Kandalló: hol és hogyan keressem?

2022. augusztus 9. | VGF&HKL online |  1758 |

Ezekben a hetekben az egyik slágertéma a fatüzelés lett. Sokan keresnek cserépkályhás mestereket, vagy fatüzelésű kazánokat, vaskályhákat állítanak szolgálatba. Ha megjött a kedv, nézzük át, hogyan is válasszunk.

Nem mindegy, milyen a lakás

A szigetelések változásának hatására drasztikusan csökkent a lakások hőigénye. Ez a tény az eddig megszokott 10-14 kW-os készülékeket használhatatlanná teszi, gondoljuk végig például, hogy nappalink hőigénye adott esetben 1-2 kW, így amikor begyújtunk a 14 kW teljesítményű kandallónkba, akkor a felfűtési periódusban (amíg a kémény és a tűztér is eléri az üzemi hőmérsékletet) névleges teljesítményen kell üzemeltetni, mivel kandallónk az elviselhetetlenségig ontja majd a meleget. A lakásban pillanatok alatt irreálisan magas hőmérséklet, 35-38 °C lesz. Emiatt ablakot kell nyitni, ez pedig rögtön aláássa a takarékosságról szőtt elképzeléseinket. Emellett ugyancsak nagymértékben csökkent épületeink levegőutánpótlása, ami sokszor lehetetlenné teszi a kémény működését.

Teljesen világos, hogy a kémény kifelé „szívja” a lakásból a füstöt, egészen addig, amíg a kiszívott füst helyére friss levegő nem lép. Ez a múlt században nem okozott gondot, az akkori nyílászárók biztosították a friss levegő áramlását. A mai modern nyilászárók miatt viszont nem lesz huzat a kéményben. Jobb esetben begyújtani sem tudunk majd, rosszabb esetben – ha ez összejön – a kémény kifelé fogja vinni a füstöt, de csak egy darabig, utána viszont eljön az a pillanat, hogy a nagy mennyiségben kiszívott levegő miatt jelentősen esik majd az ottani légnyomás. Ez olyan mértékű lehet, hogy a kéményben lévő áramlás iránya megfordul, és az addig kifelé áramló füst dőlni fog be a lakásba. Így ez az a két tényező, ami leginkább meghatározza majd későbbi döntésünket.

Tulajdonosi igények

A legfontosabb, amiben nem szabad hagynunk magunkat befolyásolni, hogy mikor, mivel, mennyit és mire szeretnénk használni leendő kandallónkat. Ezt csak mi tudhatjuk, és ezt tudnunk is kell, mielőtt elkezdenénk keresni. Több szempontból fontos ez, mert ha például csak karácsonykor gyújtunk be, akkor kár drága, takarékos készülékre költeni egy vagyont. Vagy ha nem érzünk magunkban ambíciót, esetleg nincs helyünk egy évre előre betárolni a tűzifát, ez esetben is teljesen felesleges a drága, folyton égő készüléket beépíttetni.

Ha viszont a cél a valóban takarékos, komfortos, napi szinten több órás használat, akkor ne is álmodjunk róla, hogy olcsó, a ’60-as évek műszaki színvonalát tükröző kandallóval ezt meg tudjuk oldani.

Épületadottságok

A második szempont, amikor már az igényeinkkel tisztában vagyunk, hogy vegyük figyelembe az épületünk igényeit is, ugyanis döntően ezek fogják meghatározni azt, hogy mit lehet majd használni nagy biztonsággal a lakásban. Elsősorban a már említett levegőutánpótlás jelenti az egyik legnagyobb problémát. Ezt sokszor még mi is fokozzuk azzal, hogy a konyha, az étkező, a nappali (és ezzel a kandalló) egy légtérbe kerül, és ezáltal mesterségesen gátoljuk a kémény munkáját a konyhai páraelszívó használatával. De ugyanezt teszi a központi porszívó, a ventilátoros mellékhelyiség-szellőztetés, valamint a központi szellőztető berendezés is. Ha ezek közül bármelyik működik a lakásban, a legcélszerűbb olyan kandallót választani, amely teljesen zárt a lakás felé. Ilyenből nem sok van, viszont ezek mellett tökéletes biztonságban tudhatjuk családunkat. Ezen a belül viszont oda kell figyelni még pár dologra:

