak mondható, 150 milliméter átmérőjű bekötés után így akkor is 221 188 forint csatorna alapdíjat kell fizetni, ha a cég fogyasztása minimális volt. A legnagyobb, 300 milliméteresnél is vaskosabb bekötés után ez a tétel már több mint 1,2 millió forintos kiadást jelent. Ehhez jön még persze hozzá a vízszolgáltatás alapdíja és a fogyasztás után fizetendő tételek.
Öt hónapra visszamenőlegesen számlázta ki a csatornázási művek egy fővárosi társaság idei szennyvízelvezetési és -tisztítási alapdíját. A neve elhallgatását kérő cégnek így 1 804 061 forintot kellett egy összegben befizetnie a 2024. január 1. és május 31. közötti időszakra. Joggal merülhet fel, hogy minden bizonnyal jelentős mennyiségű vizet használtak, és ebből jött ki a mellbevágó összeg, de ez nem így van. Ezt akkor is ki kellett volna fizetniük, ha az összes csapot elzárták volna. A csatorna alapdíj ugyanis, amelyért korábban egy fillért sem kellett fizetniük, mert ilyen díjtétel mostanáig nem is létezett, egyáltalán nem függ a tényleges fogyasztástól.
Egyben érkezett a mellbevágó számla
Jelen cikkben nem kívánunk kitérni arra, hogy milyen okok miatt nem tudta a szolgáltató a szokásos rendben, havonta küldeni az új tarifákkal kikalulált számlákat, mert nem ez a történet lényege, hanem maga az áremelkedés, illetve annak brutális mértéke.
Miért alakult ki ez a helyzet?
A lakossági szektorban évek óta változatlanok a vízszolgáltatás és a szennyvízelvezetés után fizetendő tarifák. Ez a helyzet mostanra oda vezetett, hogy a szolgáltatók kivéreztek, és csak üggyel bajjal tudják üzemeltetni a hálózatukat. A fejlesztési és működési célú kiadások rubrikájából hiányzó összeget a jelek szerint a cégekre kivetett jelentős áremeléssel kívánják betölteni.
Egészen tavaly év végéig a nem lakossági fogyasztók szolgáltatási területtől függően eltérő összegű alap- és forgalmi díjakat fizettek a vízellátásért, illetve a szennyvízelvezetésért és -tisztításért. Ennek a helyzetnek vetett véget a 25/2023. (XII. 13.) EM rendelet, amely országos szinten egységesítette a tarifákat. A víz így mindenhol 576 forint/m3, a szennyvízelvezetésrét és -tisztításért pedig köbméterenként 881 forintot kell fizetni. Ez már önmagában jelenős áremelkedést jelent, de az igazi feketelevest a fogyasztástól független, a vízvezetékre illesztett mérő átfolyási átmérőjéhez igazított alapdíjak jelentik. Ezeket az alábbi táblázatban foglaltuk össze, a jobb kezelhetőség miatt átugorva minden második méretkategóriát.
Ezeket a tételeket zéró vízfogyasztás mellett is ki kell fizetni
Vízellátás
Szennyvízelvezetés és -kezelés
Átfolyási átmérő (mm)
Alapdíj (ft/hó)
Átfolyási átmérő (mm)
Alapdíj (ft/hó)
13
841
13
1661
25
3110
25
6144
40
7963
40
15 729
65
21 027
65
41 453
100
49 768
100
98 306
150
111 977
150
221 158
250
311 048
250
614 412
300<
609 654
300<
1 204 247
Ha a számlázás alapjául szolgáló fogyasztásmérő berendezés átfolyási átmérője eltér az a táblázat oszlopában meghatározott értéktől, az alapdíjként a fogyasztásmérő berendezés átmérőjéhez legközelebb álló, kisebb alapdíjat kell figyelembe venni.
Ár és érték sajátos viszonya
A fenti díjtételek miatt számos vállalkozás szembesült azzal a helyzettel, hogy az általuk igénybe vett szolgáltatás mennyisége és érték között csillagászati távolság alakult ki árban. Egyikük például arról számolt be, hogy mindössze három köbméternyi vízfogyasztásra 192 571 forintos számlát kapott, aminek döntő része, pontosan 188 054 forint, az alapdíjra vonatkozott.
A versenypiacnak kitett vállalkozások nyilván kénytelenek lesznek beépíteni áraikba a megnövekedett rezsiköltségeket, ami vagy sikerül, vagy nem. A szabályozott árakon dolgozó társaságok, például a távfűtőműveket azonban a tönk szélére sodorta volna a drágulás állami segítség nélkül. A hírek szerint teljes szektor együttesen 7 milliárd forinttal több forráshoz jut azért, hogy ki tudják fizetni a megemelkedett összegű vízszámláikat. Hasonló cipőben jár ugyanakkor egy sor egyéb gazdálkodó társaság, így például a fürdők és strandok, amelyek megmentéséről nem hallani. Így valószínűleg csak a belépőjegyek bőven kétszámjegyű emelésére lesz szükségük. Ugyancsak nehéz helyzetbe hozta az új rendelet azokat a nem lakossági fogyasztókat, például a közintézményeket, amelyek már korábban is csak nagy erőfeszítések árán tudták kiegyenlíteni a rezsiszámláikat.
Nézzünk rá az órákra és a tűzcsapra!
Rossz hír azoknak a nem lakossági fogyasztóknak, akiket nehéz helyzetbe hozott a víz- és csatornahasználati díjtételek drasztikus növelése, hogy az alapdíjakon sem takarékosabb vízfogyasztással, sem gépészeti eszközökkel nem tudnak változtatni. Érdemes ugyanakkor összevetniük a számlájukon szereplő átfolyási átmérőket a valósággal, mert nem biztos, hogy a kettő pontosan fedi egymást. Ilyenkor ezt nyilván jelezni kell a szolgáltatónál, ha pedig valakik úgy ítélik meg, hogy szükségtelenül nagy átmérőjű bekötéssel rendelkeznek, kérhetik annak szűkítését, de ez nyilván költségekkel jár.
Ahol ki van építve tűzivíz-hálózat, arra mindenképpen érdemes figyelmet fordítani, és külön mérőre kötni, ha nem így lenne. A rendelet szövege szerint ugyanis nem alkalmazhat alapdíjat a víziközmű-szolgáltató arra a vízmérőre, amely kizárólagosan tűzivíz ellátására áll rendelkezésre, és a fogyasztó az ennek megfelelő besorolást a szolgáltatónál írásban kezdeményezte. Ha pedig a tűzivíz-hálózat már külön mérőn van, könnyen elképzelhető, hogy az egyéb felhasználású víz mennyiségéhez a korábbinál jóval kisebb bejövő átmérő is elegendő lesz.
A VGF&HKL egy havi megjelenésű épületgépészeti szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alkalommal jelenik meg. A lap cikkei a fűtéstechnika, gázellátás, vízkezelés területei mellett a hűtés-, klíma- és légtechnika témaköreit tárgyalja. A VGF elsődlegesen az épületgépészeti kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, társasházkezelők, beruházók, ingatlantulajdonosok és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, problémái és megoldásai iránt.
A VGF&HKL előfizetési díja egy évre 9990 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így közel 25 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.