Mi lesz veled, gyűjtőkémény?
2017. február 13. | Szabó Sándor | 3807 |
Az alábbi tartalom archív, 9 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A nyitott rendszerű gyűjtőkémények (a továbbiakban az egyszerűség kedvéért turbós gyűjtőkémények) problémája nem régi keletű, az energiahatékonysági rendelet (ErP) hatálybalépése óta létezik, mely szerint lényegében csak a kondenzációs gázkazánok felelnek meg a követelményeknek, így turbós kazánok 2016. július 1. óta nem, nyílt égésterűek pedig csak bizonyos esetekben telepíthetők.
Ez a gyakorlatban azzal járt, hogy ha valakinek egy ilyen gyűjtőkéményes társasházban bemondta az unalmast a turbós kazánja, akkor fűtés (és legtöbbször melegvíz-termelés) nélkül maradt. Mert ugye turbósat már nem rakathatott fel, kondenzációs készülék viszont nem köthető turbós gyűjtőkéményre. A lakó így választhatott a fekete szerelés vagy az elektromos hőelőállítás között. (Természetesen szerencsés helyzetek, esetek is vannak, amikor reálisan megoldható az egyedi füstgáz-elvezetés – de nem ez a jellemző.)
Áldatlan helyzet alakult tehát ki, aminek feloldására a szakma kísérletet tett. A III. Szakmai Nemzeti Fórum, 2016 októberében megvitatta a problémát, és úgy határozott, hogy kezdeményezi a 813/2013/EU rendelet (2013. augusztus 2.) a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a helyiségfűtő berendezések és a kombinált fűtőberendezések környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról módosítását, azaz a rendeletalkotó adta lehetőség alapján felülvizsgálatot kér a gyűjtőkéményekre kapcsolható zárt égésterű, de nem kondenzációs gázkészülékek forgalomba hozatala vonatkozásában, magyarul, engedélyt kér arra, hogy azok továbbra is beépíthetők legyenek. Ez a terv persze azonnali megoldást nem, csak reményt adott.
Talán egyszerű, a gyártók által szolgáltatott megoldás született időközben. Lapunk Január-februári számában két olyan turbós készüléktípusról is írtunk, amely immár képes teljesíteni az ErP követelményeit, azóta hozzájuk még egy márka csatlakozott. Ezek a készülékek az azonnali problémákat megoldják, de a társasházaknak most már el kell gondolkodniuk azon, hogy ha nem is a közeli jövőre, de ütemezzék a lakókkal és épületgépész szakemberekkel a kondenzációs technológiára való áttérést.
A VGF&HKL egy havi megjelenésű épületgépészeti szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alkalommal jelenik meg. A lap cikkei a fűtéstechnika, gázellátás, vízkezelés területei mellett a hűtés-, klíma- és légtechnika témaköreit tárgyalja. A VGF elsődlegesen az épületgépészeti kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, társasházkezelők, beruházók, ingatlantulajdonosok és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, problémái és megoldásai iránt.
A VGF&HKL előfizetési díja egy évre 13 990 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így közel 26 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.
