Az alábbi tartalom archív, 7 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Az amerikai szenátusi külügyi bizottság szerdán támogatta az Északi Áramlat-2 gázvezeték építésében részt vevő cégek elleni szankciókat – tette közzé az MTI. A republikánusok közül csak egy képviselő szavazott az előterjesztés ellen.
A szenátusi bizottság 20:2 arányban szavazta meg azt a törvényjavaslatot, amelynek értelmében büntető intézkedésekkel sújtanák azokat a vállalatokat, amelyek részt vesznek a Gazprom orosz energetikai állami vállalat Oroszországtól Németországig húzódó vezetékének építésében. Az Európa Energiabiztonságának Védelme néven ismertetett törvényjavaslat voksolásakor a 10 demokrata párti szenátor közül kilenc csatlakozott a republikánusokhoz. Jim Risch, a külügyi bizottság republikánus elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott: „ez a törvény célirányos és időben született meg az ártalmas orosz befolyás elhárítására”. Az idahói politikus kifejtette, hogy a törvény révén nemcsak azokat a cégeket szankcionálják, amelyek az Oroszország és Németország között épülő Északi Áramlat-2 vezeték építésében vesznek részt, hanem azokat is, amelyek részt vettek az Oroszországot és Törökországot összekötő Török Áramlat építésében is. A Török Áramlat az idén kezdi meg működését, először Törökországba szállítva orosz gázt, majd a tervek szerint később ellátva az Európai Uniót is. „Ezek a vezetékek hozzájárulhatnak Ukrajna további destabilizálásához és a Putyin-rezsim gazdagodásához, valamint kockáztatják a NATO-tagállamok biztonságát is” – fogalmazott Risch szenátor.
A republikánusok közül egyetlen szenátor szavazott a törvényjavaslat ellen. A kentuckyi Rand Paul azzal érvelt, hogy a törvény „kárt okoz a szövetséges nemzetek európai vállalatainak”.
Az új vezetéket a régi mellé fektetik le
A bizottság támogató voksolása után még a szenátus egészének is szavaznia kell a törvényjavaslatról. Amennyiben a javaslatot ott is megszavazzák, akkor a törvényben foglalt szankciók sokféle formában sújthatják az érintett cégeket: vezetőiktől megtagadhatják az amerikai vízumot, vagy megnehezíthetik a vállalatoknak a dollár alapú pénzügyi tranzakciókat. Sajtóértesülések szerint a várható szankciók érinthetik például az olasz Saipem, vagy a holland Allseas nevű vállalatokat, amelyektől már megrendelték a tenger alatti vezetékek elhelyezésével kapcsolatos, speciális tudást és felszerelést igénylő munkákat.
Donald Trump amerikai elnök többször is bírálta az Északi Áramlat-2 megépítését, különösen pedig a vezeték megépítését támogató Angela Merkel német kancellárt.
A VGF&HKL egy havi megjelenésű épületgépészeti szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alkalommal jelenik meg. A lap cikkei a fűtéstechnika, gázellátás, vízkezelés területei mellett a hűtés-, klíma- és légtechnika témaköreit tárgyalja. A VGF elsődlegesen az épületgépészeti kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, társasházkezelők, beruházók, ingatlantulajdonosok és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, problémái és megoldásai iránt.
A VGF&HKL előfizetési díja egy évre 13 990 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így közel 26 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.
