Barion Pixel

VGF&HKL szaklap

Az igazság szakértője

Mire jó egy épületgépész igazságügyi szakértő?

| |  761 | |

Az igazság szakértője

Bokor András nevét a szakmában szinte mindenki ismeri, és méltán elismeri. A minap tervezői munkásságáért Macskásy Árpád Alkotói Díjban részesült szakembert kérdeztük az igazságügyi szakértés jelentőségéről, folyamatairól, a hazai építőipar helyzetéről.

Nem véletlen, hogy a VGF&HKL szaklap külön rovatot szentel a bírósági ügyek feldolgozásának, ugyanis a legtöbbet ebből tanulhatnak a szakemberek. Akarva, akaratlanul is belefuthatunk hibákba, melyeknek súlyos következményei is lehetnek. Ezen kívül gyakran találkozunk kóklerekkel, hozzá nem értő, gyors anyagi haszon reményében összetett munkákra vállalkozó kivitelezőkkel, tervezőkkel. A problémák feltárása bizonyos mértékben a szakma tisztulását is elősegítheti. A szakértő szerepe, szakmai iránti elkötelezettsége, igazságszeretete kiemelt jelentőséggel bír. Ugyanakkor nem mehetünk el szó nélkül a beruházók felelőtlensége mellett sem. Az építőipar döntő többségében tisztességes szakemberekből áll ugyan, de ez nem azt jelenti, hogy a szakma tisztításában, tanításában ne lenne feladatunk.

– VGF&HKL: Mire jó az épületgépész igazságügyi szakértő?

– Bokor András: A magam részéről az iskolapadban éreztem át először a szakértői munka fontosságát és szépségét, amikor hallgatója voltam Meszlényi Zoltán tanár úrnak. Ő igazságügyi szakértő volt abban az időben, és minden óráján mesélt egy-egy érdekes történetet az éppen aktuális előadási anyagához kapcsolódóan. Már akkor elhatároztam, ha csak megközelítem a professzor úr tudását, magam is szeretném ezt a hivatást gyakorolni, ezzel segítve az épületgépész társadalom munkáját. Sokáig nem mertem ezt a feladatot felvállalni, ugyanis úgy pálcát törni valaki feje fölött, hogy nem teljes körű a tudásom, nem lehet. El kellett teljen jó néhány év a formai, és előéleti szabályokon túl, mikor elvállaltam ezt a feladatot. Sajnos részben egy csibész világban élünk az építőipar tekintetében, sokszor a tervezést is megspórolják, annak ellenére, hogy a technika a high-tech épületgépészeti rendszereknél napról-napra változik. Nem engedhető meg, hogy ne egy mérnök számolja, vagy válassza ki pl. egy szabályozó szelep autoritását, vagy szivattyút, hőszivattyút. Egy kivitelezőnek – ha akár mérnök is az illető – nem az a feladata, hogy egy asztal mellett számoljon, méretezzen, nincs rá ideje. Neki egy korrekt terv utáni kivitelezés megvalósításán kell munkálkodnia. De ettől függetlenül, ha hiba van egy kapcsolásban, azt át kell látnia, és jeleznie kell. Volt ilyen ügyem, amikor azzal védekezett a kivitelező, hogy nem kell átszámolnia egy pl. hőszükséglet számítást, amit a tervező kiszámolt. Ez igaz, de nagyságrendi hiba esetén észre kell vennie, ez esetben már az ő felelőssége is. Jeleznie kellett volna az építési naplóban, hogy véleménye szerint hiba van a tervben. Ha a hibát megerősítik, akkor a felelősség a kivitelező válláról leesik.

– VGF&HKL: Ha már eljut a bíróság vagy közjegyző elé az ügy, akkor előkerülnek a „csontvázak” is.

