2021. április 6. | támogatott cikk, szponzor: Sowolu |
Az alábbi tartalom archív, 5 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A magánlakások, jellemzően családi házak gépi szellőztetése a korszerű építési anyagok és eljárások következtében vált szükségessé. A nyílászárók ugyanis légtömörré váltak. Néhány évtizeddel korábban még megszokott volt, hogy a nyílászárókon a benntartózkodók számára nélkülözhetetlen mennyiségű friss levegő még zárt állapotban is átszivárgott. Mára ez a helyzet teljesen megszűnt. Az időnként megrendülést keltő balesetek és tragédiák többnyire ennek a változásnak a figyelmen kívül hagyásából, a frisslevegő-utánpótlásban szükséges változtatások elhanyagolásából származnak.
Nem elég csak a friss levegőt befújni. A kiszorított levegő távozását is lehetővé kell tenni. Ez fordítva is igaz, nem szabad csak elszívást alkalmazni, a friss levegő utánpótlásról is gondoskodni kell. A legjobb megoldás az, hogy a készülék, amelyet a szellőztetéshez beépítenek, mindkét funkciót ellátja, és így az egy készüléken átvezetett két légáram között a hőenergia nagy részének visszanyerése is megvalósul.
Olyan lakásba, ahol nyílt égésterű fűtőkészülék (gáz vízmelegítő, falikazán, kandalló, kályha) üzemel a szellőztető készüléket csak akkor szabad felszerelni, ha a lakás túlnyomásossága minden körülmények között biztosított.
Alapvető biztonságtechnikai követelmény, hogy a készülék a szabályozás, szűrő elpiszkolódás vagy esetleges ventilátor meghibásodás esetében is megfeleljen ennek a követelménynek.
A lakások szellőztetéséhez szükséges frisslevegő-mennyiség meghatározásához alapvetően két alapszabályt szokás figyelembe venni. Egyrészt azt, hogy egy ember számára ~25 m³ friss levegő szükséges óránként, illetve, hogy a lakás levegőjét kb. 3 óránként szükséges kicserélni. Az utóbbi szabály alapján a szokásos helyiség-belmagasságok figyelembe vételével úgy lehet kalkulálni, hogy a szellőztető készülék szükséges légszállítási maximuma m³/h-ban a szellőztetendő tér alapterületével azonos értékű.
Az egyes helyiségek szellőzési igénye az általános szabálytól eltérő. A szokásos értékek az alábbi táblázat szerintiek:
Helyiség funkciója
Befúvás [m³/h]
Elszívás [m³/h]
WC
0
15
Fürdőszoba
0
30
Konyha
15
30*
Előszoba
30
0
Hálószoba
30
15
Nappali**
45
30
* Az elszívásnál a tűzhely fölötti páraelszívót nem szokás figyelembe venni. Ezek szokásos légszállítása 30...50 m³/h. ** Az adat szokásos használat esetére vonatkozik (3-5 személy, dohányzás)
A SOWOLU-légtechnika Kft. négy készülékméretet gyárt, 100 m³/h, illetve 800 m³/h névleges legnagyobb légszállítások között. A valós légszállítás ettől eltérhet egyrészt a csatlakozó levegőelosztó hálózat ellenállása miatt, vagy a beszereléskor elvégzett beszabályozás következtében, illetve a szabályozás három fokozata szerint a felhasználó választása szerint.
A beépített aktív elemek (ventilátor, hővisszanyerő, szigetelés, szabályzás) neves európai gyártóktól származnak.
A FEHU-V 01 típus elvi elrendezése és méretei
kék: friss levegő, piros: elszívott levegő
A FEHU-V 01 típusú készülék hátfalán a rögzítésre alkalmas tartóprofilok vannak, amelyek segítségével a készülék a falra szerelhető. A homloklapon a szűrők kezeléséhez, cseréjére szolgáló lenyitható kezelőajtó található. A csatlakozó csonkokhoz a kereskedelemben kapható 100 mm-es névleges (belső) átmérőjű légcsatornák közvetlenül szerelhetők. A készülék alján 20 mm átmérőjű kifolyócsonk van, amelyen téli időszakban az elszívott levegőből kicsapódó kondenzátum távozik. Ezt a csapadékvizet a szennyvízcsatornába kell vezetni.
