VGF szaklap

Hiteles mérés?

Hőmennyiségmérés vagy költségmegosztás?

| |  653 | |

Hiteles mérés?

A gyorsan változó és lüktető világban olyan szakemberekre, szerelőkre van szükség, akik képesek alkalmazkodni, tanulni, használni a szakmai újdonságokat. Ehhez elengedhetetlen a folyamatos képzés, amelyben a VGF&HKL szaklap nélkülözhetetlenné vált.

Hónapról hónapra a legújabb szakmai információkkal várjuk olvasóinkat. Író szakembereink saját tapasztalataikat is megosztják az újság hasábjain, segítve ezzel a szakszerű munkavégzést. E havi tartalmainkat is ennek a gondolatnak a jegyében állítottuk össze.

Egy lakás (vagy iroda) fűtésihő-fogyasztását tényleges, egzakt módon a hőmennyiségmérők képesek megmérni. Ennek ellenére pl. a társasházi lakások fűtésének elszámolásánál gyakran költségmegosztókkal találkozhatunk, amelyek alapvetően inkább kényszermegoldásnak tekinthetők. Hőmennyiségmérés vs. költségmegosztás című Cikkünkből kiderül, hogy mi a legfőbb különbség a költségmegosztók és a hőmennyiségmérők működése között, és ha egyértelműen a hőmennyiségmérők kínálják a pontos és hiteles hőfogyasztás mérést, akkor mi indokolhatja esetenként a költségosztók alkalmazását.

A technológia fejlődése nemcsak a tüzelőberendezéseket érte el, hanem a mérőműszereket is. A jelenlegi piacon található tüzelőberendezésekre szinte már az „okos” kifejezést is használhatjuk. Azonban nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy Magyarországon még mindig sok helyen régi, elavult kazánokkal rendelkeznek, melyek különböző tüzelőanyaggal üzemelnek. A mai előírásoknak és az uniós rendelkezéseknek való megfelelés ezen készülékekre is vonatkoznak, így elengedhetetlen az előírásoknak megfelelően kiválasztani a füstgázelemzőt. Hogy hogyan? kiderül A jövő technológiája a füstgázelemzésben című írásunkból.

Szabályozott anyagokat (F-gázokat) 2015. január 1-je óta a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság (NKVH rendeletének értelmében csak F-gáz-vizsgával rendelkező, képesített személyek vagy vállalkozások vásárolhatnak. Ezzel megszűnt az a bevett szokás, hogy sokszor a hűtőrendszer tulajdonosa kereste fel a szakcégeket, és vásárolta meg a rendszeréhez szükséges hűtőközeget, mondván, hogy így kikerüli a szerelőket, és „olcsóbban” meg tudja vásárolni a gázt. Klímagázok kezelése című cikkünkből megtudhatja az olvasó, hogy milyen elvárásoknak kell megfelelnie a hűtős szakembereknek ahhoz, hogy F-gázokkal foglalkozhassanak.

Végezetül egy könnyedebb, ám szakmailag annál fajsúlyosabb cikket ajánlanánk Pálinka és energetika címmel a hűtős kollégáknak. az írás elméleti lehetőségeket taglal a lepárlóüzemek hulladékhőjének hasznosítására. Magyarországon mindig hálás feladat pálinkával kapcsolatos cikket írni. Még akkor is, ha jelen cikk nem magáról a termékről, hanem az előállítása során felmerülő lehetőségekről is szól.

VGFHKLVGF szaklap

Kapcsolódó