VGF szaklap

Ingyenmunka?

| |  1176 | |

Ingyenmunka?

Egy törvényjavaslat szerint nőne a nem fizetett túlórák száma, lehetősége, a kollektív szerződéses cégek esetében. Szerencsére az épületgépészeket foglalkoztatók jellemzően nem ilyen, általában multicégek, de azért sok épületgépész dolgozik multik üzemeltetésében, nekik ez bizony nagyon nem lesz jó.

Nyolc órával többet dolgozhatunk ugyanannyiért

Heti nyolc órán át ingyen dolgoztathatnának a munkáltatók kollektív szerződés alapján a Fidesz módosító javaslata szerint. A munka törvénykönyvéhez beadott törvényjavaslat lehetővé tenné, hogy kollektív szerződéssel hónapokig lehessen egyfolytában túlóráztatni.

Több szakszervezet, köztük a Vasas és a vegyipari dolgozókat képviselő VDSZ is tiltakozott az ellen a törvényjavaslat ellen, amelyet Bánki Erik fideszes képviselő nyújtott be. A tervezet több ponton módosítana a munka törvénykönyvén: elsődlegesen változtatna a munkaidőkeret szabályozásán. A törvény nyomán a munkáltatók drasztikusan növelhetik a ledolgozandó munkaórák számát ugyanannyi vagy akár kevesebb fizetés mellett is. Az ügy szerdán a parlamentben is előkerült, jobbikos és MSZP-s képviselők „rabszolgamunka-törvényről” és a munkavállalók kiszolgáltatásáról beszéltek.

Heti 40 helyett 48 óra túlórapénz nélkül

A munkaidőkeret a túlóráztatást szabályozza. Maga a keret az az időszak, amikor túlóradíj fizetése nélkül is lehet munkaidőn kívül dolgoztatni az alkalmazottakat. Jelenleg a munkaidőkeret négy hónap, vagyis négy hónap alatt csak úgy lehet túlórapénz fizetése nélkül túlóráztatni, ha az időszakban átlagosan heti 40 óránál nem kell többet bent lenniük a dolgozóknak. Tehát például ha egy cég kiköti, hogy januárban az alkalmazottaknak napi 12 órát kell dolgozniuk, majd februárban és márciusban megint 8 órát dolgoznak, akkor áprilisban már napi 4 órás munkahetet írhat ki, ellenkező esetben fizetnie kell túlórapénzt. Ez a négy hónapos munkaidőkeret a szakszervezetekkel köthető kollektív szerződéssel kitolható egyévesre is (vagyis egy év alatt kell hogy meglegyen a heti átlag 40 óra).

Az új törvénykönyv két módon is változtatna a munkaidőkereten. Egyrészt innentől kollektív szerződéssel a munkaidőkeret egy helyett három évre is kitolható lehet. Másrészt pedig egyéves vagy hosszabb időszakban heti átlagos 40 óra helyett 48 órát is lehetne dolgoztatni a munkavállalókat túlórapénz fizetése nélkül. Vagyis heti átlag 8 órában lényegében ingyen túlóráztathatják az alkalmazottakat.

Csökken a pihenőnapok száma emellett a több műszakos vagy az idényjellegű munkakörökben dolgozók számára is: itt az új szabályozás szerint a munkavállaló számára elegendő lehet havonta egy pihenőnapot beosztani. A törvényjavaslat vitájakor a Jobbik egyik képviselője úgy számolt, míg ma az átlagos magyar munkavállaló évi 1888 órát dolgozik, addig a törvényjavaslat miatt ez a szám akár 2496 órára is felmehet majd.

Nem egyeztettek az érintettekkel

A szakszervezetek többek között azt sérelmezik, hogy a törvényjavaslatról semmiféle egyeztetést nem folytatott sem a kormány, sem a munkáltatók szervezetei. Székely Tamás, a VDSZ elnöke a Hír TV Online-nak elmondta, csak a multinacionális nagyipari cégeknek lenne kedvező a módosítás, hiszen e cégeknél gyakori az időszakos termelésfokozás és a kollektív szerződés. Hozzátette: már így is rendkívül elterjedtek a túlóráztatással kapcsolatos visszaélések, amelyekre a módosítás semmilyen választ nem ad, viszont további jogsértésekre nyit kiskapukat.

Elmondta azt is, hogy sürgősen kezdeményezni fogják a versenyszféra konzultációs fórumát (ezen elvileg részt vesznek a szakszervezetek, a munkáltatói oldal érdekképviseletei és a kormány is) a javaslat megtárgyalására. Már csak azért is, mert a kormány korábban még a hasonló módosító javaslatok előtt megtartotta ezt a fórumot.

Balogh Béla, a Vasas Szakszervezeti Szövetség (VSZSZ) elnöke kérdésünkre elmondta, támogatja a konzultációs fórum összehívását. Szerinte a cél nem lehet más, mint az, hogy a kormány vagy a parlament vonja vissza a módosításokat.

A nagy autógyáraknak kedvez

A főként járműipari dolgozókat képviselő szakszervezet elnöke megerősítette, hogy valóban az autóiparnak kedvezne a módosítás, hiszen ott elég gyakoriak a kollektív szerződések és a munkaidőkeret használata. Hozzátette, ez többnyire indokolatlan, hiszen az autóipar nem kimondottan idénymunka – elsősorban a hasonló időszakos jellegű munkákhoz találták ki az időkeretet. „Itt általában csak a munkaerőhiány, vezetési, szervezési hiányosságok, inkompetencia miatt kell túlórázniuk a munkavállalóknak, néha pedig a munkáltató hatalmaskodása miatt” – tette hozzá. Balogh Béla szerint az időkorlát kitolása lehetőséget teremt arra, hogy a cégek éveken keresztül „önkényesen rángassák az ember munkaidejét”, ami teljesen felboríthatja a dolgozók magánéletét, embertelen munkakörülményeket teremthet (heti hatnapos, 8-nál több órás műszakokkal), és kifejezetten hátrányosan érintené a családos, kisgyermekes munkavállalókat – mondta. Hozzátette: a munkaerőhiányt szerinte csak tovább növelheti az új szabályozás.

A VSZSZ egyébként tagja az ipari dolgozókat tömörítő, nyolcmillió tagot számláló európai uniós szakszervezeti szövetségnek, az IndustriALL-nak is. Ez a szövetség épp ebben a hónapban fogadott el egy olyan határozatot, amely az ipari munkások pihenőidejét garantálná.

Forrás: Hírtévé

JogszabályokSzabályozás