Szinte tele vannak a hazai gáztárolók
2024. február 15. | VGF&HKL online | 1111 |
Ahhoz képest, hogy február közepén járunk, korábban talán még soha nem látott szinten áll a magyarországi gáztárolók töltöttségi szintje. A szőregi biztonsági tárolóból szinte egy köbméternyi sem fogyott (98 százalék feletti a töltöttség), a négy kereskedelmi tároló töltöttségi szintje pedig 65 százalékos. Az elmúlt évek alapján ez egyáltalán nem szokványos helyzet, és a gázfogyasztás drasztikus visszaesését mutatja. Utóbbinak részben az épületgépészetre visszavezethető okai vannak.
Nem is olyan régen, a 2021-2022-es fűtési szezonban még arról írtunk, hogy durva ütemben csökken a hazai földgáztárolók töltöttsége. 2021-ben már december elejére 50 százalék alá ment a mutató, 2022 februárjának közepére pedig már csak a betárolható mennyiség 13,9 százaléka állt rendelkezésre. 2023 februárjában ennél sokkal jobban, 38,9 százalékon álltunk, de még ehhez képest is meglepő, hogy jelenleg a Magyar Földgáztároló Zrt. friss adatai szerint a lehetségesen eltárolható 4,43 milliárd köbméternyi fűtőanyag 65,78 százaléka még megvan.
Magyarország ellátásbiztonsága szempontjából a gáztárolók szerepe azért kulcsfontosságú, mert egy hidegebb téli napon az ország földgázellátásnak mintegy fele a tárolókból származik, a másik felét a folyamatos import és a hazai kitermelés fedezi. A töltöttség ilyen magas szintje ennek megfelelően azt jelzi, hogy alaposan visszaesett a fogyasztásunk.
2,5 milliárd köbméternyi spórolás
Az Energiaügyi Minisztérium januári tájékoztatása szerint 2023-ban mintegy 8,5 milliárd köbméter földgáz fogyott, bő egymilliárd köbméterrel (10,9 százalékkal) kevesebb, mint 2022-ben. A 2021-es évhez képest mérten 2,5 milliárd köbméterrel, 23 százalékkal volt kevesebb a fogyasztás.
A Központi Statisztikai Hivatal összegzése szerint a lakosság több mint 3 milliárd köbméter, a gazdasági szereplők közel 5,5 milliárd köbméter földgázt használtak fel 2023-ban. A mérséklődés a két nagy fogyasztói kategóriában éves összevetésben 10,7 és 11 százalékos volt.
Mi ennek az oka?
A vállalati szegmens fogyasztásának esése mögött több oka is lfelsejlik Az egyik a gazdaság általános gyengélkedése, a növekedés megtorpanása, sőt megfordulása. Ez természetesen az energiafogyasztás csökkenésével jár, s ha emellé még egy igazán jelentős fogyasztó is felfüggeszti a termelését, az pláne meglátszik az adatokon.
Ami a lakossági szegmenst illeti, az enyhe időjárás mellett itt egyértelműen a rezsiszabályok változása hozott fordulatot a fogyasztói szokásokban 2022 nyarán. A sávos tarifaszerkezet rengeteg fogyasztót lökött a takarékosság irányába, és sokan döntöttek energetikai korszerűsítés mellett is. A régi, turbós gázkazánok helyére kondenzációs kazánok kerültek, csökkentve ezzel a fogyasztást. Ugyancsak a gázfogyasztás mérsékléséhez vezettek az épületeken végzett felújítások, például a nyílászárók cseréje és a falak, födémek hőszigetelése.
Alaposan kivették a részüket a gázfogyasztás csökkentésében a hőszivattyús beruházások is. A magyar hőszivattyúpiac 2022-ben megduplázódott, és a fűtési rendszerek elektrifikációja, a hőszivattyús átállás azóta is folytatódik, így azután előállt az a helyzet, hogy tízből már csak hat új építésű lakásban kötik be a gázt, és ez a tendencia, már csak az EU-s elvárások és elírások szerint a jövőben biztosan tovább folytatódik, csökkentve kitettségünket a földgáztól.
Egy kis üröm az örömben
Noha természetesen az ellátásbiztoság szempontjából megnyugtató a gáztárolók magas töltöttsége (egyébként egész Európában ez a helyzet), ez a helyzet főként a stratégiai készlet tekintetében komoly anyagi kockázatot is rejt magában. A tőzsdei gázárak ugyanis jelentősen visszaestek az elmúlt időszakban, és most ott tartanak, mint 2020 környékén, tehát jóval a piaci árrobbanást okozó orosz-ukrán háború kitörése előtt. Külön fejtörést jelent, hogy a szokásos stratégiai készletet a kormány 2022 nyarán még megfejelte egy attól elkülönítve tárolt, bő 700 millió köbméteres különleges biztonsági készlettel, amely jelenleg eladhatatlan, hiszen az értékes több százmilliárd forintos veszteséget realizálna.
A VGF&HKL egy havi megjelenésű épületgépészeti szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alkalommal jelenik meg. A lap cikkei a fűtéstechnika, gázellátás, vízkezelés területei mellett a hűtés-, klíma- és légtechnika témaköreit tárgyalja. A VGF elsődlegesen az épületgépészeti kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, társasházkezelők, beruházók, ingatlantulajdonosok és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, problémái és megoldásai iránt.
A VGF&HKL előfizetési díja egy évre 9990 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így közel 25 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.
Kapcsolódó
