Mérni pedig muszáj!
2019. szeptember 18. | Lantos Tivadar Szabó Sándor | 2149 |
Az alábbi tartalom archív, 5 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Legalábbis néha, ha nem tudok rájönni a probléma forrására. A mérés sem segít minden esetben, de sokkal közelebb visz a megoldáshoz. Mit tud mérni egy gázszerelő? Sok mindent. Hőmérsékletet, nyomást, füstgázösszetételt stb. Maradjunk ez utóbbinál.
Sokan úgy gondolják, felesleges beruházni drága műszerekre, úgysem veszem hasznát. Észre sem vesszük egy-egy gázkészülék esetén, de az első pillanatban, mielőtt leszednénk a kazánról a burkolatot, azonnal mérni kezdünk. Rápillantunk a nyomásmérő órára, és konstatáljuk, hogy a készülékben, rendszerben lévő fesz., megfelelő-e, vagy sem. Ez a művelet máris közelebb visz bennünket egy esetleges készülékhiba feltárásához. De könnyen mérni tudjuk a fűtési víz, illetve a HMV hőmérsékletét is. Tehát alapvetően egy gázkészülék szerelő már az első pillanatban mér, függetlenül attól, hogy milyen készülékkel áll szemben.
Egy üzembe helyező szerelőnek viszont teljesen természetes, hogy a tüzelőberendezés égésének körülményeit is szakszerűen meg kell vizsgálnia. Elsősorban a kondenzációs gázkészülékekre gondolhatunk, ahol mérni kell a λ légfelesleg tényezőt, a CO2 , O2 szintet, a szénmonoxidot stb., és mindezt megfelelően dokumentálni kell. A gázégő alsó, felső égési szintjét a gyári értékeknek megfelelően kell beállítani. Műszer nélkül a pontos adatok beállítása nem lehetséges. A pontatlanul beállított gázkészülék fogyasztása magasabb lehet, és élettartama is jelentős mértékben megrövidülhet. A legtöbb gázkészülék égését manuálisan lehet beállítani, amely idővel elállítódhat. Így a karbantartás során is szükség lehet műszeres vizsgálatra, hogy a gyári értékeknek utána állítsunk.
De egy esetleges készülékhibára is következtethetünk a műszeres mérés segítségével. Életből vett példa, egy kondenzációs gázkészülék, mely a működése során furcsa jeleket produkált. Több szerelő sem tudta egyértelműen diagnosztizálni a hibát, mert nem végeztek műszeres vizsgálatot. Árulkodó jel volt azonban, hogy a kondenzációs készülék működik, ha a burkolata le van véve. Viszont amikor visszahelyezték, a készülék kiállt hibára. Megtörtént a műszeres vizsgálat, amely egyértelművé tette, hogy a készülék légellátási problémákkal küzd. Mivel a kéményben a tömítések elöregedtek, a készülék visszaszívta a koaxiális füstcsövön az égésterméket. Ezt mérőműszerrel, és némi szakértelemmel könnyen meg lehetett állapítani. Tehát nemcsak beüzemeléshez szükséges füstgázelemző műszer, hanem a hiba pontos megállapításához is jól jöhet.
A VGF&HKL egy havi megjelenésű épületgépészeti szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alkalommal jelenik meg. A lap cikkei a fűtéstechnika, gázellátás, vízkezelés területei mellett a hűtés-, klíma- és légtechnika témaköreit tárgyalja. A VGF elsődlegesen az épületgépészeti kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, társasházkezelők, beruházók, ingatlantulajdonosok és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, problémái és megoldásai iránt.
A VGF&HKL előfizetési díja egy évre 9990 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így 22 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.