Barion Pixel

VGF&HKL szaklap

Végy egy gázkazánt, adj hozzá egy hőszivattyút…

… és egy okos szabályozást. Talán így kezdődhetne a hatékony és okos fűtés receptje napjainkban.

2020. május 1. | támogatott cikk, szponzor: Hajdu |

Végy egy gázkazánt, adj hozzá egy hőszivattyút…

Sokan kapásból ellentmondanak ennek, de mint ahogyan az ételreceptek között is van olcsó, gyorsan elkészíthető, hagyományos, trendi, diétás stb., ez is egy valamilyen szempontból jó recept. Talán a kis üzemeltetési költségű, nem túl nagy beruházásigényű, hagyományos építésű – de a vonatkozó előírásoknak megfelelő – ház gépészetének.

Vonatkozó előírások

Jövő év január elsejétől csak olyan új építésű lakóépület kaphat használatba vételi engedélyt, amely megfelel a közel nulla előírásoknak. Jelenleg a rendelet a gépészettel szemben 100 kWh/m2.év primer energia- és 25 % megújuló energiafelhasználás követelményét támasztja. A primer energiafelhasználás a fűtés, vízmelegítés és a légtechnika primer energiaigényét jelenti.Ha valaki azt gondolná, hogy ez elsősorban a ház hőszigetelésétől függ, akkor téved. Egyrészről ugyanis attól függően, hogy milyen energiafajtát használunk, ez igen eltérő lehet a primer energia szorzók miatt. Így például 80 kWh/m2.év nettó energiaigény esetén gázkazánnal ez kb. 90 kWh/m2.év, villanykazánnal ezzel szemben meghaladja a 200 kWh/m2.év primer energiafelhasználást, ami nem felel meg az előírásnak. Másrészről a melegvíz igény nem közelít a nullához és az energiaigénye nem csökkenthető. Csak az előállítás hatékonysága javítható. Egy passzívház szintű lakóépületben is ugyanannyi a melegvízigény, mint egy ugyanolyan alapterületű közel nulla energiaigényű épületben.

Persze mindez a jelenlegi helyzetre vonatkozik, de tudjuk, hogy a rendelet hamarosan változni fog. Mi lesz az új előírás? Azt még nem tudjuk. Abban azonban biztosak lehetünk, hogy az épületek energiaigényének csökkenni kell és hatékony gépészetet kell alkalmazni.

HAJDU kondenzációs gázkazán

HAJDU HR-N nagyteljesítményű indirekt forróvíztároló metszeti képe

Gépészeti megoldások

Az előbbiekre mintegy jolly joker válaszként kezdték alkalmazni a levegő-víz split és monoblokk rendszerű hőszivattyúkat. A rendszerben benne rejlik a hűtési lehetőség, így mennyezet fűtő-hűtő panelekkel vagy fan-coil-okkal kiegészítve ez a funkció is kihasználható. Az igen magas beruházási költséggel szemben kárpótlásul, igen alacsony üzemeltetési költség is elérhető napelemes rendszerrel kiegészítve. Kell még hozzá egy speciális indirekt tároló (nagyfelületű hőcserélős) a HMV előállításhoz és készen is vagyunk.

A másik lehetőség, hogy nem tisztán hőszivattyús megoldást alkalmazunk, hanem bekerül a rendszerbe a kondenzációs gázkazán is, ún. hibrid rendszert alakítunk ki. Látszólag növekszik a beruházási költség, de ha jól csináljuk nem. Ugyanis a hőszivattyú lehet kisebb teljesítményű, lehet olcsóbb, mert nem kell a leghidegebb időben is teljesítenie, hiszen akkor megoldja a fűtést a gázkazán. A hőleadó oldal is lehet olcsóbb, a már jól bevált radiátorral és padlófűtéssel. A hőszivattyú csak akkor működik, amikor kedvező a hatékonysága, így kisebb az üzemeltetési költsége is. A HMV tároló sem kell, hogy speciális legyen, csak egy normál indirekt, vagy nem is kell, ha a kazán kombi. A hőszivattyú lehet tárolóval egybeépített, ún. hőszivattyús bojler, akkor csak a vízmelegítés hatékonyságát javítja. A tárolóra azonban rádolgozhat a gázkazán, amikor nem kedvező a hőszivattyús vízmelegítés. Hűtésre split klímát kell felszerelni, de nem szükséges mennyezeti panel vagy fan-coil.

Ha napelemes rendszer kerül kiépítésre, az fedezheti a hőszivattyú, split klíma fogyasztását a háztartási villamos energiaigény mellett. A hőszivattyú működése összehangolható a napelemes rendszerrel. Amikor az inverteren rendelkezésre áll a hőszivattyú működéséhez szükséges teljesítmény, akkor ad egy kapcsoló jelet a hőszivattyúnak.

