Barion Pixel

VGF&HKL szaklap

Közel nulla energiaigény: plusz egy év haladékot adott a kormány

Változott a sokat emlegetett TNM-rendelet is, tisztázták benne a gépi szellőztetésre vonatkozó követelményeket

| |  4360 |

Közel nulla energiaigény: plusz egy év haladékot adott a kormány

Újabb egy évvel tolta ki kormány a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó előírásokat, így 2022 június 30-ig haladékot kaptak az építtetők és a beruházók a követelmények teljesítése alól. Eldőlt a „nagy szellőztetésvita” is, a vonatkozó TNM rendelet módosításával világossá vált, hogy nem kötelező szabályozott működésű hővisszanyerős vagy központi elszívásos szellőztetőrendszer kiépítése minden új épületben, ahol viszont van ilyen, ott az ablaknyitást nem vehetik figyelembe az előírt frisslevegő-utánpótlás biztosítására.

2014 óta úgy tudtuk, hogy 2020 december 31-e után – néhány építménytípus kivételével – már csak közel nulla energiaigényű új építésű épület kaphat használatbavételi engedélyt Magyarországon, és biztosítani kell azt is, hogy ezek 25 százalékban megújuló forrásból fedezzék fogyasztásukat. A tavalyi év legvégén azonban a kormány váratlanul hat hónappal kitolta a követelmények hatályba lépését. A legfrissebb Magyar Közlönyben megjelent 114/2021. (III. 10.) számú kormányrendelet szerint az építtetők és a kivitelezők most újabb egy év haladékot kaptak, így a legújabb határidő 2022 június 30. Addig minden olyan új építésű épület megkaphatja a használatba vételi engedélyt, amely a közel nulla energiaigénynek nem felel meg, de a 2020 december 31-ig élő előírásoknak megfelel.

A kormányrendelet értelmében az innovációért és technológiáért felelős miniszter módosította az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet vonatkozó passzusait is, de emellett a rendelet olyan szövegrészei is változtak, amelyeket nem a különböző jogszabályok harmonizációja, hanem feltehetően egy korábbi, félreérthető megfogalmazás korrigálása indokolt. Ugyanis a rendelet frisslevegő-ellátással foglalkozó 1. melléklete V. részének 2. pontja idén január elsején kiegészült egy alponttal (2.4.), amely a következőket mondta ki:

„Az épület 2.1. vagy 2.2. alpontban meghatározott, a tartózkodási zónába minimálisan bejuttatandó friss levegő mennyiséget és az elvezetésre kerülő szennyezett levegőt, így a légcserét, csak szabályozott működésű hővisszanyerős szellőztetőrendszer vagy központi elszívásos szellőzés kiépítésével lehet biztosítani, mely a belső páratartalom és CO2-szint alapján automatikusan és folyamatosan, igény szerint üzemel. A rendszer részeként és kialakításánál figyelembe vehetők a friss levegő bevezetésére alkalmas passzív, automatikus működésű páraszabályozású légbevezető elemek. Az épület külső nyílászáróinak teljes vagy részleges nyitásával történő friss levegő bejutást a 2.1. és 2.2. alpontban meghatározott érték számításnál nem szabad figyelembe venni.”

Az épületgépész szakmán belül óriási vitákat generáltak ezek a mondatok. Több neves szakember is úgy értelmezte a fentieket, és lapunkban is jelentek meg ilyen értelmű cikkek, hogy innentől kezdve minden új építésű épületet kötelező gépi szellőztetéssel ellátni, mások szerint ez az értelmezés abszurd, és nincs szó arról, hogy „betiltották volna” a gravitációs szellőztetést. A helyzet tisztázása érdekében lapunk mellett a Magyar Mérnöki Kamara is a minisztérium állásfoglalását kérte az ügyben, ehelyett azonban március 10-én teljesen átírták a vitatott alpontot. A fentiek helyébe ezzel a következő lépett:

„Ha az épület tartózkodási zónájába bejuttatandó friss levegő mennyiségét szabályozott működésű hővisszanyerős vagy központi elszívásos szellőztetőrendszer biztosítja, akkor a rendszer részeként és kialakításánál figyelembe vehetők a  friss levegő bevezetésére alkalmas passzív, automatikus működésű páraszabályozású légbevezető elemek, de az épület külső nyílászáróinak teljes vagy részleges nyitásával történő frisslevegő-bejutást a 2.1. és 2.2. alpontban meghatározott érték számításánál nem szabad figyelembe venni.”

A 2.1. alpont egyébként arról rendelkezik, hogy alacsonyan szennyező, nem lakó funkciójú épületben, légtechnikai rendszer esetén, folyamatos emberi tartózkodásra használatos helyiségben a tartózkodási zónába minimálisan bejuttatandó friss levegő mennyiségét milyen összefüggéssel lehet megállapítani.  A 2.2. alpont pedig azt írja elő, hogy lakóépületben, légtechnikai rendszer esetén (korábban itt az állt, hogy légtechnikai rendszerrel), a tartózkodási zónába minimálisan bejuttatandó friss levegő mennyiségét milyen szabályok alapján kell megállapítani.

Reményeink szerint a rendelet módosításával a vita eldőlt, és a korábbi félreérthető fogalmazás tisztázásával egyértelművé vált a jogalkotó szándéka. Mindemellett épületgépészeti szaklapként természetesen azt valljuk, hogy a minél modernebb, komfortosabb és takarékosabb gépészeti megoldásoké a jövő – a szellőzésben is.   

Szellőztetés

Kapcsolódó

Állásfoglalás helyett álláspontok ütköznek

Állásfoglalás helyett álláspontok ütköznek

Azon vitázik a szakma, hogy kötelezővé tették-e a gépi szellőzést vagy sem