Barion Pixel

VGF&HKL szaklap

A magasabb páratartalom csökkenti a vírusfertőzés kockázatát

| |  561 | |

A magasabb páratartalom csökkenti a vírusfertőzés kockázatát

A fűtő, szellőztető és légkondicionáló rendszerek az egészséges beltéri környezet megőrzéséhez is hozzájárulnak, de egészségkárosítók is lehetnek. A belső terek páratartalmára való fokozott odafigyeléssel az épületgépészeti rendszerek üzemeltetői is segíthetik egy járvány terjedésének lassítását.

Hogyan befolyásolja a levegő páratartalma a vírusfertőzést?

A vírusok könnyebben terjednek, ha a levegő szárazabb, és ez vonatkozik a koronavírusra is. Több oka van annak, hogy a vírusfertőzések gyakoribbak hideg időben, illetve szárazabb beltéri levegőben:

  • alacsony páratartalom esetén a levegőben lévő részecskék, így a vírusok is hosszabb ideig maradnak a levegőben,
  • az alacsony páratartalom kiszárítja a nyálkahártyákat, amelyek védik az emberi légzőrendszert, így a vírusfertőzések kockázata magasabb,
  • a hidegebb levegő kevesebb nedvességet tartalmaz, ami alacsonyabb páratartalmat eredményez,
  • a vírusfertőzések kockázata magasabb a zárt közösségi terekben.

Egy nemrég közzétett tanulmány szerint 23%-os relatív páratartalom mellett a vírusok 70-77%-a aktív maradt egy órával a levegőbe történő köhögés után, 43% relatív páratartalom mellett azonban a vírusok csak 14%-a volt még aktív egy óra elteltével.

A relatív páratartalom a levegőben lévő víz százalékaránya a telítettséghez (harmatponthoz) képest. Mivel a meleg levegő több párát képes tárolni, mint a hideg levegő, az 50% relatív páratartalom 30 °C-on nagyobb (abszolút) páratartalmat jelent, mint 18 °C-on.

A belső terek páratartalmára való fokozott odafigyeléssel a fűtő, szellőztető, légkondicionáló rendszerek üzemeltetői is segíthetik egy járvány terjedésének lassítását. További párásításra lehet szükség az érzékeny helyeken, például egészségügyi és szociális intézményekben, idősek otthonában, kereskedelmi egységekben.

A magasabb páratartalom tehát lassítja a vírusok terjedését. A túl magas páratartalom azonban szintén nem jó, ennek egyéb negatív hatásai vannak.

A magas páratartalom negatív hatásai

A száraz levegőben a részecskék hosszabb ideig megmaradnak, és ez növeli a vírusfertőzések esélyét. A nedves levegő ugyanakkor serkenti a baktériumok, a penészspórák és az atkák növekedését.

  • Számos baktériumfaj ugyanúgy patogén, mint a vírusok, és egészségügyi problémákat okoznak.
  • A penész károsítja a bútorokat és néhány építőanyagot, spórái allergiás reakciókat válthatnak ki, különösen az asztmában szenvedőknél.
  • A poratkák általában allergiás reakciókat, valamint asztmás betegeknél fokozott reakciót okoznak.

Általánosan elfogadott, hogy 40-60% relatív páratartalom az optimális.

A beltéri levegő páratartalmának szabályozása

Egyes entalpiás hővisszanyerő szellőztetőrendszerek képesek a páratartalom szbályozására is.

  • Ha a külső levegő nedves, a rendszer képes eltávolítani ennek a nedvességnek egy részét.
  • Ha a külső levegő száraz, a rendszer visszanyeri a páratartalmat a belső levegőből.

A kiegészítő párásítók és szárítók nagyobb kontrollt biztosítanak, de rengeteg energiát fogyasztanak. Használatuk akkor ajánlott, ha a beépített épületgépészeti rendszerek önmagukban nem biztosítják a megfelelő páratartalom-tartományt.

EgészségKlímaKoronavírusSzellőztetés

Kapcsolódó