Kiszámoltuk: gyorsabb a megtérülés, mint gondolná
Jó hír, a hőszivattyús beruházás egyszerre költséghatékony és környezetbarát
2023. november 13. | támogatott cikk, szponzor: Cool4u Systems |
Ha felújítás vagy építkezés előtt állunk, akkor mindenképpen érdemes elgondolkodnunk, milyen hűtő- és fűtőrendszert alakítsunk ki. Ha környezetvédelmi és akár pénzügyi okokból a megújuló energia mellett döntünk, okos lépés először feltérképezni a hőszivattyús megoldásokat.
Milyen hőszivattyút válasszak? Mire kell odafigyelni hőszivattyú választáskor? Jó lesz az otthonomba ez a rendszer? Mikor térül meg a hőszivattyús beruházás? Rengeteg kérdés merül fel ezzel az új, környezettudatos megoldással kapcsolatban, és nem egyszerű eligazodni a sok információ között, ezért a Gree légkondicionálók kereskedelmi üzletágának igazgatója, Ifj. Korcsok Gábor segítségével összeszedjük most a legfontosabb támpontokat. A Cool4u Systems Kft. vezetője a cégén keresztül nemcsak a teljes hazai, de a nemzetközi piacot és trendeket is ismeri, valamint cégfilozófiájában kiemelt szerepet játszik az edukáció.
Miért jó a hőszivattyú?
Ez egy olyan hűtő-fűtő technológia, amellyel kiválthatjuk jelenlegi fosszilis energiát használó fűtésünket, és a leghatékonyabban tudjuk megvalósítani a házunk hőszabályozását tisztán elektromos áram felhasználásával. Ez a rendszer nem égésből merít hőt, hanem a környezetből (talaj, levegő, víz) vonja el a hőt, éppen ezért ez egy megújuló energiaforrás. Tehát nincs szükség többé földgáz használatára, továbbá a rendszer napelemmel kiegészítve akár egész évben teljesen ingyenessé is teheti házunk hőmérséklet-kezelését. A hőszivattyú környezetbarát, mely hosszú távon gazdaságos és felhasználója nincs kitéve a hirtelen energiaár-változásoknak.
Nehéz kiépíteni?
Fontos kiemelni, hogy a hőszivattyú nemcsak új építésű ingatlanoknál jelent tökéletes megoldást, hanem egy kis odafigyeléssel meglévő ingatlanunk fűtési-hűtési rendszerét is átalakíthatjuk. Többféle hőszivattyús rendszer létezik, mindenképp kérjük szakember segítségét ahhoz, hogy megállapítsa, melyik lenne a legjobb nekünk. Szakértői feladat a terv elkészítése, majd a kivitelezés után az ellenőrzés is, hogy minden a leghatékonyabban működik, például nem szökik el sehol a hő. Egy profin kiépített rendszerrel az ingatlan fűtését, hűtését és melegvíz-ellátását is biztosítani lehet.
Milyen verziók közül választhatunk?
Magyarországon a levegő-víz hőszivattyúk a legelterjedtebbek az alacsonyabb beruházási költségük révén, ám léteznek talajszondás és egyéb más technológiák is, itt azonban a kivitelezési és beruházási összeg nagyobb, mert ez a megoldás nagy földmunkát és különböző engedélyek beszerzését is igényelheti. A legegyszerűbb és ár-érték arányban legjobb megoldás a levegő-víz hőszivattyú. De még ennél is különböző kivitelezési formák közül kell választanunk, hiszen az ingatlan adottságai és környezet határozza meg, mi a legjobb számunkra. Háromféle megoldás létezik: monoblokk, osztott és all in one.
Melyik passzol az otthonunkhoz?
Monoblokk esetén az összes részegység egyben, egy kültéri egységben található. Ennek az az előnye, hogy az ingatlanon belül nem kell kialakítani új helyiséget a rendszer számára. Ez a megoldás tűnik a legolcsóbbnak a berendezések árai alapján, viszont ennek a legmagasabb a kivitelezési költsége, és a kinti hideg miatt arra is szükség lehet, hogy fagyállóval töltsük fel a rendszer, a fagyálló pedig pár százalékkal csökkentheti a rendszer hatékonyságát, mivel ez a közeg nem közvetíti olyan jól a hőt.
Az osztott kivitelnél a kültéri egység mellé párosul egy beltéri egység is, melnek előnye, hogy nincs fagyásveszély, hátránya pedig, hogy a beltéri egységnek biztosítani kell egy helyet a falon, kb. akkorát, mint egy gázkazánnak. Ebbe a kategóriába tartoznak még az úgynevezett hydrosplit berendezések, melyek most kezdenek teret hódítani a piacon.
Az all in one rendszerrel egy kompakt és szinte mindenre kiterjedő megoldást kaphatunk. A hagyományos osztott kivitelű hőszivattyú minden előnyét élvezhetjük amellett, hogy a beltérben kialakítanak egy közel 200 literes melegvíztartályt is.