• Nem elég, ha a kandalló csupán az elsődleges levegőt fogadja kintről. Ha a másodlagos levegő a lakásból érkezik, az több szempontból is szerencsétlen megoldás. Először is sérül a légtömörség a lakás felé, másodszor pedig az üveg felett beszívott másodlagos levegő általában szabályozatlan, ami további problémákat vethet fel. (A készülék hatásfoka nagymértékben csökken, illetve erős kitettségünk lesz a kéményben uralkodó, esetlegesen túl magas huzatnak.)
• Az ún. látványkandallók, amelyek meglepően nagy, változatos geometriájú, esetleg feltolható üvegajtóval bírnak, mindig kevésbé zártak. Ez teljesen érthető, hiszen ekkora, ilyen formájú, több irányban mozgó ajtót szigetelni nem szerencsés, drága és nehezen megoldható. Ebben a kategóriában fehér holló a légtömörség.
• Mindenképpen szerencsés, ha a készülék az elsődleges levegő mellé másodlagost és esetlegesen harmadlagost is fogad. Fontos, hogy ezek mindegyike szabályozott legyen, a későbbi hatásfokcsökkenés vagy készülékkárosodás miatt.

A teljesítmény: kabáthoz a gombot

Lényeges szempont a kiválasztott készülék teljesítménye (a gyártók általában névleges teljesítményt tüntetnek fel a készülékeken). Mi is határozza meg egy fatüzelésű készülék teljesítményét? Alapjában véve két dolog: az egyik, hogy mekkora az égéstér, azaz mennyi fát tudok belerakni, a másik a levegőellátó rendszer milyensége, azaz hogy a berakott egységnyi fát mennyi idő alatt tudom elégetni. Mint látjuk, a névleges teljesítményadat tehát semmilyen utalást nem jelent a készülék korszerűségére, minőségére. Van azonban egy teljesítményadat, ami igenis sokat elárul (talán nem véletlen, hogy ezt kevesen tüntetik fel), ez a szabályozott teljesítmény. Ez fogja megmutatni, hogy mennyire kifinomult a berendezés. Minél alacsonyabb az alsó határ, annál jobban szabályozható kandallóval állunk szemben. Ha látunk egy 4-12 kW-os értéket, az már igen elgondolkodtató, mert ebben a berendezésben a 4 és a 12 kW között bármilyen leadott teljesítményt be tudunk állítani. A csupán néhány típusnál elérhető 2 kW-os alsó határ pedig a fatüzelés korlátait súrolja. Nem elfelejtendő, hogy a kémény huzatát a benne lévő hőmérséklet nagysága komolyan befolyásolja.

A 2 kW szabályozott teljesítmény mindenképpen arról beszél, hogy ez a készülék óránként kb. 70 dkg fát éget el. Ilyenkor a hatásfoka 80 százalék feletti, azaz a kéménybe lépő füstgáz hőmérséklete elképesztően alacsony. Ezeknél a berendezéseknél nagyon fontos a helyes beüzemelés – alacsonyra tervezett kéménycsatlakozás, bármilyen utóhőhasznosító abszolút elvetése –, mert előfordulhat, hogy a kéménybe belépő füstgáz hőmérséklete nem tudja biztosítani a megfelelő huzatot. Nem véletlen, hogy e kandallók már 6 Pa huzatértéktől képesek működni. Az ideális a 10 Pa körüli érték, de ilyen értékek mellett fontos a kémény milyensége is.

