Barion Pixel

VGF&HKL szaklap

Kabáthoz a gomb

Milyen termosztátot szereljünk a gázkazánhoz?

| |  2118 |

Kabáthoz a gomb

A termosztátok elsődleges feladata, hogy egy beállított hőmérsékletnek megfelelően a gázkazánt vezéreljék. Ez a folyamat többféle módon valósítható meg, léteznek analóg, digitális, programozható, öntanuló, buszrendszeren kommunikáló termosztátok. Fűtési költségek és komfort szempontjából azonban nem mindegy, mit ajánlunk a megrendelőnek.

Mint minden épületgépészeti termék esetén, így a termosztátoknál is az ár meghatározó, és a megrendelőket alapvetően befolyásoló tényező. Minél olcsóbb, egyszerűbb, hatékonyabb megoldást szeretnének választani gázkazánjuk vezérlésére.

Itt nem szabad spórolni!

Az analóg termosztátokat ma már általában lecseréltetik, és a régi kazánok esetén is egyre kisebb a létjogosultságuk. Persze léteznek olyan megrendelők, akik elsősorban megszokásból ragaszkodnak hozzá. Szíve joga mindenkinek, azonban fel kell hívni a figyelmet arra, hogy egy korszerű készülék esetén egy háromvezetékes analóg termosztát pontatlanul és gazdaságtalanul fogja működtetni a gázkazánt. A „tekerős", analóg termosztátok a tárcsán beállított hőmérsékletérték elérésekor be-, illetve kikapcsolják a kazánt. A kazánunk folyamatosan üzemel, amíg a szobatermosztát érzékelője azt nem jelzi, hogy a helyiségben a hőmérséklet elérte a beállított értéket. Ekkor a készülék lekapcsolja a kazánt. Ezt követően, a rendszer hőtehetetlenségétől függően kisebb – nagyobb mértékben a hőmérséklet túllendül, egészen addig, amíg a radiátorok le nem hűlnek. A helyiség hőmérséklete ekkor a hőveszteség és az egyéb hőforrások hőnyereségének mértékétől függő sebességgel elkezd csökkenni. Amint ez a beállított érték alá esik, a szobatermosztát újra bekapcsolja a kazánt. Könnyű belátni, hogy ugyancsak a rendszer hőtehetetlensége miatt a hőmérséklet a kazán működése ellenére egy darabig tovább süllyed.

Hiszterézis

A készülék be-, illetve kikapcsolási pontjai nem azonos hőmérsékletértéken vannak. Ez az eltérés a termosztát kapcsolási hiszterézise, mely a készülék konstrukciójától függ és fontos jellemzője a berendezéseknek. Egy gyors reagálású rendszer esetén a kapcsolási hiszterézis és a legnagyobb hőmérséklet-ingadozás mértéke közötti különbség nem jelentős, de végeredményben ez utóbbi ingadozás akár ±2-3 °C is lehet, amely értéket komolyan leronthatja a termosztát helyiségen belüli nem megfelelő elhelyezése. A hiszterézis mértékét természetesen lehetne csökkenteni a konstrukció finomításával, esetleg elektronika alkalmazásával, de a kapcsolási tartomány szűkülése a kazán gyakoribb kapcsolgatásával és élettartamának csökkenésével járhat. A hőmérséklet-ingadozás mértékének csökkentésére hivatottak a nem digitális termosztátokba épített fűtőellenállások (harmadik vezeték), amelyek a kazán üzeme közben a rajtuk átfolyó áram hőhatásával fűtik a termosztát hőmérsékletérzékelőjének közvetlen környezetét. Így a fűtőellenállással ellátott hőmérsékletérzékelő korábban kapcsolja le a kazánt, mint a fűtőellenállás nélküli készülék. Újabb kazánok esetén a termosztátokhoz eleve két vezeték kapcsolódik, tulajdonképpen ez egy kapcsolópont. Így nincs mód a termosztát fűtőellenállásának bekötésére! Abban az esetben, ha a fűtőellenállást elektromosan nem kötjük be, a termosztátok nagyobb hőmérséklet-ingadozást fognak produkálni, mint az eleve fűtőellenállás nélkül szerelt eszközök, pontatlanságot és gazdaságtalan működést eredményezve. Erre mindenképp célszerű felhívni a megrendelők figyelmét, és legalább két vezetékes digitális termosztátot ajánlani. Nem túl nagy költség, viszont az ár már igen rövidtávon megtérül!

Arányosabb működés

A digitális (mikroprocesszoros) szobatermosztátok jóval pontosabban működnek. Szabályzási jellegük alapján legtöbb esetben PI (arányos – integráló) szabályzók, vagy PID (arányos – integráló – differenciáló) szabályzók. Az arányos szabályzás jellegéből adódóan a készülék a beállított és az aktuális hőmérséklet-érték különbségével arányos jelet formál. Ez a jel a kazán számára vagy egy ciklusonként változó időtartamú, bekapcsolt állapotot, vagy arra alkalmas készülék esetén lángmodulációt jelent. A lángmoduláció a gyakorlatban úgy valósul meg, hogy a felfűtés időszakában a kazán a lángmagasság mérséklésével egyre alacsonyabb teljesítménnyel üzemel, így csökkentve a helyiség hőmérsékletének beállított értéken való túllendülésének mértékét. Ezek a készülékek a beállított és az aktuális hőmérsékletérték különbségével arányos feszültségjelet adnak a kazán felé, így valósítva meg a lángmodulációt és a kazán ki-be kapcsolását. Fontos megjegyezni, hogy a lángmoduláció előnyeinek kihasználásához a fűtési rendszert pontosan kell méretezni, kerülni kell a nagymértékű túlméretezést.

Kulcskérdés: moduláció

A gyári termosztátok előnye a többi termosztáttal szemben, hogy általában olcsóbban megvalósítható az időjárásfüggő/független szabályzás is. A belső hőmérsékletet a külső időjáráshoz képest tudják beállítani. A gázkazánnak minőségi kommunikáció történik. A minőségi kommunikáció azt jelenti, hogy a termosztát a kazán felé nem csak ON/OFF jelet képes adni, azaz nem csak bekapcsolja-kikapcsolja, hanem valóban kommunikál egymással a két eszköz. A kondenzációs kazánok legnagyobb előnye, hogy több lépcsőben képesek a modulációra. Egy gyári szabályzó nem csak azt a jelet tudja adni a kazánnak, hogy kapcsolj ki, hanem azt is, hogy működj 5%-kal kisebb teljesítményen. Ez első olvasatra nem tűnik nagydolognak, de jelentősen csökkenthető így egyes mozgó alkatrészek működésének száma, ami hosszú távon a kazán szerelési költségeit és élettartamát is növelik. Nem is beszélve a fűtési számlákról, hiszen az épület hőntartása rendkívül gazdaságossá válik. Ezzel az új készülékekben rejlő képességek teljes mértékben kiaknázhatók.

Természetesen más termosztátok is képesek a kazánban rejlő mudulációs képességek kihasználására, de a gyári termosztátok sok esetben olcsóbbak, könnyebben telepíthetők. Mindenképpen érdemes felhívni a megrendelők figyelmét erre a lehetőségre.

KazánTermosztát

Kapcsolódó