Az NFM válasza a CO-vészjelzőkről

2015. január 19. | VGF&HKL online |  1847 |

Az alábbi tartalom archív, 11 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Megkaptuk a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Fogyasztóvédelmi Főosztályának válaszát az eredetileg Pintér Sándor belügyminiszternek írott levelünkre, amelyben azt firtattuk, hogy nem lehetne-e a CO-vészjelzők forgalomba hozatalát feltételekhez kötni, ahelyett, hogy utólag, a polcokról leszedegetve ellenőrizgetné szúrópróbaszerűen, szinte a lehetetlenre vállalkozva a Fogyasztóvédelem. A válasszal kapcsolatban pedig újabb kérdések merültek fel bennünk: Miért van az, hogy egy közérdekű bejelentőnek nincsenek jogai, nem, vagy csak jelentős energiabefektetés, mondjuk úgy, zaklatás után kap információt, viszont köszönetet még akkor sem?

Megkaptuk a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Fogyasztóvédelmi Főosztályának válaszát az eredetileg Pintér Sándor belügyminiszternek írott levelünkre, amelyben azt firtattuk, hogy nem lehetne-e a CO-vészjelzők forgalomba hozatalát feltételekhez kötni, ahelyett, hogy utólag, a polcokról leszedegetve ellenőrizgetné szúrópróbaszerűen, szinte a lehetetlenre vállalkozva a Fogyasztóvédelem.

Az NFM válaszlevele itt olvasható

A válasszal kapcsolatban pedig újabb kérdések merültek fel bennünk:

Miért van az, hogy egy közérdekű bejelentőnek nincsenek jogai, nem, vagy csak jelentős energiabefektetés, mondjuk úgy, zaklatás után kap információt, viszont köszönetet még akkor sem? No nem egy „Hálásak vagyunk, hogy jelentős pénzösszeget és energiát fektettek abba, hogy egy a mi felelősségi körünkbe tartozó problémát feltártak!”-ra gondolunk, az már talán túlzás lenne...

A minisztérium azt írja, hogy lefolytatták a vizsgálatokat, és megtörténtek az intézkedések. Megjegyeznénk, hogy az első kör rendkívül lassan zajlott, ami életvédelmi berendezések esetén megengedhetetlen. Szerencsére azóta felgyorsult az ügyintézés, köszönhetően talán a média fokozott érdeklődésének. De az sajnos nem igaz, hogy idézem: „a fogyasztók is megkapták a megfelelő tájékoztatást”. Az NFH és a Piacfelügyelet honlapja nem egy Index vagy Origo – Vajon hányan látogatják?, tehetjük fel a kérdést. A közmédia valós tájékoztatása csak tavaly év vége felé kezdődött meg, a VGF újbóli nyilvánosság elé lépése után. De legalább megtörtént.

Összességében annyi megállapítható, hogy az NFH hatékonysága a vizsgálatok és a publikálás terén nagyot javult, bárminek is köszönhető ez.

A minisztérium az állami tájékoztató kampányt is sikeresnek tekinti. Itt jegyeznénk meg, hogy a Katasztrófavédelem díjazott CO-kisfilmjét immáron 555-en tekintették meg a Youtube-on... És itt korántsem csak a CO-mérgezésről van szó, hanem a nyílt égésterű készülékekről, a tervezetlen épületgépészeti rendszerekről, a térségünkben egyedülállóan elöregedett gépészeti berendezésekről, a légellátásról és a nyílászárók kontrollálatlan cseréjéről, amelyeknek csak csúcsa vagy végpontja a CO-vészjelzők problematikája!

Mi azt írtuk, hogy egy komoly megoldás létezik a problémára: a forgalomba hozatal előtt, nem pedig utána kell megvizsgálni a készülékeket. A minisztérium azt válaszolta, hogy létezik jogszabály a forgalomba hozatalra, tehát nyitott kapukat döngetünk. Akkor már csak egy kérdésünk maradt: Ki, melyik állami szervezet a felelős azért, hogy ez a törvény be legyen tartva? Mert az a szervezet nem végzi el a feladatát!

Az általános, talán éppen ezért általánosságban a jelek szerint betartatlan és ellenőrizhetetlen, a minisztérium által hivatkozott 2012. évi LXXXVIII. törvény helyett a CO-vészjelzőkkel foglalkozó EN50291 szabványnak való kötelező megfelelőséget kellene előírni.

1. Az a probléma, hogy ma, Magyarországon a látszat szerint bármit forgalomba lehet hozni, és a nem megfelelő minőségű termékek kiszűrésére 3 út van. A Fogyasztóvédelem saját kezdeményezésű vizsgálata, ami éves tervük alapján valósul meg, saját döntés szerint.
2. A Fogyasztóvédelem vizsgálata magánbejelentés alapján. Itt viszont csak egyénre szabott döntés születik, tehát az egy fogyasztót kártalanítják.
3. Közérdekű bejelentésre fogyasztóvédelmi vizsgálat.
   Mindebből nyilvánvaló, hogy a piacon lévő árucikkek hatalmas része, legyen szó gyerekjátékról vagy CO-vészjelzőről, sohase lesz vizsgálva, így lényegében szabad a pálya a kóklerek előtt, a fogyasztó pedig csak reménykedhet, hogy nem lesz nagyon átvágva. Csakhogy míg egy 3000 forintos cipő esetén az legfeljebb feltöri a lábunkat, beázik, és fél év után leválik a talpa, addig egy 3000 forintos CO-vészjelző már a megvásárlás pillanatában a halál ígéretét hordozza magában, míg mi az életünk biztosítékát hisszük és látjuk benne.

Tisztelettel várjuk a minisztérium válaszát, de amíg megérkezik, szaklapunk levelet ír az összes általa ismert CO-vészjelző-forgalmazónak, amiben a következő kérdést tesszük fel: „Az önök által forgalmazott CO-vészjelzők megfelelnek a termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvénynek? Meg tudják nekünk küldeni a termék bizonyítványait?”
Kíváncsian várjuk a válaszokat.

---