Olajszint-szabályozás a hűtéstechnikában
2023. június 1. | Lantos Tivadar | 2241 |
Ásványolajok helyett ma már észterolajakat használnak a kompresszorok megfelelő kenésére. Mint tudjuk, az észterolaj nem víztaszító, azonban a nem kívánatos nedvesség megváltoztatja a szerkezetét, így kenésre alkalmatlanná válik, és a kompresszorok megszorulását eredményezi.
Nitrogénes kezelés feltöltés előtt
Az új hűtőközegek megjelenésével a kompresszorok kenése is megváltozott. Míg a régi rendszerekben többnyire ásványolajat használtak – amely nem lép kapcsolatba a vízzel –, addig az új közegekben már észterolaj biztosítja a kompresszorok kenését (R717 – NH3: ásványolaj, PAO, PAG; R600a: ásványolaj; R134a: észterolaj; R22: ásványolaj, AB, észterolaj; R404A és R407A, R407B: észterolaj; R152a, R125, R143a: észterolaj.) Ez utóbbi „szereti” a vizet, és ebből adódóan is számos probléma fordulhat elő; az olaj vegyi szerkezete a vízzel való reakció után megváltozik, elveszti kenési tulajdonságát, és a kompresszor „megszorul”. Javítás csak kompresszorcserével lehetséges.
Fontos probléma
A hűtőközeg és az olaj egyáltalán nem, korlátozottan vagy korlátlanul oldódhat egymásban, és az új hűtőközegekben az olajok rosszabbul oldódnak, mint egykor, a régi hűtőközegekben az ásványolajak. Alapvető, hogy a hűtőközeggel elhordott kenőanyag visszajusson a kompresszorba – ha ez nem biztosított, akkor a készülék rövid időn belül tönkremegy. Nagyobb, hosszabb csőszakasszal rendelkező és mélyhűtő tartományban üzemelő berendezések esetében az aggregát biztonságos működése érdekében célszerű olajleválasztót beépíteni a rendszerbe, ami jelentősen (95%) lecsökkenti a rendszerbe kijutó olaj mennyiségét, ezzel megelőzve az olajhiányból kialakuló kenési problémákat. Elektronikus olajszint-szabályozóval kiegészítve a berendezés biztonságos működése biztosan garantálható.
Szivattyúolajozás
Az olajozás módja szerint megkülönböztetünk kisnyomású (szivattyú nélküli) és kényszer-(szivattyús) olajozást. A kisnyomású olajozás módjai a szóró, illetve a szóró centrifugál olajozás. Szóró olajozás esetén a hajtókarok alsó széle vagy a tengelyre szerelt szórótárcsa belemerül az olajba, és a centrifugális erő szétporlasztja azt. Centrifugál olajozás esetén a forgattyús tengelyen lévő forgó olajfelszívó toldat furatokon keresztül juttatja el az olajat a kenési helyekre. A kényszer- vagy szivattyús olajozásnál az olaj a főtengely hajtotta fogaskerekes vagy bolygókerekes szivattyú segítségével, 1,5-3,5 bar túlnyomással, 2-3-szoros mennyiségben jut el a kenési helyekre. A csúszófelületek ennek megfelelően úgy vannak méretezve, hogy az olaj megfelelő nagyságú nyomással kerül a kenési helyekre. Az ilyen kompresszorokat az olajnyomás kimaradása esetére védeni kell.
A felügyelet nélkül működő csoportaggregátnál meg kell oldani, hogy az egyik kompresszorban se csökkenjen vagy növekedjen az olajszint a megengedettnél nagyobb mértékben. Minden szempontból kielégítő megoldást a leválasztott olaj szabályozott visszavezetése jelent.
Biztos eszköz
Az olajszint-szabályozó érzékelője méri az aktuális olajszintet a kompresszorban, ennek megfelelően, ha az olajszint a megengedett alsó határ alá csökken, a szabályozó automatikusan megnyitja az integrált mágnesszelepet, így az olajat az olajtartályból a megfelelő helyre juttatja. A szükséges szint elérésekor a mágnesszelep lezár, és a kompresszor kenése megfelelően biztosított. Ha valamilyen okból a feltöltés nem lehetséges (nincs a tartályban megfelelő mennyiségű olaj stb.), a kompresszor károsodásának megelőzése érdekében a rendszer azonnal letilt.
Sok éven át ez volt az olajszint-szabályzók működésének bevett gyakorlata. A követelményszintek azonban mostanra tovább emelkedtek, és új szempontok váltak szükségessé az olaj kezelése szempontjából. A legújabb olajszint-szabályozók a gyakorlati felhasználás követelményeihez még inkább alkalmazkodtak, ennek eredményeként az új referenciaértékek kívánalmainak is képesek eleget tenni ezek az új fejlesztésű eszközök.
A VGF&HKL egy havi megjelenésű épületgépészeti szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alkalommal jelenik meg. A lap cikkei a fűtéstechnika, gázellátás, vízkezelés területei mellett a hűtés-, klíma- és légtechnika témaköreit tárgyalja. A VGF elsődlegesen az épületgépészeti kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, társasházkezelők, beruházók, ingatlantulajdonosok és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, problémái és megoldásai iránt.
A VGF&HKL előfizetési díja egy évre 13 990 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így közel 26 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.
