Sürgős: az iskolák légellátása
2017. január 17. | VGF online | 2600 |
Az alábbi tartalom archív, 6 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Az oktatás általános és szűkebb, szakterületekre (például épületgépészet) bontható válságáról sokan, sok helyen írnak. Sok vélt vagy valós ok felszínre került, most mi még egyet hozzáteszünk: az elégtelen légellátást, ami koncentráció- és teljesítményromboló.
Lehet mérni a levegőminőséget, méghozzá elég egyszerűen, például asztali mérőműszerrel. Az egyik állapot a kijelzőn a szén-dioxid koncentrációja, ezt ppm-ben mérik. Bevittünk ilyeneket iskolákba, először egy budapesti egyetemre télen, egy előadóba, ahol volt 20-25 hallgató. Tíz perc után már gyenge volt a levegő minősége, húsz perc után pedig már az életre is alkalmatlan volt, pedig 45 percig tart az óra. Aztán bevittem a gyerekeim iskolájába, dolgozatírás közben megnéztük, hogy meddig bír koncentrálni a gyerek. Ez egy nagy belmagasságú, régi épület, ami eleve iskolának épült. A harmincadik percnél már 2000 ppm volt a szén-dioxid-tartalom, miközben 1000 felett már nem számít jónak, „fogyaszthatónak” a levegő. Ilyenkor egy gyerek már teljesen elveszíti a koncentrálóképességét, és elalszik. Az álmosság ugyanis az első tünet.
A svédeknél és általában a skandináv országokban sokkal tovább van hideg, ezért ott jóval hamarabb kellett foglalkozni energetikai kérdésekkel, ők már harminc éve elkezdték szellőztetni az iskolákat. Szűrték is a levegőt aktív szenes szűrővel, mert a hippimozgalom révén a diákok nagy része dohányzott, a dohányos ember tüdejéből pedig még percekkel azután is jön ki füst és szag, hogy eldobta a cigarettát, ez pedig zavarta a nemdohányzó diákokat, oktatókat. Az ilyen, szűrt levegőjű, szellőztetett iskolákba járó diákok sokkal jobb eredményeket tudtak elérni.
Ma Magyarországon az iskolákban csak az új építésű tornatermeket szellőztetik, erre az intenzív mozgás miatt feltűnőbben szükség van. Csak elvétve fordul elő, hogy a tantermekbe is gépi szellőztetést építsenek be, pedig itt sokkal nagyobb az igénybevétel, mint egy irodában. Egy diák nem teheti meg, hogy ha lankad a figyelme, feláll, és sétál egy kicsit. Kész szerencse, hogy a szünetben tudnak a folyosón meg az udvaron rohangálni. Addig a termekben kinyitják az ablakot, és természetesen kiengedik a felújítással megspórolt energia egy jó részét.
További részletek a VGF szaklap január-februári számában.
A VGF&HKL egy havi megjelenésű épületgépészeti szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alkalommal jelenik meg. A lap cikkei a fűtéstechnika, gázellátás, vízkezelés területei mellett a hűtés-, klíma- és légtechnika témaköreit tárgyalja. A VGF elsődlegesen az épületgépészeti kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, társasházkezelők, beruházók, ingatlantulajdonosok és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, problémái és megoldásai iránt.
A VGF&HKL előfizetési díja egy évre 8990 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így 22 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.
