Milyen a jó szerelő?
2016. december 7. | VGF&HKL online | 3672 |
Az alábbi tartalom archív, 10 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Azt mondanánk: a jó szerelő az, aki jól szerel. Pedig ennél sokkal összetettebb a kérdés. A kivitelező legyen kommunikatív, érdeklődő, legyen benne információéhség, és azt akarja is továbbadni! Lássuk mindezt kicsit bővebben.
Szabó Sándor (telepítő, szervizes):
Szakmailag művelt: Nem fél az újtól, hanem megismeri, megtanulja és alkalmazza. Sok olyan szerelőt ismerek, aki még ma sem sajátította el az amúgy nem végletesen bonyolult kondenzációs technikát, ezért a megrendelőt mindig a hagyományos, nyílt égésterű felé tereli, például cserénél. Az ilyen szakik érvei közé tartozik, hogy a kondenzációs kazán nem jó radiátoros rendszerbe – persze azt nem tudják vagy akarják tudni, hogy a régi installációk túlnyomó többsége túlméretezett, így épp megfelelő hozzájuk a kondi kazán. Hangsúlyozzák még a kondenzációs technológia túlbonyolítottságát, azt, hogy ha megbolondul a vezérlés, vége a mesének. Ezek a kollégák azok, akik ha autószerelők lennének, mindig csak Ladát ajánlanának, mert a modern autókban számítógép van, ami ha elromlik…
Az ilyen szerelők után aztán mindig van mit helyrehozni, de az kétszeres energiát igényel; egyrészt ki kell irtani a megrendelő agyából a beleültetett „konzervatív” gondolatokat, azaz legalább tiszta lapot nyitni, másrészt meg kell győzni arról, hogy mi a jó neki.
És itt jön a másik szükséges kivitelezői képesség: a kommunikációs készség. Nem arról van szó, hogy lyukat kell beszélni a vevő hasába! De arról igenis, hogy magyarázzuk el neki, mit miért kell és lehet csinálni, minek mi a funkciója, mi az amit nem lehet elhagyni, és mi az, amit igen. Ha ezt nem tesszük meg, és úgymond a vevői igényeket szolgáljuk ki, kritika nélkül, mondván, ez a biztos, akkor rossz rendszereket hozunk létre. Példa, aminek tanúja voltam: A kivitelező megkérdezi a vevőt: „Iszapleválasztót és légtelenítőt tegyek be?” Vajon tud erre válaszolni a megrendelő? Nem, csak annyit kérdez vissza, hogy mennyibe kerül? 30 ezer. Akkor nem kell – ez lesz a válasz, mert nem tudja, miért kellene: azért, hogy ne kelljen esetleg fél év múlva cserélni a készüléket.
A kivitelező legyen kommunikatív, érdeklődő, legyen benne információéhség, és azt akarja is továbbadni!
A VGF&HKL egy havi megjelenésű épületgépészeti szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alkalommal jelenik meg. A lap cikkei a fűtéstechnika, gázellátás, vízkezelés területei mellett a hűtés-, klíma- és légtechnika témaköreit tárgyalja. A VGF elsődlegesen az épületgépészeti kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, társasházkezelők, beruházók, ingatlantulajdonosok és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, problémái és megoldásai iránt.
A VGF&HKL előfizetési díja egy évre 13 990 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így közel 26 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.
