VGF szaklap

Megduplázódott a családi házak szigetelésének vastagsága

Sikeres volt az elmúlt hét év

| |  537 | |

Megduplázódott a családi házak szigetelésének vastagsága

Az új és a felújított családi házak homlokzatán ma már megszokott a 15-20 cm vastag hőszigetelés. A javulás az energiatudatosság erősödésének és az év elején életbe lépett TNM-rendeletnek köszönhető. Érdemes azonban már most előre tekinteni, és jobb minőségű szigetelőanyagot választani, ugyanis az EU-ban 2019-től tovább szigorodnak az épületek energiahatékonysági előírásai.

Ma már energiahatékony családi házak épülnek

A KSH szerint az idén 7%-kal több, összesen 10.078 családi ház épül, miközben ennek többszörösét, mintegy 25-30 ezer otthont újítanak fel tulajdonosaik. Ezeknek az ingatlanoknak már meg kell felelniük a 2018. január 1-től hatályos, épületszerkezeti elemek hőátbocsátási tényezőjére vonatkozó szabályozásnak.

A rendelkezés értelmében az épülethomlokzatok hőátbocsátási tényezője (U-érték) nem lehet nagyobb, mint 0,24 W/m², ami a korábbinál jellemzően vastagabb, falszerkezettől függően 10-15 cm-es homlokzati hőszigetelő rendszer (ETICS) alkalmazásával érhető el.

Európai összehasonlításban is egyre energiahatékonyabbak az otthonaink

A szabályozás eredményeként az új építésű magyar családi házak tulajdonosainak immár energiahatékonyabb és jobban szigetelt falszerkezeteket kell építeni, mint például a lengyel és a horvát (U=0,30), a szlovén (U=0,28), a cseh (U=0,25) vagy akár az osztrák (U=0,35), illetve a német (U=0,28) családi házak építtetőinek/tulajdonosainak. Ezzel együtt a most épülő magyar családi házak energiahatékonysága még jócskán elmarad a svéd (U=0,18), finn és norvég (U=0,18), vagy akár a szlovák (U=0,22) otthonok energiahatékonyságától.

Egy napjainkban átadott, megfelelően szigetelt családi ház fűtési célú energiafelhasználása akár 40-50%-kal is kisebb lehet, mint egy hasonló, de nem szigetelt otthoné. A szigetelés emellett a ház értékét is növeli. Egy professzionális hőszigetelési rendszerrel ellátott családi ház minimum 10%-kal, de az ország egyes területein akár 6 millió forinttal is magasabb áron értékesíthető, mint egy nem szigetelt ingatlan.

2020 után még fontosabb lesz a szigetelés

Épületeink energiahatékonyságának javulása örvendetes, de ezzel még korántsem lehetünk elégedettek, hiszen az EUvégső célja az, hogy az új épületek nulla, vagy közel nulla energiaigényű épületek legyenek majd, vagyis fűtésükhöz ne kelljen primer energiát használni.

kozetgyapot_szigeteles

Ebbe az irányba mutat az is, hogy az EU éppen a napokban szigorított a 2016-ban elfogadott közös energiamegtakarítási célon. miszerint 2030-ra, a tagállamoknak uniós szinten immár nem 30%-os, hanem 32,5%-os energiamegtakarást kell elérniük, amely csak úgy lehetséges, hogy az összes energiafelhasználás 40%-áért felelős épületek fűtési célú energiafelhasználását drasztikusan, 10-12 éven belül majdnem nullára csökkentjük.

Már szinte minden EU-tagállam rendelkezik nemzeti tervvel a nulla és közel nulla energiaigény- szint eléréséhez szükséges építési szabályok bevezetésére, számos tagország pedig már be is vezette az Európai Unió Épület Energiahatékonysági Irányelvének erre vonatkozó ajánlásait.

Az irányelv szerint ezekben az országokban 2018. december 31. után már csak közel nulla energiaigényű középületek építhetőek, 2020. december 31. után pedig minden átadott épületnek teljesítenie kell ezt az energiahatékonysági szintet.

EnergiahatékonyságEnergiamegtakarításMegújulók