VGF szaklap

Kényszer vagy megoldás a mobilklíma?

| |  1069 | |

Kényszer vagy megoldás a mobilklíma?

A meleg beköszöntével ugrásszerűen megnő a gyorsan, házilag telepíthető mobilklímák vásárlása. Nem kell a felszereléshez szakember, nem kell regisztrálni a készüléket, olcsóbb, ám itt is vannak buktatók, melyek könnyen tönkretehetik a berendezést.

Végeztek egy piackutatást, melynek eredménye az lett, hogy a legtöbben a mobilklímát keresik. Majd, hogy bővebben utána járjanak a kérdéskörnek, kikérik a szakember véleményét is, aki majd igyekszik lebeszélni az érdeklődőt a mobilklímákról. Azonban tudjuk, hogy a mai áldatlan jogosultsági és adminisztrációs viszonyoknak is köszönhetően igen nehéz szerelőt találni, többségüknek egy hónapra előre le vannak foglalva az időpontjaik. A lakosságnak pedig hirtelen jelentkeznek az igényeik, és azonnali megoldást várnak, és ilyenkor fordulnak előszeretettel a gyors megoldásokhoz.  

Bent a hűvös, kint a zaj

A mobilklímák és a splitklímák között az alapvető különbség, hogy a split osztott egységekből áll (kültéri, beltéri egységek), míg a mobil megoldás osztatlan. Az általánosan használt mobilklímák jellemzője, hogy a berendezést a hűtendő helyiségben helyezik el, és egy az ablakba illesztett gégecsövön keresztül távolítják el a hőcsere során létrejött meleg levegőt a szobából. A keletkezett cseppvizet a berendezésben elhelyezett úszókapcsolóval ellátott tartályban fogják fel. Az ilyen gépeknél az előállított hideg levegőért cserébe vállalni kell a mobilklímákban lévő kompresszor zaját. A zavaró hatás kiküszöbölésére kínál megoldást a kültéren is elhelyezhető mobil klíma. A kondenzátorra csatlakoztatható gégecső szabadon áttehető a kezelt levegős oldalra, így a mobil klímát már nem kell feltétlenül a hűtendő helyiségben elhelyezni, hanem telepíthetjük például az erkélyre is, vagyis a berendezés zaja nem zavarja a szobában tartózkodókat. Az ilyen készülékek ellenállóak az időjárás viszontagságaival szemben, elektromos szempontból IP44-es védettséggel rendelkeznek. Az általunk hűteni kívánt helyiségben csak egy esztétikus, állítható befúvórács jelenik meg, amelynek kezelőfelületén beállíthatók mindazon funkciók, amelyet magán a mobil klímán is paraméterezhetünk (pl. üzemmód, hőmérsékletet, ventilátor-fordulatszám). Amennyiben a befúvórács kezelőfelületéig sem akarunk elmenni, úgy egy LCD kijelzős távirányítóval is lehet szabályozni a készüléket. További előnye ennek a kültéri telepítési módnak, hogy ebben az esetben hűtött, friss levegőt fújunk be a helyiségbe. A készülék sajátossága, hogy hűtési üzemben nincs szükség kondenzvíz elvezetésre, mert a készülék a keletkezett cseppvizet elpárologtatja és – a beltéri telepítésnél a flexibilis levegővezetéken át – kifújja a szabadba.

Szakszerűtlenül telepítve ez is tönkremegy

A mobilklímák tekintetében a legnagyobb probléma a fokozott légzárású helyiségeknél jelentkezik, amelyet lényegében úgy lehet elképzelni, mint egy nejlonzacskó. Ha belefújok a zacskóba, egy darabig megy belé a levegő, de előbb-utóbb megtelik. Ugyanez igaz fordítva, ha a zárt helyiségből fújom kifelé a levegőt, az egy idő után „elfogy”. A ventilátor nyomáskülönbséget hoz létre két térrész között, amely nyomáskülönbség (max. 1 kPa, relatíve nagyon kicsi) véges. Ha tehát bekapcsolunk egy mobilklímát egy zárt helyiségben, és nincs rajta be- és kivezető „lyuk” egyszerre, akkor elkezdi kifelé fújni a kondenzátoron a levegőt, ami „elfogy”. Aki bent van a helyiségben ezt nem veszi észre, mert továbbra is tud lélegezni, de a mobilklíma erre már nem lesz képes. Ha kintre helyezem el a berendezést, onnan fújom be a hideget, előbb-utóbb „felpumpálom” a helyiséget, és nem megy be több levegő. Az utóbbi esetben a bent tartózkodók könnyebben észreveszik a problémát, mert nem jön a levegő, nem hűt a gép. Mindkét eset a mobilklíma tönkremenetelét okozza. Oly módon, hogy a ventilátor lapátjai felmelegednek a kifújt forró levegő hatására, és jelentős mértékben deformálódnak. Szélsőséges esetben még a borítást is kikezdi a hő. Az ilyen jellegű problémára nem jár a garancia, mert olyan, mintha a mobilklíma egyik kivezetését lefojtották volna.

Előnye a mobilitás

A kezelési használati útmutató – amelyet az esetek többségében nem olvasnak el, sőt rögtön eldobnak –, abban leírják, hogy a helyiséget nem szabad bezárni, a megfelelő légutánpótlást biztosítani kell. Kérdés, hogy mekkora a megfelelő nyílás? Ha ránézünk a készülékre, egyszerűen megállapítható, hogy akkora, mint amekkora a készülék befúvó/szívó nyílása. Az ellennyílás megfelelő elhelyezése is fontos, ha kicsi a helyiség, akkor nem szabad pont szembe elhelyezni a beszívó/kifúvónyílással. Érdemes az átellenes oldalra tenni a túlnyomás kibocsájtó/levegő beeresztő zsalut, ami véd az esőtől, szükség esetén azonnal kinyílik. Ez a „rákfenéje” a mobilklímáknak, és a szervizekben a legtöbb probléma az ilyen meghibásodásokból adódik. Azt is mérlegelnünk kell, hogy mire való egy mobilklíma. Nagyon jó eszköz, ha jól használják. Le kell azt szögeznünk, hogy nem ez a klimatizálás csúcsa, sokkal inkább egy kényszer szülte megoldás. Kifejezetten a mobilitásra szolgál, azaz, ha nincs mód arra, hogy megbontsuk, véssük a falat, nem tudunk más berendezést olcsón, könnyen, vagy akár tartósan elhelyezni, akkor segítség lehet a mobilklíma a megfelelő komfort elérése érdekében. Mindemellett a mobilklíma csökkenti a páratartalmat a helyiségben.

Összességében tehát elmondható, hogy a mobilklímáknak vannak ugyan hátrányai, de számos előnyük is van. Valljuk be, elsősorban kényszermegoldás, de a hétvégi házak, nyaralók hűtésére például kiváló. Ugyanis használat után „elcsomagolható”, így biztosan nem kél lába, mint megannyi split társának, amik a téli hónapok portyázóinak esnek olykor-olykor áldozatul. A telepítését szakember nélkül is meg lehet oldani, de soha ne feledkezzünk el a megfelelő légutánpótlásról!

Klíma

Kapcsolódó