Barion Pixel

VGF&HKL szaklap

Korszerűtlen lakások, magasabb rezsi

2022. július 21. | VGF&HKL online |  378 |

Korszerűtlen lakások, magasabb rezsi

Magyarország lakásállománya energetikai szempontból kritikus állapotban van. Míg az új építésű lakásoknál a közel nulla energia szabályozás teljes mértékben megoldotta a problémát, a régi épületek energetikai korszerűsítése elmaradt. A korszerűsítés pedig nem a kazáncserével, fűtéscserével kezdődik, hanem a szigeteléssel, nyílászáró cserékkel.

Elöregedő lakások

A napokban jelent meg az a statisztika, mely szerint a magyar otthonok átlagosan FF kategóriájú besorolást kapnak az épületenergetikai tanusítványok adatainak megfelelően. Tehát az épület használatához kapcsolódó éves energiaszükséglet 201 kWh/m² és 250 kWh/m² között van. Egy kisebb lakás esetén ez még belefér az átlagfogyasztásba, azonban a nagyobb, 100 m² feletti lakások már nem. Az energetikai vészhelyzet leginkább a korszerűtlen lakásokban élőket érint. Magyarország kevésbé fejlett régióiban még az átlagtól is elmaradnak a lakóingatlanok, de Budapesten is szép számban akadnak átlag alatti épületek.

Különösen a belső kerületek műemléki bérházai érintettek, ahol a nagy belmagasság, a szigeteletlen homlogzatok, az elöregedett nyílászárók okozzák a legnahyobb problémát. A VGF&HKL szaklap hasábjain már évekkel ezelőtt is foglalkoztunk ezzel a problémával, és szaklapunk felhívta többször is a közvélemény figyelmét a szigetelések, nyílászárócserék fontosságára, a lakosság pályázati lehetőségeinek ilyen irányú bővítésére. E nélkül ugyanis nem beszélhetünk korszerüsítésről.

Nézzük a számokat

Magyarország összes primerenergia-felhasználásából az épületek körülbelül 40 százalékért felelősek. A közel 4,3 millió lakás közül nagyjából 70% nem felel meg a korszerű hőtechnikai és műszaki követelményeknek. Ez az arány középületeknél is hasonló. Ez rengeteg energiamegtakarítási potenciált hordoz magában, ami miatt az Európai Uniós irányelveknek megfelelően itthon is évről évre szigorodnak az épületenergetikai követelmények.

Az új épületekre vonatkozó energetikai követelmények egyike a fűtött épülettérfogatot határoló szerkezetek maximális hőátbocsátási tényezőjére vonatkozik (U-értékek). Ez megszabja lényegében, hogy a fűtött teret határoló falaknak, födémeknek és egyéb szerkezeteknek legalább mekkora hőszigetelő réteget szükséges tartalmazniuk, valamint a nyílászárókra és az üvegezésekre is megszab maximum hőátbocsátási tényezőket, ami miatt számos nyílászáró, amely régen megfelelő volt, már nem alkalmazható. Ennek a követelménynek célja leginkább a fűtési hőszükséglet és az éves nettó fűtési energiaigény csökkentése, aminek következményében kisebb hőtermelők és hőleadók szükségesek, továbbá alacsonyabb lesz a fűtésre fordítandó energia, ezáltal a fűtési költségek is.

Hőveszteség

A követelmények második szintje a maximális fajlagos hőveszteségtényezőre vonatkozik (q érték). A fajlagos hőveszteségtényező a transzmissziós hőáramok (falakon, nyílászárókon, tetőn fellépő hőáram) és a fűtési idény átlagos feltételei mellett kialakuló (passzív) sugárzási hőnyereség hasznosított hányadának algebrai összege egységnyi belső-külső hőmérséklet-különbségre és egységnyi fűtött térfogatra vetítve.

De hogy mit is jelent ez? Az előzővel ellentétben ez a tényező nem azt fejezi ki, hogy egy adott szerkezeten keresztül mennyi hő áramlik át, hanem azt, hogy a ház összes határoló szerkezetén keresztül átlagosan mennyi hő áramlik ki. Azt gondolhatnánk, hogy az első kritérium teljesítésével ez automatikusan teljesül, de ez nincs feltétlenül így. Egy olyan épület, melynek sok hőleadó felülete van, nem elég „kompakt” a kialakítása, nem fogja teljesíteni a követelményértéket, így törekedni kell a lehető legegyszerűbb formájú házakra, vagy némely szerkezeteken vastagabb szigetelésre lesz szükség, hogy megfeleljen az előírásnak.

Tervezés

A fajlagos hőveszteségtényező figyelembe veszi a sugárzási nyereségeket is, amivel lehet javítani a kapott értéken. Célszerű a déli oldalra tervezni a nagyobb ablakokat, üvegfelületeket, míg az északi oldalra igyekezzünk kevés üvegfelületet beépíteni, ugyanis ezek hőátbocsátási tényezője sokkal rosszabb, mint a falaké, és a sugárzási nyereség nem elég az északi oldalon, hogy kompenzálja ezt a veszteséget. Nem szabad azonban megfeledkezni az árnyékolásról, ugyanis nyáron rendkívül megnövekedhet a hűtési igény, vagy túlmelegedhet a ház, ha túl nagy a sugárzásos hőterhelés.

Összesítve

A harmadik követelmény az összesített energetikai jellemzőre (Ep) vonatkozik. Ez magába foglalja a fűtésre, használati meleg vízre, szellőztetésre és hűtésre felhasznált energiát primer energiában kifejezve. A lakó- és szállásjellegű épületek kivételével figyelembe veszi még a világítás primer energiaigényét is. Ezekből levonódik az épület saját energetikai rendszereiből származó, az épületben fel nem használt és más fogyasztónak átadott energia. Az összesített energetikai jellemző már figyelembe veszi, hogy mivel állítjuk elő a hőt, milyenek a hőleadók, a szabályozás, és minden egyéb veszteséget és segédenergiát is itt veszünk figyelembe. Fontos megjegyezni, hogy a háztartási gépek (hűtő, mosógép stb.) energiafogyasztását itt sem vesszük figyelembe, ugyanis ezek nem függetlenek a fogyasztóktól.

Tehát az épületgépészeti rezsicsökkentés az épület szerkezetének feljavításával, kialakításával kezdődik. Csak ezek után gondolkodhatunk az energiatakarékos berendezésekben, és legvégül a korszerű vezérlőelektronikákban, amely optimalizálja a fűtést/hűtést az igényeknek a külső környezeti paramétereknek megfelelően. Ez a három pillér a kulcs, mint a háromlábú szék, ha egy láb is hiányzik, a szék instabillá válik és felborul.

 

A VGF&HKL egy havi megjelenésű épületgépészeti szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alakommal jelenik meg. A lap cikkei a fűtéstechnika, gázellátás, vízkezelés területei mellett a hűtés-, klíma- és légtechnika témaköreit tárgyalja. A VGF elsődlegesen az épületgépészeti kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, társasházkezelők, beruházók, ingatlantulajdonosok és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, problémái és megoldásai iránt.

A VGF&HKL előfizetési díja egy évre 8990 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így 22 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.

Érdekel az előfizetés →

Beleolvasok →

 

EnergiahatékonyságRezsiköltség

Kapcsolódó

Itt vannak az új rezsiárak!

Itt vannak az új rezsiárak!

Frissítés! A hőszivattyúk felé billentik a mérleg nyelvét