Kijött az új „OTÉK”, jelentős épületgépészeti vonatkozásokkal
2024. október 1. | Erdősi Csaba | 730 |
A szeptember harmincadikai Magyar Közlönyben jelent meg a kormány 280/2024. (IX. 30.) rendelete a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról. A 2025 januárjától érvényes szabályozásban a jelenleg érvényes rendelkezések közül rengeteg megmarad, néhány esetben kiegészítve további pontokkal, illetve vadonatúj szövegrészekkel. Ilyen újdonságot jelent az épületek nyári hővédelmének elrendelése, a kültéri egységek telepítésének szabályozása, a napelemekkel és napkollektorokkal kapcsolatos rendelkezések, vagy az intelligens épület definiálása. Ebben az írásunkban nem vállalkozunk az új rendelet szakmai elemzésére, csak összeszedjük a főbb, az épületgépészet tárgykörébe tartozó változásokat.
Szeptember 23-án került fel az illetékes minisztérium honlapjára a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló kormányrendelet tervezetének rövid tartalmi összefoglalója, normaszövege, indoklási és hatásvizsgálati lapja, azzal a felhívással, hogy aki szeretné, szeptember harmincadikáig küldheti meg a tervezettel kapcsolatos észrevételeit. Lapunk több beküldött szakmai észrevételről is értesült, a Magyar Napelem, Napkollektor Szövetség a magáét nyilvánossá is tette. Kérdés persze, hogy az idő rövidsége miatt ezeknek vajon mi lett a sorsuk, főleg, hogy a tervezet a szeptemberi 30-ai kihirdetéssel egy csapásra élessé is vált (januári hatályba lépés mellet). Ebben az írásban azonban nem a meglehetősen kurta-furcsa társadalmi egyeztetéssel kívánunk foglalkozni, csupán összeszednék azokat az új elemeket, amelyek épületgépészeti szempontból relevánsak, és változást jelentenek a ma még hatályos OTÉK-hoz képest.
Zaj és rezgés elleni védelem
A megújult rendelet legfontosabb változása ebben a tekintetben az, hogy behozta a kültéri egységekre vonatkozó szabályozást. Eszerint a gépészeti berendezések kültéri egységét úgy kell elhelyezni, hogy a működésből származó zaj- és rezgéskibocsátása megfeleljen a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló miniszteri rendelet üzemi létesítményekre meghatározott határértékeinek.
Energiatakarékosság és hővédelem
Új elem itt a nyári hőterhelés mérséklése. Az építmény nyári felmelegedése elleni védelmet a jövőben biztosítani kell, amelyet elsődlegesen energia igénybevétele nélküli árnyékolással, a meglévő, valamint telepített növényzettel és építményszerkezetek kialakításával, másodlagosan gépészeti berendezésekkel kell megvalósítani. Amennyiben az építmény délkeleti, déli vagy délnyugati homlokzatú helyisége 2 négyzetméternél nagyobb üvegfelülettel rendelkezik, a helyiség túlmelegedésének megelőzése érdekében az üvegfelületen külső vagy belső árnyékolót kell alkalmazni. A telek kültéri világítását elsősorban megújuló energiahasznosító berendezések alkalmazásával kell biztosítani.
Égéstermék-elvezetők
Újdonság, hogy e szakasz előírásait a gázkészülék részeként tanúsított égéstermék-elvezetők esetében a jövőben már nem kell alkalmazni. Ettől eltekintve első ránézésre minden maradt a régiben, vagyis a szilárd, cseppfolyós és légnemű energiatermelő anyagok égéstermékeinek elvezetésére alkalmas égéstermék-elvezetőt úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy az a keletkezett égésterméket biztonságosan, az emberi életet nem veszélyeztető és az egészséget nem károsító módon vezesse ki a tető fölé a szabadba.
Az építmény égéstermék-elvezetőjét úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy az építmény rendeltetésszerű használatához szükséges energiatermelő berendezést szabályszerűen lehessen arra rácsatlakoztatni.
Az égéstermék-kibocsátás helyét és magasságát úgy kell meghatározni, hogy az a környezetet szikrával, pernyével, füsttel ne veszélyeztesse, a levegőt a megengedett mértéken felül ne szennyezze. Az égéstermék-elvezetőnek biztonságosan ellenőrizhetőnek és tisztíthatónak kell lennie. Az égéstermék-elvezetés gyújtásveszélyt, épületszerkezeti károsodást nem okozhat. Az égéstermék az építmény tartószerkezeteivel közvetlenül nem érintkezhet. Közös rendszerű égéstermék-elvezető csak az e célra engedélyezett rendszer és megoldás szerint létesíthető.
