Barion Pixel

VGF&HKL szaklap

Dióhéjban a hűtőkörökről

Nélkülözhetetlen tennivalók üzembe helyezéskor

2022. június 17. | Lantos Tivadar |  732 |

Dióhéjban a hűtőkörökről

A hűtőrendszerek üzemeltetése, üzembe helyezése olyan folyamatok összessége, melyeket lépésről lépésre, a teljesség igényével kell végrehajtani. A megfelelő működés biztosításához, és a hosszútávú üzemeltetéshez elengedhetetlen a szakmai precizitás. Az alábbiakban áttekintjük, melyek a kihagyhatatlan lépések.

Vizsglat és szárazpróba

A hűtőkörök üzembe helyezése minden esetben a dokumentáció, a szükséges műszaki, személyi, tárgyi, tisztasági feltételek leellenőrzésével kezdődik. Csak ezután kezdődhetnek el azok a munkafolyamatok, melyeket lépésről lépésre célszerű betartani. Legelső ilyen lépés a hidegüzemi próba, melynek célja a villamos rendszerek (érintésvédelem, jelzések, világítás) és segédberendezések kipróbálása, ellenőrzése. Azonnal észrevehetők az esetleges zárlati műkdések, hibás bekötésekből adódó téves működések. A próbaüzemet a hiba észlelése után azonal meg kell szakítani a további meghibásodás elkerülése érdekében. A következő pont a nyomáspróba, illetve annak vizsgálata, hogy a hűtőközeg betöltése után az adott üzemi körülmények között kialakuló nyomás nem okoz-e mechanikai károsodást a szerkezeti elemekben. Ennek a folyamatnak szerves része a gáztömörség vizsgálata, azaz a hűtőközeg esetleges szivárgásának észlelése, kimutatása.

Vákuumolás

Új rendszerek telepítésénél főleg gyakran elmulasztják a telepítők az idegengáz eltávolításának lépését vagy hétköznapi nevén a vákuumolást, mely folyamat célja mindazon gázok, gőzök minél teljesebb eltávolítása, melyekre a rendszer működéséhez nincs szükség. Ezzel párhuzamosan az új rendszerek üzembe helyezésénél fontos a berendezés nedvességtartalmának csökkentése a kompresszorok olajkenése, és a hűtőközegek viselkedése miatt. A hűzőközeg betöltését csak a vákuumolás után szabad megkezdeni. Fontos, hogy a megfelelő mennyiségű töltet kerüljön a készülékbe.

Klímatöltésnél hangzott el az a megállapítás, amikor megkérdeztek egy szerelőt, hogy mennyi gázt szokott a berendezésbe tölteni, hogy „kettőt szisszent, és kész”. Ez a magatartás lehetőleg kerülendő. A töltés után nem maradhat el a hűtőközeg szivárgásának ellenőrzése, ez a munkafázis különösen fontos a környezetkárosítás megelőzésében. Nagyobb hűtőkörök, vagy egyedi hűtőkörök esetén végezetül a készülékeket fel kell tölteni kenőolajjal.

A kezdeti munkafolyamatok után következik a próbaüzem, melynek első szakasza a lehűtés, a második pedig az üzemi körülmények között történő működtetés. Ez alatt történik a szabályozási és védelmi készülékek beállítása is. A próbaüzemről és az üzembe helyezésről minden részletre kiterjedő dokumentációt illene készíteni ami a nagyobb vagy egyedi berendezések esetében nélkülözhetetlen.

Üzemeltetés

Az automatikus hűtőrendszereknél csak a nem megfelelő működés esetén kell beavatkozni, ehhez az üzemeltető szakember segítségét veszi igénybe. A legkorszerűbb megoldás az elektronikus felügyeleti rendszer, ahol az üzemi adatok folyamatos naplózása történik, a hibák észlelése is automatikus, és lehetőség van a távellenőrzésre, sőt az üzemi paraméterek távmódosítására is. Ha egy berendezés időszakos ellenőrzést igényel, akkor az annak az üzemeltető feladata, aki erre rendszerint betanított személyzetet vesz igénybe. Az ő dolguk a berendezés ki- és bekapcsolása, valamint egyes berendezéselemek alkalmankénti ellenőrzése és az észrevételek naplózása. A hibajavítás ebben az esetben is szakképzett személy, képesített vállalkozás feladata.

Állandó felügyelet mellett általában egyes ipari méretű hűtőberendezések üzemelnek. Ilyen helyeken a felügyeletet ellátó személyzetnek hűtőgépkezelői szakvizsgával kell rendelkeznie, továbbá a működtetés, valamint a tervszerű ellenőrzés mellett a hibajavítás feladatát is meg kell oldania.

Karbantartás

Bizonyos esetekben az üzemeltetés a hűtőközeg cseréjét is magába foglalja, hiszen előfordulhat, hogy a jól működő hűtőberendezéshez a hűtőközeg már nem beszerezhető vagy tiltó listára került. Az átállításnak két módszere létezik. Az úgynevezett drop-in eljárásnál az új, környezetbarát hűtőközeget egyszerűen, jelentősebb átalakítás nélkül be lehet tölteni a régi helyére. A másik módszer a retrofit eljárás, mely esetében egyes alkatrészek cseréjére szükség lehet és az eljárás többszöri olajcserét is igényel. Minden hűtő- és klímaberendezés karbantartás köteles. Ez nem csupán a hosszú távú zavartalan működés miatt fontos, hanem a klímavédelem miatt is.

Minden hűtőberendezésen a kezelési kézikönyv szerinti megelőző karbantartást kell végezni a vonatkozó szabványban (MSZ EN 378) előírtak szerint. E karbantartások gyakorisága függ a berendezés típusától, méretétől, minőségétől, korától, használatától stb. A szabvány az üzemeltetőt jelöli ki a rendszeres ellenőrzés és karbantartás felelősének, és pontosan meghatározza a karbantartás célját és mibenlétét.

 

A VGF&HKL egy havi megjelenésű épületgépészeti szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alakommal jelenik meg. A lap cikkei a fűtéstechnika, gázellátás, vízkezelés területei mellett a hűtés-, klíma- és légtechnika témaköreit tárgyalja. A VGF elsődlegesen az épületgépészeti kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, társasházkezelők, beruházók, ingatlantulajdonosok és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, problémái és megoldásai iránt.

A VGF&HKL előfizetési díja egy évre 8990 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így 22 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.

Érdekel az előfizetés →

Beleolvasok →

 

HűtésKarbantartás

Kapcsolódó