Vízkrízis Zalában
Több helyen éjszaka, tartálykocsikkal próbálják feltölteni a szolgáltatók a medencéiket; megtiltották a locsolást és az autómosást is
2026. június 24. | VGF&HKL online |
Évtizedek óta nem tapasztalt vízhiány alakult ki Zalaszentgrót térségében, ezért 29 településen másodfokú vízkorlátozást kellett elrendelni, elsősorban az ivóvízhálózatról történő öntözések miatt – közölte a Zalavíz Zrt. elnök-vezérigazgatója kedden az MTI megkeresésére. Az eset egyben rávilágít arra is, hogy az elmúlt években elmaradó korszerűsítések és fejlesztések – egyébként borítékolható – következményeként a hazai vízszolgáltatás-ágazat az ellehetetlenülés szélére sodródott.
Átmeneti megoldásként éjszaka tartálykocsikból kezdték feltölteni a kiürült zalai víztárolókat a szomszédos közműszolgáltatók segítségével, de honvédségi járművekre is számítanak ebben; a kehidakustányi fürdő ideiglenesen nem üzemeltet néhány medencét. Arnhoffer András, a Zalavíz Zrt. elnök-vezérigazgatója szerdán az MTI-nek elmondta: a Bakonykarszt Zrt. és a DRV Zrt. segítségével, négy tartálykocsival és váltósofőrökkel szerdára virradó éjjel elkezdték a kiürölt zalai víztározók feltöltését. A Zalaszentgrót térségében lévő, másodfokú vízkorlátozással érintett 29 települést ellátó türjei tározó feltöltése indult el, és folytatják mindaddig, amíg valamelyest javul a hálózaton a víznyomás. Hozzátette, hogy információja szerint hamarosan a honvédség is segítséget nyújt, két tartálykocsival kapcsolódnak be a vízszállításba.
A cégvezető elmondta azt is, hogy most már nagyon sokan komolyan veszik a vízkorlátozást, miután maguk is érzékelik, milyen problémát jelent, hogy esetenként „a vécét sem lehet lehúzni”. A fogyasztók jelzései és a szakembereik bejárásai alapján azonban arról is tudnak, hogy a tiltás ellenére még mindig számos helyen használják a kert vagy a pázsit locsolására a hálózatról vett ivóvizet.
A Kehida Termál Gyógy- és Élményfürdő a közösségi oldalán adott hírt arról, hogy több medence határozatlan ideig nem üzemel a környező településeket érintő vízhiány miatt. Türelmet és megértést kérnek a látogatóktól, mert olyan rendkívüli helyzet alakult ki, „amiben mindenkinek az együttműködésére és az összefogására van szükség, hogy a nyár többi része felhőtlenül teljen.”
A szakemberek szerint akkor javulhat érdemben a helyzet, ha a fogyasztás legalább húsz százalékkal csökken minimum két héten keresztül, vagy ha jelentős mennyiségű csapadék érkezik a térségbe. A tájékoztatásból kiderül az is: a térségben egy új ivóvízkút kivitelezése már korábban elkezdődött, várhatóan július 5-re elkészül el, az üzembe helyezése pedig július közepére várható. A Zalavíz egy második kút fúrásának megkezdését is tervezi novemberre.
Arnhoffer András ugyanakkor jelezte, hogy megtörténtek volna a szükséges fejlesztések is a hálózaton, ha az elmúlt 16 évben nem esett volna ki 20 milliárd forintnál is több bevétele a Zalavíz Zrt.-nek és az önkormányzatoknak, mert felelősen fejlesztettek volna, ha lett volna rá pénzük.
Ezt jelentik a korlátozások
A vízkorlátozásnak az a lényege, hogy minden embernek legyen ivóvize, hogy megvédjék a szociális és egészségügyi intézményeket, gyermekintézményeket, és hogy tűzivizet tudjanak biztosítani a tűzoltók számára.
