Munkacsoportok alakultak az épületgépészeti szakoktatásért

2016. október 11. | VGF&HKL online |  2397 |

Az alábbi tartalom archív, 10 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

A VGF szaklap szervezésében újra feláll az épületgépészeti szakoktatási kerekasztal. Várjuk a témában gondolkodni, tenni akaró oktatók, szervezetek és szakemberek jelentkezését. Vannak területek, amikre tényleg lehet ráhatásunk!

1. munkacsoport: Képzési rendszer
   • A képzési formák változásai követhetetlenek, és folytonos újjászervezést, alkalmazkodást követelnek.
   • A komplex szakmai záróvizsgáztatás rendszere csak a legfontosabb munkaműveleteket és a „verseny- és piacképes” gyakorlati ismereteket tartalmazza.
   • Nem szerencsés, hogy megszűnt a szakképzést lezáró írásbeli vizsga, holott a számolási ismeretek számonkérése itt valósulhatna meg.
   • A tananyag következetlen felépítése, illetve abból a szakrajz-olvasási témakörök oktatására fordítható óraszám kiszorulása.
   • Az épületgépész oktatás anyagi lehetőségei a fenntartóváltással és a szakképzési támogatási rendszer átalakításával (ami lényegében megszűnt) jelentősen romlottak.
   • A tanulók tanulószerződés keretében kikerülnek a legkülönfélébb munkahelyekre, ám nincs olyan vállalkozás, amely a teljes szakmai gyakorlatot biztosítani tudja. A gyakorlati képzés terén gyakran öt-hat vállalkozást is igénybe kell venni, figyelve az adott vállalkozás fő profiljára.

A munkacsoport vezetője: Fábián Zoltán tagintézmény-vezető, Szily Kálmán Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium

2. munkacsoport: Szakemberkérdés (oktatók)
   • A szakemberhiány a gyakorlati képzésben egyre égetőbb probléma. (Kényszernyugdíjazás, csekély anyagi megbecsülés, a sikerélmény hiánya, továbbképzés hiánya.)
   • A megemelkedett óraszámok miatt egyre kevesebb oktatónak egyre több területhez kell értenie a szakképzésen belül. A szaktanár figyelmét három-négy eltérő szakterületre kell fordítania.
   • Míg a közismereti pedagógusoknál a pedagógus életpálya-modell jól-rosszul működik, ilyen a szakmai tanároknál nem létezik. A szakképzésben tanító tanárok nagy része olyan végzettségű ember, aki az iparban háromszoros, négyszeres bért kaphat, így nem vonzó a tehetséges emberek előtt ez a pálya.
   • A megfelelő tankönyvek hiánya.

A munkacsoport vezetője: Feketű Béla igazgató, a Szegedi Szakképzési Centrum Móravárosi Ipari Szakképző és Általános Iskolája

3. munkacsoport: Társadalmi hatások
   • A végzett szakmunkások számának csökkenése, nem nőtt, sőt inkább csökkent a beiskolázott tanulók száma.
   • A szakképzés presztízsének alacsony szintje. Ma Magyarországon a kétkezi munkások – szakmunkások – erkölcsi megbecsülése nem megfelelő.
   • Munkaerőhiány; hiányszakmává válik az épületgépészet.

A munkacsoport vezetője: Smidéliusz Béla, Budapesti Gépészeti Szakképzési Centrum Arany János Műszaki Szakközépiskolája és Szakiskolája

4. munkacsoport: Diákok
   • Az épületgépészeti szakmák területére gyakran képességhiányos, írni, olvasni nagyon rosszul tudó, kényszerpályán mozgó diákok kerülnek.
   • A diákok motivációjának hiánya.

A munkacsoport vezetője: Kocsis István tagintézmény-vezető, épületgépész szakmérnök, Miskolci Szakképzési Centrum Kós Károly Építőipari Szakközépiskolája és Szakiskolája (felkérés alatt)

A munkacsoportok munkarendjét a csoportok vezetői határozzák meg, közösen a tagokkal.
Várjuk az érdeklődők jelentkezését a veresegyhazi@vgf.hu e-mail címen, vagy közvetlenül a csoportvezetőknél.

OktatásSzakoktatás

---