A FEHU-V 01 típus műszaki adatai
Magasság (H)
508 mm
Szélesség (B)
562 mm
Mélység (M)
245 mm
Csatlakozó csonk átmérője
100 mm
Súly
18 kg
Névleges légszállítás
100 m³/h
Külső terhelés max.
230 Pa
Ventilátorok max. összteljesítménye
54 W
Hővisszanyerő hatásfoka
81%
Visszanyert teljesítmény max.
0,9 kW
Részletesebb műszaki adatokat a gyártó az árajánlat műszaki mellékleteként szolgáltat.
A FEHU-VF 01 típus elvi elrendezése (felülnézet) és méretei
kék: friss levegő, piros: elszívott levegő
A FEHU-VF 01 típusú készüléket az oldalfalakon elhelyezett fülek segítségével mennyezethez vagy álmennyezet fölötti tartóhoz lehet rögzíteni. Az alsó burkolólapon a szűrők kezeléséhez, cseréjére szolgáló lenyitható kezelőajtó található. A csatlakozó csonkokhoz a kereskedelemben kapható 100 mm-es névleges (belső) átmérőjű légcsatornák közvetlenül szerelhetők. A készülék oldalán 20 mm átmérőjű kifolyócsonk van, amelyen téli időszakban az elszívott levegőből kicsapódó kondenzátum távozik. Ezt a csapadékvizet a szennyvízcsatornába kell vezetni.
A FEHU-VF 01 típus műszaki adatai
Magasság (H)
245 mm
Szélesség (B)
562 mm
Mélység (M)
508 mm
Csatlakozó csonk átmérője
100 mm
Súly
18 kg
Névleges légszállítás
100 m³/h
Külső terhelés max.
230 Pa
Ventilátorok max. összteljesítménye
54 W
Hővisszanyerő hatásfoka
81%
Visszanyert teljesítmény max.
0,9 kW
Részletesebb műszaki adatokat a gyártó az árajánlat műszaki mellékleteként szolgáltat.
A FEHU-V 03 és FEHU-V 05 típusok elvi elrendezése
kék: friss levegő, piros: elszívott levegő
A FEHU-V 03 és FEHU-V 05 típusú készülékek hátfalán a rögzítésre alkalmas tartóprofilok vannak, amelyek segítségével a készülék a falra szerelhető. A teljes homloklap a szűrők és a ventilátorok kezeléséhez, cseréjéhez leszerelhető. A csatlakozó csonkokhoz a kereskedelemben kapható légcsatornák közvetlenül szerelhetők. A készülék alján 20 mm átmérőjű kifolyócsonk van, amelyen téli időszakban az elszívott levegőből kicsapódó kondenzátum távozik. Ezt a csapadékvizet a szennyvízcsatornába kell vezetni.
A FEHU-VF 03 és FEHU-V 05 típusok műszaki adatai
FEHU-V 03
FEHU-V 05
Magasság (H)
900 mm
900 mm
Szélesség (B)
750 mm
750 mm
Mélység (M)
420 mm
570 mm
Csatlakozó csonk átmérője
125 mm
180 (125×200) mm*
Súly
48 kg
61 kg
Névleges légszállítás
300 m³/h
450 m³/h
Külső terhelés max.
300 Pa
240 Pa
Ventilátorok max. összteljesítménye
340 W
460 W
Hővisszanyerő hatásfoka
83%
82%
Visszanyert teljesítmény max.
3 kW
4,5 kW
*Csak az elszívás kilépő csonk kör szelvényű. A négyszögletes nyílások csonk nélküliek, a csatlakozások a légcsatorna részei.
Részletesebb műszaki adatokat a gyártó az árajánlat műszaki mellékleteként szolgáltat.
A SOWOLU-légtechnika Kft. által gyártott lakásszellőztető készülék a szokásos felépítésű, és a következő funkciókat látja el:
a friss levegő szűrése már alapkivetelben is F7 finomságú pollenszűrővel (csak FEHU-V 03 nagyságtól),
az elszívott és a friss levegő közötti hővisszanyerés 80 % feletti hatásfokkal,
az elszívott levegő szűrése a hővisszanyerő védelmében G4 finomságú szűrővel,
az elszívott és a befúvott levegő arányának beállítása a készülék beszabályozásakor,
a szellőzés változtatása 3 előre beállítható mennyiségi fokozatban.