A hatásfok

A kandallók megítélésénél figyelmet kell fordítani azok hatásfokára. Ahogy a teljesítménynél már említettük, vannak adatok, amelyek a tájékoztatást szolgálják, és vannak, amelyek csupán a döntésünket akarják befolyásolni – a hatásfok is tipikusan ilyen. Ha egy kandallón ezt látom: hatásfok 70 százalék, joggal feltételezem, hogy egy korszerű, modern készülékkel állok szemben. Pedig ha végiggondoljuk, kevés az a fatüzelésű berendezés, amelyből egy-egy pillanatra ne lehetne kipréselni ezt a 70 százalékot. Amennyiben a feltüntetett adat pillanatnyi hatásfok, akkor egy picit át kell értékelnünk az adott készüléket. Ha valóban értékes hatásfokadatot szeretnénk kapni, akkor mindenképpen átlagolt hatásfokot kell keresnünk. Ez általában háromórás mérés átlagolt teljesítményadata, amiben benne van a felfűtés ideje is. (Ilyenkor a legalacsonyabb a hatásfok, ugyanis nagy lángon tüzelve magas a légfelesleg-tényezőnk, ami a hatásfokot komolyan csökkenti.) Sajnos azt azonban senki nem szabályozza, hogy egy fatüzelésű berendezés adattábláján milyen hatásfok legyen feltüntetve. Minden esetben érdemes rákérdezni a forgalmazónál, hogy melyik hatásfokadat került fel az adattáblára.

Felfűtési periódus

Még egy szempont, ami fontos lehet a választásnál, és amit nem feltétlenül találunk feltüntetve a készüléken, mégpedig a felfűtési periódus hossza. Ez a fontos adat arra utal, hogy mennyi idő alatt éri el a berendezés az üzemi hőmérsékletet. Egy 1-2 kW hőigényű nappaliban talán ez az egyik legfontosabb, amit tudni kell. A felfűtési periódusban ildomos a készülékeket névleges teljesítményen üzemeltetni, amellett, hogy nem mindegy, mekkora ez a teljesítmény, és nem mindegy az sem, hogy mennyi ideig kell így használni a kandallónkat. A legmodernebb berendezések felfűtési ideje 10-20 perc. Ennyi idő alatt égésterük képes 500 °C fölé melegedni.

Ha végképp nem bízunk a gyártók, forgalmazók, ismerősök, barátok, fórumozók által adott rengeteg tanácsban, kövessük a régi, jól bevált módszert: használjuk a józan paraszti eszünket. Nézzük meg, tapogassuk át a lehetséges jelölteket. Mire figyeljünk?

Az ajtó minősége

Támaszkodjunk rá, csukjuk-nyissuk, többször. Becsukva nyomogassuk meg a sarkait. Ha rátámaszkodásnál rugózik vagy vetemedik, az gyenge, nem tartós ajtószerkezetre utal. Ha záráskor fémes csattanást hallunk, az a tömítés nem megfelelő mivoltát jelzi, ha pedig a zárt ajtó a sarkainál még benyomható, az szintén.

Nézzük meg az ajtó záródását, a szabályozók meglétét, mozgását, esetleges „lötyögéseket” keresve. Általánosságban elmondható, hogy az ajtókilincs záródjon rugóacélra, esetleg görgőre. Lehet több pontos a zárás, bizonyos ajtóméret felett pedig csak ilyet szabad venni! Folyton égő kandallók esetében tipikus megoldás az excentrikusan záródó kilincs. A szabályozók járása ne legyen túl könnyű, érezzük az ellenállásukat. Legjobb, ha a kereskedő mutatja meg a rudazat mozgását is. A „kitekerem és elhúzom” megoldás a legkevésbé szerencsés, mert csak akkor zár tökéletesen, ha vissza van tekerve, és a két felület egymásra fekszik. Ha öntvény csúszik a lemezen, szinte sosem zár tökéletesen.