Kültéri egységek elhelyezése
Ez a szövegrész nem szerepel a még hatályos előírásokban. Az új szabályok szerint a gépészeti berendezés kültéri egységét úgy kell elhelyezni, hogy környezetének – különösen a szomszédos ingatlanoknak – a rendeltetésszerű és biztonságos használatát ne korlátozza, ne zavarja. A kültéri gépészeti berendezés maximális teljesítményű működési zajkibocsátása nem haladhatja meg a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott értékeket. A kültéri gépészeti berendezés zajszintjének csökkentésére műszaki megoldás alkalmazható.
A gépészeti berendezés vízelvezetése közterületre nem történhet, azt csatornahálózatba kell bekötni vagy saját telken kell elszikkasztani. Elszikkasztás esetén a vízelvezetést úgy kell megoldani, hogy az a más tulajdonában vagy használatában lévő építményt, építményrészt ne károsítsa, annak használatát ne zavarja.
Az intelligens épület
Ez megint egy olyan szövegrész, ami vadonatúj. Az új rendelet szerint az intelligens épület olyan épület, amelyet a szükséges minimum elvének megfelelően terveznek és építenek, továbbá kényelmes és biztonságos használatát, költséghatékony és energiatakarékos üzemeltetését olyan alkalmazott anyagok, műszaki megoldások, automatikus működésre képes berendezések segítik, amelyek a fenntartható épített környezet kialakítását szolgálják.
Az intelligens épület emberi beavatkozás nélkül vagy csak minimális emberi beavatkozással működő rendszereinél biztosítani kell, hogy szükséges esetben az adott automatizált berendezés manuálisan is működtethető legyen. Csak olyan automata rendszer építhető be az intelligens épületbe, amely üzemzavar esetén a felmerült problémát automatikusan elhárítja vagy leáll és manuális vezérlésre vált. Az automatizált berendezés hibás működése sem okozhat veszélyt az épületet rendeltetésszerűen használóknak.
Az intelligens épületben a vezeték nélküli internetes kapcsolattal üzemelő berendezések működését biztosító vezeték nélküli mikrohullámú kommunikációt biztosító készülék optimális telepítési helyét úgy kell meghatározni, hogy a szükséges jelerősséget biztosítsa. Az intelligens épületben az automatikus rendszerek érzékelőit energiatakarékossági szempontokat figyelembe véve úgy kell telepíteni és beállítani, hogy a vezérelt berendezés csak a szükséges ideig működjön.
Az intelligens épület biztonsági megfigyelőrendszerét úgy kell telepíteni, hogy a kamerák által készített felvételekhez illetéktelen személyek az épületen kívülről ne férhessenek hozzá. Az intelligens épület gépészeti helyiségét úgy kell méretezni és kialakítani, hogy az a korszerű gépészeti berendezések zavartalan működéséhez, egymással való kommunikációjához és a folyamatos és megfelelő jelerősségű internetkapcsolathoz szükséges speciális berendezések elhelyezéséhez a szükséges helyet biztosítsa.
Napelemek és napkollektorok elhelyezésének sajátos szabályai
Ismét egy olyan szövegrész, amely teljes újdonságot jelent, lévén a hatályos előírások a napelemek és a napkollektorok elhelyezésére sem adnak iránymutatást. Az új előírások szerint az épület tetőfelületén a napelemet és napkollektort szabályos geometriájú rendben kell elhelyezni olyan módon, hogy azok a tetőfelületről nem lóghatnak ki. Épület homlokzatán csak a homlokzati architektúrába integráltan helyezhető el napelem. Erkélyen napelem nem helyezhető el sem önálló tartószerkezeten, sem az erkély szerkezetébe beépített módon.
Közterületen napelemes térburkolat csak csúszásmentes felülettel alakítható ki. Műemléken napelem és napkollektor nem helyezhető el, műemlék telkén és műemléki területen lévő épületen napelem és napkollektor kizárólag az örökségvédelmi hatóság hozzájárulásával helyezhető el.
A gépjármű-várakozóhelyek árnyékolását biztosító napelemek elhelyezése során az e rendelet 60.§ (3) és (4) bekezdésében foglalt előírások az irányadók, amely lényegében azt írja elő, hogy a napelemek nem területe nem haladhatja meg a parkolásra használt terület harminc százalékát.
Vegyes építési övezetekben és gazdasági építési övezetekben napelemek elhelyezése tetőfelületeken zöldtető kialakításával biztosított vegyes rendszerben is történhet, és talajszinten csak akkor lehetséges, ha igazoltan nincs erre alkalmas tetőfelület.
A VGF&HKL egy havi megjelenésű épületgépészeti szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alkalommal jelenik meg. A lap cikkei a fűtéstechnika, gázellátás, vízkezelés területei mellett a hűtés-, klíma- és légtechnika témaköreit tárgyalja. A VGF elsődlegesen az épületgépészeti kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, társasházkezelők, beruházók, ingatlantulajdonosok és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, problémái és megoldásai iránt.
A VGF&HKL előfizetési díja egy évre 9990 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így 22 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.
