Jogszabályi háttér
2013. február 13. | VGF&HKL online | 2022 |
Az alábbi tartalom archív, 12 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Jogszabályi háttér
A különféle építési termékek hazai forgalmazásának feltételeit a 3/2003 (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet szabályozza. E rendelet szerint a termékekre vonatkozó műszaki specifikáció
- harmonizált európai termékszabvány,
- Európai Műszaki Engedély (ETA),
- avagy ezek hiányában Építőipari Műszaki Engedély (ÉME)
lehet, s az ezekben meghatározott műszaki követelményeket kell betartani, illetve a bennük közölt megfelelőség-igazolási módot kell érvényesíteni.
Tehát 2013. június 30-át követően az építési terméknek minden esetben CE jellel kell rendelkeznie. A fenti dátumot követően, ha egy építési terméket az Európai Unión belül értékesíteni kívánnak, úgy a gyártó köteles a termékhez teljesítménynyilatkozatot mellékelni és a termékre a CE jelet elhelyezni, amennyiben a termékre van harmonizált Európai Szabvány és a párhuzamos hatályosság időszaka lejárt, vagy a termékre vonatkozóan Európai Műszaki Értékelés került kiadásra.
Ha egy gyártó építési termékét 2013. július 1-je előtt CE jelöléssel ellátva értékesítette, akkor a fenti dátumot követően is árusíthatja a terméket, amennyiben teljesítménynyilatkozatot állított ki és ennek egy példányát a vevő rendelkezésére bocsátotta. A gyártók a 2013. július 1-je előtt kiállított megfelelőségi igazolás alapján is kiadhatják az építési termék teljesítménynyilatkozatát.
2013. július 1-jét követően a forgalmazónak az árusítóhelyről nem kell-e távolítania azokat az építési termékeket, amelyeket 2013. július 1-jét megelőzően szerzett be és a Rendelet alapján látták el CE jellel, de nincs hozzájuk teljesítménynyilatkozat csatolva, avagy nincs rajtuk CE jel, bár a Rendelet alapján is van rájuk vonatkozó harmonizált Európai Szabvány. Ezek az építési termékek, amennyiben 2013. július 1-je előtt kerültek kiszállításra, a készlet erejéig értékesíthetők. A 2013. július 1-jét követően szállításra kerülő építési termékekre vonatkozóan azonban a forgalmazó köteles a gyártón számon kérni a teljesítménynyilatkozat csatolását és a CE jelölés elhelyezését.
A Rendelet megengedi, hogy a gyártók a 2013. július 1-je előtt kiadott Európai Műszaki Engedélyeket a továbbiakban Európai Műszaki Értékelésként használják, az Európai Műszaki Engedélyek érvényességének lejártáig. Ennek megfelelően a gyártó a meglévő Európai Műszaki Engedély alapján teljesítménynyilatkozatot állíthat ki, elhelyezheti a CE jelölést és forgalmazhatja a terméket az EU-n belül. Amikor egy Európai Műszaki Engedély lejárata közeleg, a gyártó kérheti az Európai Műszaki Értékelés elkészítését. Ezt egy arra felkészült Műszaki Értékelő Szervezettől kell kérni.
A Rendelet minden tagállamban közvetlen hatályos szabályozás, így minden esetben felülír bármely más szabályt vagy szabványt. Az eredmény az, hogy a szabványok Rendeletbe ütköző rendelkezéseit nem lehet alkalmazni.
A folyadéktöltésű napkollektorokra vonatkozó
- MSZ EN 12975-1:2006+A1:2010 „Termikus napenergia-hasznosító rendszerek és szerkezeti részeik. Napkollektorok. 1. rész: Általános követelmények” című,
- MSZ EN 12975-2:2006 „Termikus napenergia-hasznosító rendszerek és szerkezeti részeik. Napkollektorok. 2. rész: Vizsgálati módszerek” című
szabványok követelményeket és vizsgálati módszereket tartalmaznak ugyan, azonban nem harmonizáltak, így CE jel használatra nem jogosítanak. A fent hivatkozott rendelet 12. § (1) szerint: „Építési termékre CE megfelelőségi jelölés csak akkor helyezhető el, ha a megfelelőség igazolása honosított harmonizált szabvány vagy európai műszaki engedély alapján történt, és a termék megfelel valamennyi rá vonatkozó jogszabályban meghatározott alapvető követelménynek.”
A napkollektorok, mint építési termékek hazai forgalmazásához (tervezéséhez, beépítéséhez) tehát - harmonizált európai termékszabvány, illetve Európai Műszaki Engedély hiányában - Építőipari Műszaki Engedélyt, mint műszaki specifikációt kell összeállíttatni, melyben meg kell határozni a műszaki követelményeket és a megfelelőség-igazolás módját is, mely jelen esetben a hivatkozott rendelet 4. számú melléklet szerinti: ii) Szállítói megfelelőségi nyilatkozat.
A gyártó (vagy hazai képviselete, forgalmazója) által kiállítandó magyar nyelvű megfelelőségi igazolás az Építőipari Műszaki Engedélynek való megfelelést kell bizonyítsa egy kijelölt vizsgáló szervezettől beszerzett első típusvizsgálati jegyzőkönyv adatai, valamint a gyártó által végzett folyamatos gyártásellenőrzés alapján. Abban az esetben, ha egy termékre több direktíva is vonatkozik, úgy mindegyiknek meg kell felelnie. A napkollektorok típusvizsgálatai során végzett tömörségi, nyomásállósági vizsgálatok felhasználásával vagy azok kiegészítésével a nyomástartó berendezések direktívája (PED) szerint arra kijelölt szervezet kiadhat CE jelölésre vonatkozó igazolást, ám az továbbra sem pótolja az Építőipari Műszaki Engedélyt, illetve az annak alapján kiadható szállítói megfelelőségi nyilatkozatot. (Megjegyzés: az MSZ EN 12975-1:2006+A1:2010 és MSZ EN 12975-2:2006 szabványok a nyomástartó berendezések harmonizált szabványai között sem szerepelnek.) Napkollektoros rendszerekre az MSZ EN 12976-1 és -2, illetve MSZ EN 12977-1, -2 és -3 sz. előírások érvényesek, ám ezek nem tartoznak az építési termék direktíva hatálya alá, csak azon részegységeik, melyek az ivóvíz- illetve fűtési hálózatnak is elemei, például melegvíztároló, elzáró- és egyéb szerelvények, tágulási tartályok, hőszigetelések stb.