A rendszer üzembiztonsága nagyon jó, hiszen üzemzavar vagy meghibásodás esetén az eszközök részben (vagy akár egészben) egymást helyettesítik.

Ezt a hibrid rendszert kialakíthatjuk úgy is, hogy a hőszivattyús részt napkollektoros rendszerre cseréljük. A beruházási költségünk itt is kedvezőbb szinten tartható a már jól bevált megoldások miatt. Ezzel a rendszerrel elsősorban a melegvízelőállítás primer energiaigényét csökkenthetjük drasztikusan (jobban, mint a hőszivattyú), de pl. kombi puffertároló alkalmazásával a fűtési energiaigény is javítható. A szolár rész előfűtő, a kondenzációs gázkazán az utófűtő. Alkalmazhatunk az indirekt ráfűtésen kívül termosztatikus osztó-keverő szeleppárt is. Ha elég meleg a vizünk, akkor a szelepcsoport beengedi azt felhasználásra. Ha túl meleg, hideg vizet kever hozzá, ha nem elég meleg, akkor a gázkazán átfolyós vízmelegítő részébe vezeti, ahol az készre melegíti.

Hűtésre split klíma kell a korábban leírtak szerint.  Napelemes rendszer a hűtés, ill. a háztartás villamos energiaigényét fedezi.

HAJDU HP-Tower hőszivattyús forróvíztároló rögntgenképe

HAJDU PT...CF ErP puffertároló metszeti képe

Okos szabályozás

Még ha energetikai oldalról tud is azonosulni valaki az előbbiekkel, minimum megkérdőjelezi a fent említett gázkazános, radiátoros rendszereknek a komfortosságát, szabályozhatóságát, modernségét (de lehet a klímás hűtését is). Egy felületfűtés természetesen komfortos, mert alacsony hőmérsékletű, egyenletes, nincs nagy hőingadozás, jól szabályozható. Míg egy radiátoros magas hőmérsékletű, nagy hőingadozású, mert ha lekapcsol a termosztát, mire visszakapcsol, addigra visszahűl, diszkomfortos. Ma már azonban léteznek olyan kazán-termosztát fejlesztések, amelyek akár vezetékes vagy RF-es kapcsolatban nem a kazán ki- és bekapcsolásával „szabályoznak”, hanem az előremenő vízhőfokot állítják. Ezáltal – mint egy valódi szabályozókörben – a hőleadó teljesítményét szabályozzák a mindenkori hőmérséklet különbség, a beállított érték – tényleges érték függvényében (OpenTherm szabályozás). A termosztát öntanuló funkcióval rendelkezik, megfigyeli a fűtési-hűlési karakterisztikát és ezzel korrigálja a visszajelzését a kazán felé. Ezáltal a radiátoros fűtés is egyenletessé, nem ritkán alacsony hőmérsékletűvé és komfortossá válik. A beruházási költség sem lesz lényegesen magasabb, mint a már elterjedt RF-es termosztátoké, amelyek gyakorlatilag csak hőmérséklet határolók.

Távoli elérésre, mobilról vezérlésre is van lehetőség, ha egy gateway segítségével a wifi routerre csatlakozunk, ekkor internetbe kötött lesz a fűtésünk. A mobil applikáció letöltése után állíthatjuk a hőmérsékletet, napi, heti programot írhatunk, hiba esetén értesítést kapunk. Az OpenTherm szabályozással és az öntanuló funkcióval még többet is tud, mint egy sztenderd okos otthon fűtése.

HAJDU SMILEY forróvíztároló részlet (kijelző)

Remélhetőleg annyi kidomborodott ebből az eszmefuttatásból, hogy a lakóépületeknél is érvénybe lépő új előírás nem határozza meg a gépészetet. Nem zár ki semmilyen eszközt, csak a szabályozással összhangban kell alkalmazni. Elektromos vízmelegítőket, fűtőkészülékeket is lehet a jövőben betervezni, csak olyan részarányban, hogy ne lépjük túl az előírt értékeket. Mindenki a pénztárcájának megfelelő gépészetet választhatja, de az ettől függetlenül még lehet komfortos, alacsony üzemeltetési költségű.

Misinkó Sándor
megújuló energia üzletág vezető
HAJDU Zrt.

 

A VGF&HKL egy havi megjelenésű épületgépészeti szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alkalommal jelenik meg. A lap cikkei a fűtéstechnika, gázellátás, vízkezelés területei mellett a hűtés-, klíma- és légtechnika témaköreit tárgyalja. A VGF elsődlegesen az épületgépészeti kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, társasházkezelők, beruházók, ingatlantulajdonosok és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, problémái és megoldásai iránt.

A VGF&HKL előfizetési díja egy évre 9990 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így 22 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.

Érdekel az előfizetés →

Beleolvasok →

 

Hajdu

Kapcsolódó