Egy természetes hűtőközeg
Megjelent a VGF&HKL szaklap július-augusztusi száma
2023. július 3. | VGF&HKL online | 1695 |
A régi, jó öreg klórozott-fluorozott szénhidrogének prímán működnek hűtőközegként, de egy kis baj azért van velük: a légkörbe kerülve egyrészt pusztítják az ózonréteget, másrészt sokkal nagyobb mértékben járulnak hozzá a globális felmelegedéshez, mint a nagy mumus, a szén-dioxid. Az R12 (difluor-diklór-metán) globális felmelegedési potenciálja (GWP) például például 2400-szorosa a szén-dioxidénak. A szabályozás régóta arra kényszeríti a hűtés és klímatechnikai gyártókat, hogy egyre kisebb GWP-értékű gázokat alkalmazzanak, ennek nyomán mostanra megjelentek a piacon az úgynevezett természetes hűtőközeggel, például propánnal (R290) töltött készülékek.
Az R290-től sokan tartanak, hiszen erősen gyúlékony anyagról van szó. A VGF&HKL legújabb számában megjelenő cikk (Bálint Balázs: Az R290, mint természetes hűtőközeg) sorra veszi a gáz „jó és rossz” tulajdonságait, és választ ad azokra a kérdésekre, amelyek a biztonságos használattal kapcsolatosak. Az írás tanúsága szerint az R290 nemcsak azért lehet a jövő hűtőközege, mert GWP-értéke szinte hihetetlenül alacsony (0,02), hanem azért is, mert a jelenleg általánosan használt R32-vel szemben az R290 kritikus hőmérséklet értéke magasabb (96,74 ℃ szemben az R32-t jellemző 78,1 ℃-kal) azaz magasabb hőmérsékleten, de alacsonyabb nyomáson kondenzálódik, aminek eredményeként magasabb előremenő vízhőmérséklet érhető el. Az ugyancsak magasabb látens párolgáshő (R32 = 318,9 kJ/kg, R290 = 425,6 kJ/kg) potenciálisan kevesebb hűtőközeg alkalmazását teszi lehetővé (alacsonyabb CO2-egyenérték, alacsonyabb költség), illetve az R290 esetében alacsonyabb üzemi nyomásokkal dolgozhatunk (magasabb biztonság) mind az elpárolgás, mind a kondenzáció esetén.
A cikket bátran ajánljuk mindenkinek, akit mélyebben érdekel a téma, de természetesen a szaklap július-augusztusi, frissen megjelent száma még egy sor érdekes témát taglal. Íme, egy kis ízelítő a tartalomból:
- Hatékony és gazdaságos. Helyi hőellátás előszigetelt, térhálósított polietilén haszoncsöves rendszerekkel
- Fűtési-hűtési csőhálózatok hidraulikáka II. A beszabályozási terv
- Hírek más szemmel. A faelgázosító kandalló, mint biztonságot nyújtó alternatíva
- Hol a hiba, ha rosszul mér a vízóra? Nem a vize, a pénze folyt el az oktondi területgazdának
- Javaslat az ólomkockázat megszüntetésére
- Áttekintő táblázat: Háztartási méretű medencefűtő hőszivattyúk
- Ha csak csöpög a csap… Önfelszívó, többfokozatú nyomásfokozó telep lakóházakhoz
- Jog, etika, higiénia. Avagy, mi kell ahhoz, hogy valaki duguláselhárítóként tevékenykedjen
- Permetezve bélelő technológia
- Hővisszanyerő ötletek HMV használatakor
- Összehasonlító táblázat: Lakásszellőztető, hővisszanyerős kompakt mini légkezelők
- Alaposan megzsírozott klímák
- Az R290, mint természetes hűtőközeg
- Keresztrejtvény
„A legjobb épületgépészek előfizetőink, előfizetőink a legjobb épületgépészek!”
A VGF&HKL egy havi megjelenésű épületgépészeti szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alkalommal jelenik meg. A lap cikkei a fűtéstechnika, gázellátás, vízkezelés területei mellett a hűtés-, klíma- és légtechnika témaköreit tárgyalja. A VGF elsődlegesen az épületgépészeti kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, társasházkezelők, beruházók, ingatlantulajdonosok és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, problémái és megoldásai iránt.
A VGF&HKL előfizetési díja egy évre 13 990 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így közel 26 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.