Opciók választásával megvalósítható továbbá:
a befúvott friss levegő utófűtése a készülékhez kapcsolt elektromos fűtő egységgel,
a befúvott levegő előfűtése talajszondával temperált keringetett vízzel,
a befúvott friss levegő utófűtése ill. utóhűtése a készülékhez kapcsolt hőszivattyúegységgel,
állandó légszállítást biztosító elemek. Ezek beépítése a WC és a fürdőszoba elszívásához ajánlott elsősorban, ahol így az elszívott légmennyiség függetlenné tehető a készülék működési fokozatától,
a befúvott levegő nedvesítése ivóvíz hálózatról működtethető párologtatásos nedvesítővel (csak FEHU-V 03 nagyságtól).
A készülék befúvó ágában a levegő hőmérséklete téli időszakban sem alacsonyabb számottevően a helyiség belső hőmérsékleténél. Ezért nem okoz gondot, ha a helyiségekbe a levegőt a mennyezet alatt utófűtés nélkül vezetik be, mert a tartózkodási zónáig eljutva a keveredés miatt már nem okoz kellemetlen hőérzetet.
Az elő- és utófűtés nélküli esetben a várható befúvási hőmérséklet a külső hőmérséklet függvényében, 22°C elszívott levegőnél
Utólagos felfűtéssel biztosítható, hogy még közvetlenül a tartózkodási zónába is be lehessen a friss levegőt fújni.
A 22°C-ra felfűtéshez szükséges fűtési teljesítmény
Néhány fontos szempont a légcsatorna hálózat kialakításához:
A légcsatornák méretét úgy kell megválasztani, hogy azokban a légsebesség ne haladja meg a 2,5...3 m/s értéket. Az ennek megfelelő legnagyobb megengedhető légszállítás az egyes csatorna átmérőknél a következő:
Átmérő [mm]
50
63
70
75
80
100
112
125
160
180
Légszállítás [m³/h]
18
28
35
40
45
71
89
110
181
229
Kerülni kell az iránytöréseket, az ívek minél nagyobb sugarúak legyenek,
A légcsatornák hossza a lehető legrövidebb legyen,
A légcsatornákat vagy a mennyezetben már az építéskor kell elhelyezni, vagy a mennyezet alatt kell vezetni. A padlástérben vezetett légcsatornákon keresztül télen, ha a gép áll, a lakásból meleg levegő távozik, és még szigetelt csatorna esetén is fennáll a kondenzáció veszélye.
Opciós elemek
Villamos utófűtő A készülék befúvó csonkja után, a készülék közelébe telepített elektromos fűtő egységgel biztosítható, hogy a befújt levegő a helyiség hőmérsékletével közel azonos legyen. A fűtő egység rendelkezik a teljesítmény szabályzó egységgel és túlfűtés védelemmel.
Balra: villamos utófűtő, jobbra: előfűtő és előhűtő
Előfűtő és előhűtő talajszondával temperált vízzel Az előfűtőt a friss levegő ágba kell beépíteni. A vízoldalon fagyálló keveréket keringetve a hőcserélő és a talajszonda között (Fontos! Nem a talajvizet használva!), a talajból nyerhető ~12°C-os keverékkel a friss levegő kb. 0°C-ig melegíthető fel. Ugyanez a rendszer alkalmas nyári időszakban a friss levegő előhűtésére is, ezáltal a helyiségek gépi hűtésének teljesítményigénye jelentősen csökkenthető. A talajban elhelyezett szondát a fagyhatár alatt, és olyan területen kell elhelyezni, ahol a szonda fölött nincs magas növényzet vagy épület.
Túlnyomásfigyelő rendszer A rendszer érzékelő eleme a lakás belső terében a túlnyomást méri, a vezérlő eleme pedig a befúvó ventilátor fordulatszámát szabályozza úgy, hogy a belső tér túlnyomásossága az előre beállított értékű maradjon.
Kivitelezési javaslatok
A szellőztető csatornákat a legcélszerűbb a födémben elrejtve vezetni, erre azonban csak az építés stádiumában van lehetőség, akkor sem mindig.
Utólagosan elhelyezett szellőző vezetéket általában a mennyezet és a válaszfal közötti sarokban szokás vezetni, és a beépítés után esztétikai okokból elfalazni.
Egy ilyen légvezeték elhelyezésnél egy lakás esetén a vezetékek elhelyezési vonala.
