Egyszerre zöldül és füstöl Kína
2015. december 2. | NOL.HU | 2112 |
Az alábbi tartalom archív, 9 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Baodingban a rosszabb napokon az ablakból még a szomszéd házat sem lehet látni a szmogtól. Kína legszennyezettebb levegőjű városában a mutatók olykor tízszer rosszabbak, mint az ENSZ által megszabott egészségügyi határérték, írja a nol.hu.
Bizarr ellentmondás, hogy – több mint 200, alternatív, illetve hatékony energiafelhasználási technológiát gyártó céggel – Baoding az energiafelhasználás megújításának egyik kínai központja.
Az egymilliós városban voltaképpen kicsiben valami hasonló zajlik, mint nagyban egész Kínában. Az ázsiai óriás bocsátja ki a világon a legtöbb klímaváltozást okozó gázt, és a növekedést csak 2030-ra vagy legjobb esetben pár évvel korábban tudja megfékezni, viszont a megújulóenergia-források fejlesztésére is ott költenek a legtöbbet.
Tavaly 89,5 milliárd dollárt fordítottak zöldenergiára, vagyis csaknem minden harmadik, a világon ilyen célra felhasznált dollárt Kínában fektettek be – írta a Bloomberg.
A tavalyi esztendő hasonló időszakához képest az idei első fél évben több mint harmadával nőtt Kínában az atomerőművekben előállított energia mennyisége, a brüsszeli Le Soir cikke szerint a szélerőmű-kapacitás évi 10 gigawattal emelkedik, napelemből pedig az idei évre 17,8 gigawatt teljesítménynek megfelelő mennyiség telepítését tervezték.
A Góbi sivatagban hatalmas naperőművet építenek: a két és fél ezer hektáros létesítmény a 200 megawattos teljesítményével egymillió családot lesz képes energiával ellátni, évente több mint négymillió tonna szén elégetését teszi szükségtelenné – a szén-dioxid-kibocsátást 896 ezer, a kén-dioxidét pedig nyolcezer tonnával csökkenti.
Peking 2030-ig a jelenlegi bő 11-ről húsz százalékra akarja növelni a megújuló források arányát az energiafelhasználásban. Az államtanács fejlesztési kutatóközpontjának előrejelzése szerint – a környezetvédelmi kiadásokat is beleszámolva – a következő öt esztendőben ehhez évente 2900 milliárd jüant (több mint 450 milliárd dollárt) kell „zöldipari" befektetésekre fordítani.
Eddig az ilyen költségeket jelentős részben bankhitelből fedezték, ám a Bloomberg szerint Kína kiléphet a környezetvédelmi befektetések finanszírozását szolgáló kötvények nemzetközi piacára is. Ennek forgalma évről évre nő, az idén becslések szerint 40 milliárd dollár lesz, de a népköztársaság bekapcsolódásával nyilván alaposan átrendeződik.
A zölderőműveknek Kínában még meg kell küzdeniük a széntüzelésűekkel. Utóbbiakból – a gazdaság teljesítményének csökkenése miatt – már a meglévők sem működnek teljes kapacitással, az idén mégis 155 új építésére adtak ki engedélyt.
Márpedig ha üzembe helyeznék őket, évi 560 millió tonna szén-dioxidot engednének a levegőbe, annyit, mint amennyi egész Brazília kibocsátása.
A VGF&HKL egy havi megjelenésű épületgépészeti szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alkalommal jelenik meg. A lap cikkei a fűtéstechnika, gázellátás, vízkezelés területei mellett a hűtés-, klíma- és légtechnika témaköreit tárgyalja. A VGF elsődlegesen az épületgépészeti kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, társasházkezelők, beruházók, ingatlantulajdonosok és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, problémái és megoldásai iránt.
A VGF&HKL előfizetési díja egy évre 9990 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így 22 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.