Figyelem!
Ez az írás bizonyos elemeiben az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet a cikk írásakor érvényben lévő rendelkezéseinek értelmezésén alapul. A rendelet 2021. 03. 10-én meghirdetett módosításai miatt az itt közöltek egy része is érvényét veszíthette.
Csak a gépi szellőztetés!
2021. február 18. | Lantos Tivadar | 6198 |
Az alábbi tartalom archív, 5 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Egyik pillanatról a másikra, és a szakma legnagyobb meglepetésére módosult a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet, miszerint az előírt friss levegő mennyiség idén már csak gépi szellőztetéssel biztosítható a lakóépületek esetén, ablaknyitással nem. Többek szerint kellett volna idő, míg szakmai körökben tudatosul ez az igen jelentős változás, nem pedig egyik napról a másikra kellett volna módosítani.
Nincs vita tehát, az új építésű lakóingatlanok, és a jelentős felújításon átesett épületek esetén nem elég az ablaknyitás, kell a gépi szellőztetés. Valójában a korábbi években sem lehetett volna ezt a kiskaput kihasználni, hiszen az előírt levegőmennyiség (fejenként minimum 25,2 m³/h) sem a józan ész szerint, sem a tudomány eredményei szerint sem volt biztosítható. Természetesen használható a hővisszanyerős szellőztető, és a központi elszívás, néhány egyéb kritériummal kiegészítve. A TNM rendelet új fogalmakat is bevezetett, az épületgépészet szót a rendelet az épülettechnika szóra cserélte. Ennél fontosabb, hogy definiálja a szellőző rendszer fogalmát, az alábbiak szerint: „...a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a szellőztetőberendezések környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2014. július 7-ei 1253/2014/EU bizottsági rendelet szerinti berendezés”.
Csak ventilátorral!
A hivatkozott EU rendelet szerint a páraszabályozású légbevezető nem szellőztetőberendezés, így csak elszívó ventilátorral együtt használható. A szellőzőberendezés definíciója: „elektromos árammal működtetett, legalább egy járókerékkel, egy motorral és készülékházzal rendelkező készülék, amely egy épületben vagy épületrészben a használt levegő kültéri levegővel való cseréjét szolgálja”.
Némi félreértésre adhat okot a 2.4 pont megfogalmazása: „figyelembe vehetők a friss levegő bevezetésére alkalmas passzív, automatikus működésű páraszabályozású légbevezető elemek”. Talán eligazítást ad a „folyamatos és igény szerinti működést” előíró szövegrész, illetve a „rendszer részeként figyelembe vehető” szövegrész. A páraszabályozott légbevezető tehát a rendszer része, a másik része egy folyamatosan működő elszívó ventilátor.
Páraszabályzás
Páraszabályozás nem csak a légbevezetőkben valósítható meg. Nem egyértelmű, hogy mihez kezd a rendelet az automatikusan és folyamatosan, igény szerint üzemelő elszívó rendszerekkel, ahol a páraérzékelés a ventilátorban történik. Elvileg egy ilyen rendszer minden kritériumot teljesít, de nem használ páraszabályozású légbevezetőt. A friss levegő más típusú légbevezetőkön lép be a lakásba.
Mi a különbség?
„...a légcserét, csak szabályozott működésű hővisszanyerős szellőztetőrendszer vagy központi elszívásos szellőzés kiépítésével lehet biztosítani, mely a belső páratartalom és CO2-szint alapján automatikusan és folyamatosan, igény szerint üzemel”. Vajon ebben a mondatban a „a belső páratartalom és CO2-szint alapján” szövegrész csak az elszívásos megoldásokra, vagy a hővisszanyerős szellőztetőrendszerre is vonatkozik? Ha igen, akkor a minden hővisszanyerős szellőztető rendszert (legyen az akár központi vagy akár decentralizált), CO2 vagy páratartalom érzékelővel kell ellátni, vagy olyan gépet kell alkalmazni, amiben ilyen érzékelő van beépítve. Ez nem egyértelmű.
Tisztul a piac?
Eddig is kötelező volt, de a módosított TNM külön kiemeli az energiacímke használatát:
„...a beszállító vagy a kereskedő a termékre vonatkozó adatlappal és a termékre helyezett címkével, távértékesítés esetén az épülettechnikai rendszerre vonatkozó adatlap és a címke elektronikus változatának rendelkezésre bocsátásával dokumentálja és továbbítja az épület tulajdonosának...” Szakmai körökben óriási jelentősége lenne az energiacímkéknek a szellőztető berendezések tekintetében, mert az olcsó, mindenféle tanúsítvány nélküli berendezéseket kiszűrhetné a piacról.
Anzix
A TNM rendelet 2.4. pontja szerint az épület 2.1. vagy 2.2. alpontban meghatározott, a tartózkodási zónába minimálisan bejuttatandó friss levegő mennyiséget és az elvezetésre kerülő szennyezett levegőt, így a légcserét, csak szabályozott működésű hővisszanyerős szellőztetőrendszer vagy központi elszívásos szellőzés kiépítésével lehet biztosítani, mely a belső páratartalom és CO2-szint alapján automatikusan és folyamatosan, igény szerint üzemel. A rendszer részeként és kialakításánál figyelembe vehetők a friss levegő bevezetésére alkalmas passzív, automatikus működésű páraszabályozású légbevezető elemek. Az épület külső nyílászáróinak teljes vagy részleges nyitásával történő friss levegő bejutást a 2.1. és 2.2. alpontban meghatározott érték számításnál nem szabad figyelembe venni.
Tehát 2021-ben már a használatbavett lakóépületeknek teljesíteniük kell a „közel nulla energiaigényű” épület követelményeit. Az energetikai tanúsítványon legalább a BB besorolást el kell érniük. Ennek elérése érdekében kötelező gépi szellőzést kialakítani, ez lehet központi elszívásos rendszer, vagy hővisszanyerős szellőztető. Az energetikai tanúsítványt elkészítő szakember nem számolhat a jövőben azzal, hogy a lakók az ablakok nyitásával szabályozzák az előírt friss levegő mennyiséget.
A VGF&HKL egy havi megjelenésű épületgépészeti szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alkalommal jelenik meg. A lap cikkei a fűtéstechnika, gázellátás, vízkezelés területei mellett a hűtés-, klíma- és légtechnika témaköreit tárgyalja. A VGF elsődlegesen az épületgépészeti kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, társasházkezelők, beruházók, ingatlantulajdonosok és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, problémái és megoldásai iránt.
A VGF&HKL előfizetési díja egy évre 13 990 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így közel 26 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.
