Főszerepet kapott a termosztát
2023. május 19. | VGF&HKL online | 1694 |
Radikálisan csökkent a lakossági gázfogyasztás a mögöttünk hagyott fűtési szezonban. Ennek nem csupán az volt az oka, hogy a tél a szokásosnál is enyhébb volt, hanem az is, hogy a megugró tarifák miatt spórolásra kényszerülő magyar háztartások felfedezték, mennyire hasznos az a pici eszköz a falon, amit termosztátnak neveznek.
A magyar lakosság 22,4 százalékkal kevesebb földgázt használt 2022. október 15. és 2023. április 15. között, mint a megelőző fűtési szezonban. Ezt a jókora visszaesést egyértelműen a fűtési szokások megváltozása okozta, lehetőségeihez képest ki-ki más módszerekkel, de igyekezett mérsékelni a földgázfogyasztását. És eközben felértékelődött egy korábban talán figyelemre sem méltatott eszköz, a termosztát szerepe, és sokan jöttek rá, hogy az nem csupán arra szolgál, hogy egy, két vagy három fokkal lejjebb vigyük a lakásunk hőmérsékletét, hanem sokkal többre is képes. Nézzük, melyek azok a funkciók, amelyek segíthetnek bennünket a további rezsicsökkentésben!
Alacsony hiszterézis
Egy hagyományos termosztát egy kapcsolókimenettel rendelkezik, amelyen keresztül vagy ki-, vagy bekapcsolja a vezérlendő berendezést, mondjuk a kazánt. Ehhez két bemenő paramétert „figyel”, az egyik a beállított helyiséghőmérséklet, a másik a mért helyiséghőmérséklet. Tegyük fel, hogy a beállított helyiséghőmérséklet 21 ℃. Amint ennél melegebb lesz abban a szobában (zónában, helyiségben), ahová a termosztát fel van szerelve, a berendezés kikapcsolja a kazánt. A szoba hőmérséklete azonban egy ideig még ezután is emelkedni fog a fűtési rendszer tehetetlensége miatt, és felmegy akár 22 ℃-ra is, majd csökkeni kezd. Amint a hőmérséklet a beállított szint alá csökken, a termosztát újból jelet ad, és bekapcsolja a fűtőberendezést. Viszont a rendszer tehetetlensége okán a hőmérsékletcsökkenés ezzel nem áll meg, hanem lemegy mondjuk 20 ℃-ra, s majd onnan kezd emelkedni. A beállított, állandó 21 ℃ helyett a szobahőmérséklet 20 és 22 ℃ között hullámzik. Ezt hívják hiszterézisnek.
Mondanunk sem kell, hogy ha ezt a hiszterézist sikerül a lehető legkisebb sávba szorítani, az egyrészt magasabb komfortot teremt a gyakorlatilag állandó szobahőmérséklet miatt, másrészt csökkenti az energiafogyasztásunka is. Itt jönnek képbe az úgynevezett TPI termosztátok. Ezek éppúgy egy kapcsolókimenettel rendelkeznek, mint akár a régi, mechanikus termosztátok, de egy beépített, kis számítógép és egy időarányos integráló algoritmus segítségével képesek számolni a fent bemutatott tehetetlenséggel, kvázi „megtanulják” az adott rendszer sajátosságait. Nem akkor adnak be- vagy kikapcsolási jelet, amikor a helyiség hőmérséklete eléri a beállított szintet, hanem mindkét esetben egy kicsit előbb. Ezzel a hiszterézisgörbét rásimítják a beállított hőmérséklet egyenesére, takarékosabbá téve a fűtést. A TPI algoritmust használó készülékek mellett kaphatók a piacon PID (arányos integráló és differenciáló) és PI (arányos integráló) algoritmust használó termosztátok is, ezeket a köznyelv öntanulónak nevezi.
Kiegészítő szabályozási funkciók
Szintet léphetünk a fűtési rendszerünk szabályozásában, ha olyan termosztátot választunk, amelyik képes kiegészítő funkciókra is. A hőtermelő működtetésére szolgáló kapcsolókimeneten kívül nagyon hasznos, ha a termosztát rendelkezik legalább egy kontaktusbemenettel is, amivel pl. ablaknyitás-érzékelőt csatlakoztatva kizárható a nyitott ablak melletti fűtés jelensége (ez főleg középületeknél lehet fontos). Fejlettebb típusoknál a plusz bemenet(ek) funkciója megadható, így az arra kötött eszköz segítségével végezhető pl. padlóhőmérséklet-korlátozás vagy üzemmódváltás.