Nézzünk bele az égéstérbe, és keressünk valamit, ami bent tartja a meleget a kandallóban. Ha semmit nem találunk, az nem jó. Ha egy vékony pillangószelepet lelünk, az sem elég. Ez nem képes benntartani a meleget, mint ahogy az öntvény vagy sima lemez lángterelő sem. Átmelegszenek, sok esetben deformálódnak, de a hőt nem tartják bent. A lángterelő legyen minden esetben hőszigetelt. Akár speciális anyagból is készülhet (mindenképpen könnyű, alaktartó legyen), akár többféle anyag keverésével (kompozit), akár duplafalú, szigetelő légréteggel. Ha ilyet látunk, az már biztató. A legjobb, ha a terelés nem egyszeres, hanem többszörös, azaz nem egy szigetelt lángterelő van a készülékben, hanem több.

Előfordulhat (kifejezetten magasabb árfekvésű készülékek esetében), hogy „by pass” szelepet találunk, amely lehetővé teszi a már felmelegedett készülék átváltását ún. „hosszú füstjáratra”, amely biztosítja az extrém hőhasznosítást. Erről a rendszerről mindenképpen tájékozódjunk a forgalmazónál.

A tiszta működést, a füstgáz-újrahasznosítást támogatja a bélelt égéstér. Ez a bélés lehet acél, samott, öntvény, kerámia, tűzálló beton,. esetleg vermikulit is. Minden esetben tájékozódjunk a felhasznált anyagok minőségéről, minősítéséről, mert sajnos egyre több gyártó alkalmaz nem kellően hőálló anyagokat a béléshez és lángterelőhöz. Pedig ezek a legnagyobb igénybevételnek kitett elemek.

Bizonyos készülékek konvekciós burkolattal szerelve kerülnek piacra, ami megkönnyíti a levegő más helyiségekbe történő elvezetését. Ha ezt nem tervezzük, kár érte felesleges tízezreket kiadni. Ha mindenképpen elvezetnénk a meleget, és ezt lakásunk nem tudja ellátni, akkor sincs feltétlenül szükség a burkolatra. Tájékozódjanak kandallóépítőjüknél!

Ellenőrizzük a külsőlevegő-fogadó csonkok meglétét, minőségét. Az „opcionálisan rendelhető” megoldás mindig megalkuvást jelent, az a készülék nem egészen erre lett kitalálva. Fontos, hogy a beszívott külső levegő előmelegítése megoldott legyen az égéstérbe kerülés előtt. Igen lényeges a másodlagos levegő szabályozhatósága.

Amennyiben főfűtésként szeretnénk alkalmazni a kandallót, nézzük meg a hamuzás mikéntjét. A legelfogadottabb a hamuzó fiók. Jó, ha ennek űrtartalma minimum 5-6 liter. Kevésbé kényelmes a belülről kivehető hamuzó edény. Ennek speciális megoldása, amikor a rostélyon átáramló elsődleges levegő szerepét – megtelt hamuzó edénynél – át tudja venni a másodlagos égéslevegő. Ilyenkor elegendő akkor hamuzni a készüléket, amikor ajtóig megtelik hamuval. Ez készüléktől függően 10-14 nap folyamatos használatot is jelenthet. A legújabb fejlesztések kifejezetten a rostély nélküli égést preferálják, süllyesztett égéstérrel a készülék falán, esetleg az üveg mentén, alulról érkező elsődleges légellátással. Ezeket a berendezéseket egyenletesebb égés és jobb szabályozhatóság jellemzi.

Ne feledjük azt sem, hogy minden fatüzelésű készüléket szakemberrel kell beüzemeltetni, aki ezt köteles kivitelezői nyilatkozattal igazolni. Ami a dolog biztonsági részét illeti: ha kérjük a kivitelezői nyilatkozatot, egészen biztosan szakszerű beüzemelést kapunk, ahol a levegőutánpótlás problémáit is magas szinten kezelik.

FatüzelésKandallóSzilárd tüzelés

Kapcsolódó

---