Vízcsőfektetés ásás nélkül
2022. június 2. | VGF&HKL online | 3957 |
A régi vízvezetékek cseréjekor vagy új vízcsövek fektetésekor a nyomvonalárkok feltárása hosszú, időigényes feladat. Útbontást, zajokat, port okoznak az ilyen munkálatok, jóval egyszerűbb lenne mindezt a feladatot árokásás nélkül végezni. Több évtizede létezik erre módszer, a no-dig technológia.
Szabvány nélkül
A NO-DIG eljárások Magyarországon nincsenek szabványosítva. Egyes technológiákra csak DIN szabvány létezik, amelyet a szakma mértékadóan és egységesen elfogad. A meglévő egyéb MSZ szabványokat azonban az új technológiák tükrében célszerű figyelembe venni, a hiányzókat pedig házi szabványok készítésével és alkalmazásával helyettesíteni. A minőség biztosítására így a technológia részleteinek a gyakori és szigorú ellenőrzése marad, mellyel, nagy valószínűséggel a kivitelezés jó minőséget fog eredményezni. A technológia alkalmazása nemcsak a régi nyomvonalon lehetséges, azaz nemcsak meglévő vezetékeket képesek a szakemberek felújítani, rehabilitálni, hanem új csővezetékek kialakítására is használható a technológia.
Régi vezetékek felújítása
Az eljárás előnye, hogy egyedülálló módon hosszú – akár 2000 méteres szakaszok is – egy béléscső behúzásával bélelhetők. Az eljárást követően a vezeték kapacitása nem csökken, hanem igazolhatóan nő, a béléscső kopásállósága egyedülállóan nagy, valamint a flexibilis béléscső íves szakaszokon át is beépíthető. Az új módszerrel olyan takart, rejtett vezetékszakaszok felújítása is elvégezhető, melyek más technológiák számára már nem hozzáférhetők. A technológiával a csőbélelésnél a felújítandó vezetéket endoszkóp segítségével vizsgálják meg a bélelési lehetőségek és az esetleges akadályozó tényezők meghatározása céljából. Ezt követően kerül sor a felújítandó vezeték kitisztítására csőgörénnyel, nagynyomású mosatással vagy egyéb módon. A béléscső beépítése egy indító- és egy fogadógödör segítségével történik. Az indítógödörnél állítják fel a kábeldobot a feltekercselt béléscsővel. A fogadógödörnél helyezik el a csörlőt, amelynek segítségével az összelapított csövet a helyére húzzák. A behúzást vezetőgörgők segítik az ívek mentén, a bélelendő cső széleit pedig – a béléscső sérülését megakadályozandó – védelemmel látják el. A bélelést követően vízzel vagy levegővel fújják fel a béléscsövet. Befejezésként a felfújt csövet méretre vágják.
A vízművek használja
Az úgynevezett no-dig technológiák segítségével a teljes vezetékszakasz kiásása helyett mindössze néhány indítógödörre van szükség az új vezeték behúzásához. Ezáltal lényegesen rövidebb időt vesz igénybe a felújítás és sokkal hamarabb visszaadható a munkaterület a forgalomnak. A no-dig eljárás nemcsak költségtakarékos, de a lakosság számára is kedvezőbb, hiszen az érintett környezet nagyobb fokú megkímélésével jár, továbbá kevesebb útbontást, ezáltal gyorsabb úthelyreállítást tesz lehetővé. Megfelelő előkészítés után egy 200-300 méteres csőszakasz felújítása néhány óra alatt elvégezhető. Az érintett csőszakaszon található bekötések számának függvényében az eljárás 10-25 százalékkal olcsóbb a hagyományos technológiánál. A Fővárosi Vízművek 1996-ban alkalmazta először ezt az eljárást, s 2006-ban a felújítások 21 százalékát e technológiával valósította meg. Bár az eljárás számos előnnyel jár, alkalmazásának feltételei nem mindenhol adottak. A vezeték leágazásainál és a nagyobb, úgynevezett iránytöréseknél mindenképpen ki kell bontani a vezetéket, ezért ha a vezetéken túl sok bekötés vagy leágazás található, pontosan a lényegüket veszítik el ezek a technológiák. Alkalmazásuk tehát ott indokolt és hatékony, ahol a cső viszonylag hosszú szakaszon leágazás-mentes.
Földrakéta
Ahol új nyomvonalat alakítanak ki, ott biztosítani kell a haszoncső előre haladását valamilyen módon. Az eljárás során egy pneumatikus meghajtású kúp alakú un. ütőszonda (földrakéta) halad előre a talajban, miközben a meglévő hézagtérfogat miatt egyben tömöríti is azt. A haszoncsövet a szonda mögé kapcsolva juttatják be az így elkészített helyére. Az irányt az indítógödörben iránymérő műszerrel állítják be. Talajrétegváltásnál, földalatti műtárgy, vagy kemény ellenállás (pl. szikla) esetén az eredeti irány nem tartható. A technológia alkalmazásánál számolni kell az ebből eredő érkezési pontatlansággal és lehetőleg zsúfolt közművek megléte esetén kerülendő a használata. Előnyösen alkalmazható utak, vasutak, közművek alatti keresztezések megépítésénél, továbbá bekötések létesítésénél.
Csősajtolás
Ennek az új nyomvonal kialakításnak a lényege, hogy egy merev (acél, göv. vagy vasbeton) csövet tolunk egy indítógödörből a talajba, a csőben lévő földmagot pedig menetközben, vagy a teljes cső átsajtolása után különbözőképpen távolítjuk el a csőből (kézzel, sűrített levegővel, víznyomással). Az indítógödörben állítják be irányító műszerrel az előzetesen tervezett irányt, amit folyamatosan ellenőriznek. A sajtolási technológiák között annyiban van különbség, hogy a tolóerőt milyen technikával és hogyan biztosítják. A hidraulikus sajtoló berendezés a munkagödröt használja támasztófalként, a dinamikus beverő energiával dolgozó gépnek azonban nincsen szüksége támasztékra. A technológia használata főleg nagy átmérőkben kerül szóba és olyan létesítmények, átvezetések, gátak, utak, vasutak, közművek alatti keresztezések megépítésénél, amikor felbontásra nincs lehetőség.
A VGF&HKL egy havi megjelenésű épületgépészeti szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alkalommal jelenik meg. A lap cikkei a fűtéstechnika, gázellátás, vízkezelés területei mellett a hűtés-, klíma- és légtechnika témaköreit tárgyalja. A VGF elsődlegesen az épületgépészeti kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, társasházkezelők, beruházók, ingatlantulajdonosok és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, problémái és megoldásai iránt.
A VGF&HKL előfizetési díja egy évre 9990 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így közel 25 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.
