Korszerű melegvíz-előállítás HAJDU hőszivattyús forróvíztárolóval
2016. május 31. | támogatott cikk, szponzor: Hajdu |
Az alábbi tartalom archív, 8 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Napjainkban egyre gyakrabban kerül előtérbe a kérdés, hogy hogyan tudjuk családi házunk, lakásunk rezsiköltségét még jobban csökkenteni. Ha már megtörtént a nyílászárók cseréje, a külső fal szigetelése, felmerül a kérdés, hogy milyen lehetőség van a további korszerűsítésre, amely viszonylag alacsony költséggel megoldható.
A magyarországi lakások, családi házak túlnyomó része a használati meleg vizet vagy villamos áramból, vagy pedig földgázból állítja elő. Ezeknek a kiváltására egy olcsó alternatíva lehet a hőszivattyús bojler beépítése. Ez történhet a jelenlegi rendszer kombinációjával, vagy teljes cseréjével is. A feladat megoldására létezik magyar gyártmányú készülék, amelyet a HAJDU Hajdúsági Ipari Zrt. gyárt és Magyarországon is kapható:
a HAJDU hőszivattyús forróvíztároló család,
amelynek HB300 alap, HB300C alsó csőkígyós és HB300C1 felső csőkígyós típusa
2015-ben elnyerte a rangos Magyar Termék Nagydíjat.
Működési elve
A hőszivattyú a lakás elhasznált levegőjét felhasználva melegíti fel a tárolóban lévő vizet 60 °C-ra. Amennyiben a hőszivattyúból kifúvott levegőt nem vezetjük a helyiségen kívülre, úgy ez a hőelvonás hűti a helyiséget. Ha a készülékből kiáramló levegőt kivezetjük, akkor a helyiség vagy lakás szellőzését szolgálja. A készülék a ház szellőztető rendszeréhez is csatlakoztatható. Mivel nedvességet nyer ki az elhasznált levegőből, így a helyiség levegőjét szárítja.
Összefoglalva az előbbieket: a használati meleg víz előállítás mellett ugyanaz a készülék további előnyökkel is szolgálhat, úgymint szellőztetés, légkondicionálás és páramentesítés.
Elektromos fűtőtest segítségével a használati víz 60 °C-ra felmelegíthető, tehát ez azt is jelenti, hogy önmagában egy hőszivattyús bojler képes ugyanazt kimeneti hőmérsékletet produkálni bármilyen időjárási viszonyok mellett, mint bármelyik hagyományos villanybojler, vagy gázüzemű vízmelegítő. Itt érdemes megemlíteni a rendszer előnyeit és hátrányait is.
Amit nagyon fontos tudni, és mérlegelni egy ilyen hőszivattyús rendszer beépítésekor, hogy milyen hőmérséklet ingadozás van a helységben, illetve a betápláláshoz használt levegő hőmérséklete milyen tartomány között ingadozik. Általánosságban jellemző a hőszivattyús rendszerekre, hogy a téli hónapokban, ha a betápláláshoz használt meleg levegő hőmérséklete csökken, akkor a rendszer hatásfoka is ezzel párhuzamosan csökken. Egy ilyen készülék működési tartománya rendszerint –7 °C és + 43 °C között mozog. Természetesen ez azt is jelenti, hogy a készülék +43 °C fokon sokkal jobb hatásfokkal (C.O.P-vel) üzemel, míg a tartomány alsó részén már esetenként szükséges, hogy a kiegészítő fűtés is besegítsen a meleg víz előállításánál. Ez a rásegítés azonban még mindig azt jelenti, hogy egy ilyen készülék optimális esetben harmad annyi energia felhasználásával képes üzemelni, mint egy villanybojler. Ez egy 25 °C hőmérséklet esetén 3,5 C.O.P értéket jelent. Itt érdemes kitérni emiatt a kombinálhatóságra is.
Mivel a hőszivattyú rásegítő elektromos fűtése már önmagában képes kb 100–120 litert tud a fűtőegység felfűteni, ezért a villany vagy gázbojlerekkel történő kombinálás értelmetlen. A készülék kialakítása azonban olyan, hogy a HMV tartály belsejében további csőkígyó helyezkedik el, ami lehetőséget ad napkollektorral történő kombinálással, vagy akár a vegyes tüzelésű kazán fűtési rendszerével történő összekapcsolásra, és ezáltal a fűtésre szánt hőt meleg víz készítésre is használhatjuk.
A beépített csőkígyó lehetőséget ad hő kivételére is, így passzív házak fűtésére is felhasználható és elegendő a hőszivattyú által termelt hő.
A tartály és a belsejében elhelyezkedő csőkígyó külső része tűzzománc bevonattal rendelkezik, továbbá beépített aktív anód biztosítja a korrózióvédelmét. A készülék anódfogyás kijelzővel rendelkezik, amely az anód állapotát, elhasználtságát mutatja, és a készülék leürítése, megbontása nélkül ellenőrizhető az anód állapota.
A készülék önálló szabályozással rendelkezik, rengeteg előre beprogramozott beállítási lehetőséggel. Az alap beállításoknál ki kell választani, hogy a készülék tisztán hőszivattyúként, ECO módban, vagy kombinált üzemmódban a kisegítő fűtés felhasználásával, vagy akár csak hagyományos villanybojlerként üzemeljen elektromos áram felhasználásával. A felhasználó a három fajta üzemmódot a szerint választja ki, hogy a környezetből a készülék mennyi energiát tud felszabadítani és felhasználni, illetve milyen hőmérséklettel rendelkezik a lakásba belépő hideg víz. Természetesen kiválasztható az is, hogy milyen hőmérsékletű meleg vizet szeretnénk előállítani, de akár időzíthetjük is a hőszivattyút, hogy mikor üzemeljen és milyen időtartamig.
Helmeczi Árpád
HAJDU Hajdúsági Ipari Zrt.
A VGF&HKL egy havi megjelenésű épületgépészeti szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alkalommal jelenik meg. A lap cikkei a fűtéstechnika, gázellátás, vízkezelés területei mellett a hűtés-, klíma- és légtechnika témaköreit tárgyalja. A VGF elsődlegesen az épületgépészeti kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, társasházkezelők, beruházók, ingatlantulajdonosok és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, problémái és megoldásai iránt.
A VGF&HKL előfizetési díja egy évre 9990 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így 22 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.