Az első fokozatú vízkorlátozás esetén arra kérik a fogyasztókat, hogy tömlővel vagy – a legnagyobb gondot okozó – automata öntözőrendszerekkel ne locsoljanak, tilos medencéket feltölteni, autót mosni, járdát vagy háztetőt hűteni, amire szintén van példa, de nem lehet ilyenkor tűzcsapról mezőgazdasági vagy ipari célra sem ivóvizet használni. A másodfok már azt jelenti, hogy az ipari felhasználóknak minimum 20 százalékkal kell csökkenteniük a vízvételezést.
Ha valaki illegálisan vizet vesz le a rendszerről, akkor a korlátozások idején nemcsak lopás miatt indul büntetőeljárás ellene, hanem közüzem megzavarása miatt is.
Évek óta tudni lehet, hogy érik a baj
Lapunk az elmúlt években számos cikkben foglalkozott a vízellátással, és köztük szép számmal akadnak olyanok is, amelyek kerek perec leírják, milyen áldatlan állapotok uralkodnak a víziközmű-ágazatban azért, mert nem jut pénz fejlesztésekre.
Egyebek mellett megírtuk, hogy a Magyar Víziközmű Szövetség (MAVÍZ) korábbi adatai szerint 2024-ben országos szinten a hálózati veszteség elérte a 138,8 millió m³-t, ami azt jelenti, hogy a kitermelt víz csaknem negyede sosem jut el a fogyasztókhoz. És ez nem is csoda. A hazai ivóvízvezeték-hálózat hossza 92 446 km. A Századvég Gazdaságkutató Zrt. korábbi tanulmánya szerint a gerinchálózat közel harmada azbesztcement (eternit), amelyet az 1960–’70 közötti nagyszabású fejlesztési időszakban fektettek le, ezek tervezett élettartama 30-40 év volt, s ezért mára erősen elöregedtek. A következő egyharmadot a KM-PVC csövek teszik ki, melyeket jellemzően az 1970–1990 közötti években fektettek le. Várható élettartamuk 40 év, vagyis itt is elérkezett a rekonstrukció ideje.
Egy 2022-es felmérés szerint a rendelkezésre álló adatok összegzése alapján az országos viszonylatban vett átlagos hibasűrűség 1,16 db/km, az átlagos felújítási ciklus hossza 271 év, az átlagos hálózati veszteség értéke 21,98 százalékos! A 35 víziközmű-szolgáltató közül a legmagasabb átlagos hálózati veszteség érték (47,0 %) a Borsodvíz Zrt.-nél mutatkozott, de nem sokkal maradt el mögötte a MIVIZ Miskolci Vízmű Kft sem (43,8%). A legalacsonyabb hálózati veszteséggel működő szolgáltatóknál is meghaladta a 9 százalékot a hálózati veszteség. A Víz Koalíció adatai alapján a legnagyobb hibasűrűség 34,32 db/km, Csehbánya település ivóvízellátó rendszerén volt, ahol 5,5 km vezetékhálózaton a 2020-as évben 191 hibaeseményt észleltek!
Kurdi Viktor, a Víziközmű Szövetség elnöke korábban az InfoRádiónak nyilatkozva ismertette, hogy a hálózatok állapota nem korszerű, nagy része élettartamának a vége felé jár, ezért eresztenek a csövek. A szakember szerint nagyon hosszú idő szükséges ahhoz, hogy az ország víziközmű-infrastruktúrájában érdemi előremozdulást, javulást tapasztalhassunk. Úgy számol, jelenleg 50-100 milliárd forintot fordítanak évente közvetlenül hálózatrekonstrukcióra, ugyanakkor 200-250 milliárd forint kellene évente ahhoz, hogy a projekt látható előremozdulást eredményezzen, ami legalább tíz évet vehet igénybe.
Fotó: MTI/Katona Tibor
A VGF&HKL egy havi megjelenésű épületgépészeti szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alkalommal jelenik meg. A lap cikkei a fűtéstechnika, gázellátás, vízkezelés területei mellett a hűtés-, klíma- és légtechnika témaköreit tárgyalja. A VGF elsődlegesen az épületgépészeti kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, társasházkezelők, beruházók, ingatlantulajdonosok és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, problémái és megoldásai iránt.
A VGF&HKL előfizetési díja egy évre 13 990 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így közel 26 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.
Kapcsolódó
