A csapadékvíz-elvezető rendszerekben kiemelkedő fontossággal bírnak az ereszcsatornák. A kivitelezésnél fontos a precizitás, a megfelelő anyaghasználat és anyagminőség. Ugyan bádogos szakembert ma már nagyon nehéz találni, mi az épületgépészet szempontjából vizsgáljuk meg a kérdést.
A megfelelő rögzítés, lejtés, forrasztás fontos szempont, amit megfelelő szakemberrel kell elvégeztetni. A vízvezeték-szerelők általában a csatornabekötések és a tisztítási munkálatok, pl. dugulások elhárítása során találkoznak az esőcsatorna-rendszerekkel.
Ősszel a lehulló levelek is sok problémát okozhatnak
A csapadékvizet a legtöbb településen nem lehet a közcsatornába vezetni, azonban vannak olyan esetek, ahol ez megengedett. Így külön díj ellenében be lehet kötni a csatornavezetékbe az ereszeket. Ennek módja, hogy az esőcsatorna-csonkra tömítés nélkül rá kell húzni egy 110-es vagy 125-ös PVC vagy KG csövet, amin keresztül az elvezetés megtörténhet. Általában csatornaaknába célszerű elvezetni a csapadékvizet, ha ez a települési szabályokkal összhangban van. Abban az esetben, ha közvetlenül egy T-idommal csatlakoztatjuk a rendszerhez az ereszt, szükséges visszacsapó szelep és tisztítónyílás beépítése is.
Jobb megoldás, ha gyűjtjük az esővizet öntözés céljából
Itt azonban célszerű méretezést készíttetni, hogy a ciszterna a megfelelő mennyiségű csapadékot legyen képes befogadni. A kész vízgyűjtőknek vannak saját csatlakozásaik, ha viszont a szerelőnek kell a kiállásokat kialakítani, azt átvezető idomokkal célszerű megoldani. A dugulás kialakulása általában a nem megfelelő lejtésnek köszönhető, pl. a csatornavasakat csak „szemre”, nem pedig szintezőzsinór segítségével állították egy vonalba. A vályúk szükséges lejtésének mértéke általában 0,03%, ami 6 m-es szakaszon kb. 20 mm lejtést jelent. Ellenőrzésére legjobb a vizes próba.
Hazánkban egyre gyakoribbak az extrém csapadékos időjárások. Ezt a tényt mindenképp figyelembe kell venni, amely a későbbi problémák kialakulását megelőzheti.
A VGF&HKL egy havi megjelenésű épületgépészeti szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alkalommal jelenik meg. A lap cikkei a fűtéstechnika, gázellátás, vízkezelés területei mellett a hűtés-, klíma- és légtechnika témaköreit tárgyalja. A VGF elsődlegesen az épületgépészeti kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, társasházkezelők, beruházók, ingatlantulajdonosok és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, problémái és megoldásai iránt.
A VGF&HKL előfizetési díja egy évre 9990 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így 22 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.