A fent említett összes verzió alkalmas hűtésre és fűtésre, illetve használatimelegvíz-előállításra is.
Hőszivattyút szeretnék, mi az első lépés?
„Új ház építésénél egyszerűbb a folyamat, hiszen már a tervezési szakaszban bekerül ez a modern hőtermelő egység és a házat is ehhez alakítják ki az építés során. Elkészül az épület hőszükséglet-számítása is, és a szakemberek meghatározzák a hőszivattyú teljesítményét. Ilyenkor már csak arra kell figyelni, hogy a kivitelezés során minden munkálatot a terveknek megfelelően kivitelezzenek. Ugyanakkor felújítás és fűtéskorszerűsítés esetén komplikáltabb a helyzet. Ilyenkor a szakembernek fel kell mérnie a cserére szoruló rendszert, javaslatot kell tennie az átalakítási munkálatokra, el kell készíteni az épület hőszükséglet-számítását és meg kell határozni az ingatlan pontos teljesítményigényét, hogy a legjobb hőszivattyú kerüljön be. Ebben cégünk, a Cool4u Systems Kft. és országos partnerhálózatunk ingyenes segítséget, illetve szakértői támogatást is nyújt érdeklődőink számára. Számunkra kiemelten fontos, hogy ügyfeleink elégedettek legyenek és a hőszivattyú zavartalanul tegye a dolgát hosszú éveken keresztül.“ – mondja Ifj. Korcsok Gábor, a Cool4u Systems Kft. kereskedelmi igazgatója.
Az is fontos, hogy inkább nagy múltú, jó alkatrész-ellátottságú és szervizlehetőséget nyújtó gyártót válasszunk, hiszen sok új, olcsónak tűnő kisebb cég árasztotta el a piacot, melyek nem biztos, hogy pár év múlva is elérhetők lesznek, így hiba esetén majd alkatrész nélkül maradhatunk.
Mennyire hangos?
A gyártók egyik fő fejlesztési iránya a kültéri és beltéri egységek hangjának csökkentése, hiszen egyre több lakóparkot építenek kizárólag hőszivattyús fűtési rendszerekkel, ahol különösen nagy problémát jelentene a zajkeltés. Jelenleg egy ideálisan elhelyezett beltéri egység szinte teljesen hangtalan lehet, míg a kültéri egység esetében sem kell nagyobb zajjal számolni, mint egy közepes teljesítményű klímaberendezésnél.
Mekkora ház esetében érdemes hőszivattyú telepítésben gondolkozni?
Valójában a pár tíz négyzetméteres ingatlanoktól a többszáz négyzetméteres házakig vagy akár a még nagyobb közületekig, szállodákig, irodaházakig is megfelelő választás a hőszivattyú.
Mennyibe kerül a rendszer kiépítése?
A bekerülési költségek és a megtérülés is sok mindentől függ. Új építésű az ingatlan vagy használt? Milyen fallal, szigeteléssel és nyílászárókkal rendelkezik? Milyen ez energetikai besorolása? Van H tarifa kiépítve? Van napelem a tetőn? Az ezekre a kérdésekre adott válaszok közül akár egy is nagyon megváltoztathatja az árakat. A következő bekezdésben szeretnénk egy kicsit segíteni olvasóinknak a költségek kiszámításában.
Először is vegyünk a BB energia besorolású 120 m²-es ingatlant. (2018 után jellemzően már csak ilyen energetikai besorolású ingatlanok épültek, melyek nem a maximum, inkább a minimum elvárásokat teljesítik. Ezáltal sok esetben találkozhatunk ennél jobb megoldásokkal, mely ingatlanok még kevesebb energiából tarthatók fenn.)
Tehát nézzük az ingatlan adatait, melyekkel megfelel a BB energetikai besorolásnak:
Épület átlagolt energetikai adatai
Alapterület 120 m² Belmagasság 2,7 m Légköbméter 324 m³ Külsö határoló falak hossza 50,0 m Külsö falazat átlagos hőátb. tényezője 0,240 W/m²K Nyílászárók átlagos hőátb. tényezője 1,100 W/m²K Üvegezési arány 25% Padló hőátbocsátási tényezője 0,300 W/m²K Födém hőátbocsátási tényezője 0,170 W/m²K Beltéri átlaghőmérséklet 22 °C Tervezési külső léghőmérséklet –15 °C Talaj átlaghőmérséklet 6 °C
Természetesen ne feledkezzünk meg a HMV (használati meleg víz) termeléséről sem. Jelen számításunkban egy 3-tagú családot vettünk alapul.