A befúvási és elszívási pontok elhelyezésénél fontos figyelembe venni, hogy
az elszívási és befúvási pontok lehetőleg távol essenek egymástól,
az elszívási pontokat közvetlenül a mennyezet alatt kell elhelyezni,
a befúvott levegő kifúvási irányát lehetőleg lefelé kell irányítani,
az elszívási pontot lehetőleg a helyiségben legszennyezettebb rész közelében kell elhelyezni,
a szívásnak nincs iránya, tehát az elszívó elem beszívó nyílásának tengelye tetszőleges irányú lehet.
A válaszfal túloldalára általában a befúvó elemet kell átvezetni az ábra szerint, ha a mennyezet és a válaszfal által alkotott sarokban az átellenes oldalon is légvezeték van.
Amennyiben nincs mód a légvezetékek mennyezet alatti elhelyezésére, a mennyezet fölött (a padlástérben) kell a légvezetékeket elhelyezni. Ebben az esetben célszerű a léghálózatot központi légellátó dobozzal sugaras rendszerben kialakítani.
Ha padlástérben elhelyezett légvezetékeket alkalmaznak, akkor
a légellátó dobozt belül legalább 30 mm hangszigeteléssel, kívülről legalább 5 cm, de javasoltan 8 cm vastag hőszigeteléssel kell ellátni,
mindegyik légvezetéket legalább 5 cm, de javasoltan inkább 8 cm vastag hőszigeteléssel kell ellátni. A szigetelésnek teljesen folytonosnak, hiánytalannak kell lennie, takarás nélkül a legkisebb felület sem maradhat. A szigetelést kívülről is nem nedvszívó légzáró burkolattal, célszerűen hajlékony fém légvezetékkel (Sonodeck, Westercompact stb.) kell burkolni,
mind az elszívó, mind a friss levegő légvezetékben a légvezeték-hálózat és a szellőztető gép csatlakozásánál egy automatikusan záródó pillangószelepet kell elhelyezni, amely a légmozgást megakadályozza a légvezetékekben, ha a szellőztető gép leáll.
Hőszivattyús fűtési és hűtési rendszer
A korszerű, a legújabb érvényes építési szabványoknak megfelelő hőszigetelésű lakóépületeknél a hőveszteségek és hőnyereségek egyenlege nem teszi szükségessé nagy teljesítményű fűtő vagy hűtő berendezések beépítését. A szellőzési igény miatt szükséges légszállítás azonban mégis általában kisebb, mint a legnagyobb fűtési vagy hűtési igény esetén a hőbevitelhez vagy hőelvonáshoz szükséges légmennyiség, ezért a hőszivattyús rendszereknél a csúcsteljesítmény-igények közelében vagy a szellőző légmennyiség jelentős növelésére, vagy kiegészítő fűtő illetve hűtőberendezés alkalmazására van szükség.
A lakásszellőző készülékek után, a befúvó ágba épített beltéri egységek lehetséges teljesítményei
Szellőzés [m³/h]
Fűtés [kW]
Hűtés [kW]
100
0,6
0,7
200
1,3
1,4
300
1,9
2,3
400
2,6
2,9
500
3,2
3,6
600
3,9
4,3
Reverzibilis hűtőgéppel, légcsatornába építhető beltéri egységgel rendelkező split klímával együtt kialakított szellőzési rendszer sémája FEHU-V 01 és FEHU-VF 01típusoknál
Reverzibilis hűtőgéppel, légcsatornába építhető beltéri egységgel rendelkező split klímával együtt kialakított szellőzési rendszer sémája FEHU-V 03, FEHU-V 05 és FEHU V 08 típusoknál
Mivel az épületek alaprajzi elrendezése, tájolása, ablakfelületek aránya a szükséges teljesítményeket jelentősen befolyásoló tényező, a megvalósítandó kialakítás meghatározásához, a beépített készülékek kiválasztásához, a részletek pontosításához gyakorlott épületgépész számításaira mindenképpen szükség van.
A VGF&HKL egy havi megjelenésű épületgépészeti szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alkalommal jelenik meg. A lap cikkei a fűtéstechnika, gázellátás, vízkezelés területei mellett a hűtés-, klíma- és légtechnika témaköreit tárgyalja. A VGF elsődlegesen az épületgépészeti kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, társasházkezelők, beruházók, ingatlantulajdonosok és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, problémái és megoldásai iránt.
A VGF&HKL előfizetési díja egy évre 13 990 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így közel 26 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.