Közösségi terekben manapság igen gyakori igény az illetéktelen elállítás elleni védelem biztosítása. Amennyiben a termosztát képes külső kivezetett hőmérséklet-érzékelő fogadására, akkor csak magát az érzékelőt kell felszerelni a szabályozott légtérbe, és ilyenkor megoldható a termosztát elzárása is akár, így az abszolút vandálbiztos és egyben elállítástól védett megoldás egycsapásra biztosíthatóvá válik. Ezzel a megoldással kielégíthető a közösségi terek hatékony, takarékos, vandálbiztos és jogszabályok által előírt hőmérsékletére történő fűtése. Mindezekről bővebben is olvashat a VGF&HKL szaklap áprilisi számában.
Programozhatóság
A lakásokban (a kézi állítású termosztátokat leszámítva) leggyakrabban a heti programos termosztátokkal találkozhatunk, melynek segítségével a hét napjaira eltérő program állítható be. Vannak még napi programos (ez nem ismeri föl, milyen napot is írunk), illetve afféle köztes megoldásként hétköznap–hétvége, illetve munkanap–pihenőnap felosztású termosztátok is, ebben az esetben két program határozható meg, és ezek valamelyike rendelhető az említett időciklusokhoz.
A felhasználók számára kulcsfontosságú az egyszerű kezelhetőség. A gyártók ma többféle felhasználói felülettel látják el termosztátjaikat, a legelterjedtebb a nyomó- vagy tekerőgombos rendszer, de egyre több helyen találkozhatunk érintőképernyős termosztátokkal is. Abban, hogy a termosztát milyen extra igényeket tud kielégíteni, szintén nagy különbségek fedezhetők fel. Szabadságprogram, partifunkció (a helyiség gyors felfűtése), telefonos távirányítás lehetősége (pl. nyaraló esetén), egyre jelentősebb felhasználói igény. A termosztátokat szivattyúvédő funkcióval is ellátják, mely a szivattyú beszorulásának megakadályozása érdekében mindennap egy perc időtartamra bekapcsolja a kazánt abban az esetben, ha több mint 24 órája nem történt programozott kapcsolás.
Távoli elérés, időjáráskövető szabályozás
A legmodernebb, „okosnak” nevezett termosztátok már természetesen rendelkeznek távoli elérés funkcióval is, így egy okostelefonnal bárhonnan kommunikálhatunk velük. A modern termosztátok ezenkívül képesek az időjáráskövető szabályzásra is. Magyarán a fűtési előremenő vízhőmérséklet meghatározásához figyelembe veszi a külső hőmérsékletet is. A felhasználói igényeket, valamint a szélesebb körű alkalmazhatóságot figyelembe véve egy mai időjáráskövető szabályozó lényegesen több opcióval, üzemmód-beállítási lehetőséggel rendelkezik, mint 10-15 évvel korábbi elődei. Ezek közül talán a legfontosabb, hogy a lakótérben – nevezzük referenciahelynek – felszerelt szabályozó miként „viselkedjen” a beüzemelés során definiált fűtési jelleggörbe „utasításai” mellett.
Tudatossá váltunk
Egy friss felmérés szerint a modern fűtési berendezések, például a hőszivattyúk népszerűségének folyamatos növekedése mellett a fogyasztók egyre tudatosabban választják ki a lakás hőmérsékletét szabályozó eszközöket, termosztátokat is, s megkérdezettek 44%-a fontolná meg, hogy befektessen a legújabb fűtésszabályozó berendezésekbe, ha azokkal hosszabb távon pénzt tudna megtakarítani.
A VGF&HKL egy havi megjelenésű épületgépészeti szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alkalommal jelenik meg. A lap cikkei a fűtéstechnika, gázellátás, vízkezelés területei mellett a hűtés-, klíma- és légtechnika témaköreit tárgyalja. A VGF elsődlegesen az épületgépészeti kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, társasházkezelők, beruházók, ingatlantulajdonosok és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, problémái és megoldásai iránt.
A VGF&HKL előfizetési díja egy évre 9990 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így 22 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.