HMV adatok
HMV felhasználás 3 fő HMV tároló 200 l HMV set point 48 °C Fürdővíz hőm. 35 °C Hálózati vízhőm. 10 °C Csaptelep 8 l/p Átlag időtartam 8 p Felhasznált vízm. 126 l Várható energiaigény 5,60 kW
A fenti igények ellátására és a kalkuláció kiszámításához egy Gree Versati III 10 kW-os osztott levegő-víz hőszivattyú értékeit és tulajdonságait vettük alapul. Az életszerű költségek megállapításához az elmúlt évek téli, azaz október–április közötti időszakának átlaghőmérsékletét alkalmaztuk, melynek meghatározásában az OMSZ.hu volt a segítségünkre.
Téli átlaghőmérséklet
2022/23 3,1 °C 2021/22 2,2 °C 2020/21 2,5 °C 1991–2020 átlag 0,3 °C
Lássuk a fogyasztás és a költségek alakulását havi bontásban. Mivel az átlaghőmérsékletben regionálisan is eltérések lehetnek, így a középhőmérsékleteket vettük alapul.
Fontos kiemelni, hogy számításainkban figyelembe vettük a rezsicsökkentett energiaárakat mind az elektromos áram, mind a földgáz esetében is és a törvényben szabályozott lakossági kvóta mértékéig ezekkel számoltunk. Az efeletti fogyasztás esetében a hivatalos piaci árral kalkuláltunk.
Fütési szezon, országos átlag – alakuló középhőmérsékletek 22/23
okt. nov. dec. jan. febr. márc. ápr. teljes
szezonHavi középhőmérséklet [°C] 12,5 6,5 2,5 4,0 2,9 7,5 9,5 átlag 6,5 Napok száma 31 30 31 31 28 31 30 212 Hőszivattyú várható havi vill.en. felhaszn. [kWh] 557,56 562,57 754,12 679,09 662,32 577,40 550,06 4343,1 Hőszivattyú lakossági A1 tarifa [Ft] 38 067 38 418 51 847 46 587 45 411 39 458 37 541 297 330 Hőszivattyú H tarifa (okt.15–ápr.15) [Ft] 24 501 12 918 17 316 15 593 15 208 13 258 24 576 123 370 Felhasznált havi gázmennyiség [m³] 207,4 226,88 278,49 261,97 247,56 223,43 200,75 1646,5 Kazán A1 gáz ára [Ft] 42 944 61 600 97 446 84 774 84 964 55 205 41 558 468 491
A havi bontás után elemezzük ki, mit is jelent ez háztartásunk számára éves szinten:
Várható megtérülés országos átlaghőmérséklet szerint
1 év 2 év 3 év 4 év 5 év Gázkazán A1 [Ft] 468 491 936 983 1 405 474 1 873 966 2 342 457 Hőszivattyú A1 [Ft] 297 330 594 660 891 991 1 189 321 1 486 651 Hőszivattyú H [Ft] 123 370 246 741 370 111 493 482 616 852 Megtérülés A1 [Ft] 171 161 342 322 513 484 684 645 855 806 Megtérülés H [Ft] 345 121 690 242 1 035 363 1 380 484 1 725 605
Természetesen a gázkészülékhez hasonlóan a hőszivattyúval is akár 20+ éves üzembiztos működéssel is számolhatunk a megfelelő karbantartások elvégzése mellett, így ez a megtérülési kalkuláció akár tovább gondolható a jelen tervet meghaladó, azaz 5 év feletti időszakra is.
Mivel egy modern épület szempontjából a hőleadók és a gépészeti szerelvények kialakítása szinte azonos, mint egy gázkészülék vagy egy hőszivattyú kiépítésekor, ezért a megtérülési számításhoz a két hőtermelő készülék beszerzési árának különbségében kell keresnünk a megoldást. Kalkulációinkból jól kirajzolódik, hogy egy hőszivattyú vásárlás egy gázkazánnal szemben akár 3-5 éves periódusban is meg tud térülni, és akkor még nem beszéltünk a napelemek esetleges jelenlétéről. Egy megfelelően kialakított szolárrendszer akár a teljes épület felhasznált energiáját is előtermelheti, ezzel csökkentve akár nullára a havi elektromos áram költségeit, sőt ezzel egyetemben a fűtés és hűtés költségét is. Igen, hűtés! A hőszivattyúval ugyanis nem csak fűteni, hanem megfelelő hőleadók mellett hűteni is tudunk.
A táblázatokban feltüntetett adatok összetett számítások eredményét képezik, melynek okán akár eltérések tapasztalhatók más számításokkal összehasonlítva.
A VGF&HKL egy havi megjelenésű épületgépészeti szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alkalommal jelenik meg. A lap cikkei a fűtéstechnika, gázellátás, vízkezelés területei mellett a hűtés-, klíma- és légtechnika témaköreit tárgyalja. A VGF elsődlegesen az épületgépészeti kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, társasházkezelők, beruházók, ingatlantulajdonosok és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, problémái és megoldásai iránt.
A VGF&HKL előfizetési díja egy évre 9990 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így 22 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.