– Bokor András: A tapasztalat az, hogy ebben a szakaszban már tüzetesen át akarják vizsgáltatni a teljes beruházást az építtetők. A legkisebb, legalaptalanabb hibákat is valaki nyakába szeretnék varrni a tulajdonosok. Sajnos itt a beruházók gyakran elfelejtik a saját felelősségüket is, melynek rendszeresen hangot is adok. Szinte mindennapos probléma van a versenyeztetések körül. Itt mindig a legolcsóbb megoldást keresik a megrendelők, ami az esetek döntő többségében nem a legjobb. Be szoktam bizonyítani a bíróságnak, hogy nem ostoba aztervező sem, aki fél áron készít el egy tervet. A kidolgozottságra nem jut elég ideje, mert a „kis pénz kis munka” elvén hasonló profitra tesz szert. A laikusberuházó kap egy paksaméta rajzot, aki nem tudja elbírálni, hogy mennyire kidolgozott a terv. Nem veszi észre, hogy nincs kellő adatszolgáltatás ahhoz, hogy azt a rendszert biztonsággal meg lehessen építeni. Nagyobb lesz a kivitelező szabadságfoka, és ez óhatatlan az olcsóbb anyagok beépítéséhez, és hibákhoz vezet. A beruházók a műszaki ellenőrt is megspórolják, aki képes lenne őrködni a szakmaiság felett. Sok problémát okoz a kiváltás. Ha a tervező egy drágább készüléket tervez be, azt a kivitelezők néha olcsóbbra cserélik, ezzel növelve a saját profitjukat, és olykor az extra jövedelemből még a beruházónak is visszatérítenek, hogy hagyják jóvá a cserét. Ha az olcsóbb és a drágább termék műszakilag azonos színvonalat képviselne, akkor utóbbi soha nem vásárolnák meg, így azok a termékek kikopnának a piacról. Az ár bizony nagymértékben befolyásolja a minőséget. Olyan esetem is volt, amikor a műszaki ellenőr a bíróság előtt fel volt háborodva, mikor a tervek ellenőrzését kértem rajta számon. Szerinte ez nem feladata, csak azt kell vizsgálnia, hogy a tervező aláírta-e a tervezői nyilatkozatot, ha igen, akkor minden a tervező felelőssége. De kérdem én, mi szükség lenne akkor műszaki ellenőrre, ezt egy elsős gimnazista is meg tudná csinálni! Tehát a megrendelőkből hiányzik a felelős beruházói magatartás, ha mindenen spórolni akarnak, és nem bíznak meg képzett és tisztességestervezőt, műszaki ellenőrt, azaz a hibákért részben nekik is vállalniuk kell a felelősséget.

– VGF&HKL: Miért jelent számodra kihívást, izgalmat ez a munka?

– Bokor András: Nagyon tanulságos történetek vannak, amiből mások is sokat profitálhatnak. Ezért is van a VGF@HKL szaklapban idestova hat esztendeje ez a rovat, hiszen olyan történeteket, hibákat is feldolgozunk, melyet tervezőként akár magam is elkövethettem volna. De vannak szórakoztató, megmosolyogtató történetek is, el sem tudnánk képzelni, hogy egyesek mit meg nem engednek maguknak. A költségvetési elszámolási ügyeket kevésbé szeretem. Ilyen felkérés esetén is elvállalomaz ügyet, mert nem szeretnék oly módon szelektálni mi izgalmas számomra és mi kevésbé. De a kihívást azok az ügyek jelentik, ahol műszakilag kell megfejteni a problémák gyökerét.

– VGF&HKL: A bíróság mennyire veszi figyelembe a szakértő munkáját, mennyire támaszkodnak rád egy-egy döntésnél?

– Bokor András: A szakértő a műszaki bírája az ügynek. Ebből kiindulva a bírók nagymértékben támaszkodnak a szakértő munkájára. Azonban óriási felelősség is társul mindehhez, mert a hibás szakértői vélemények megingathatják a bírák bizalmát. Nem hálás feladat a szakértői munka ebből a szempontból, ugyanis a vitatkozó felek közül csak az egyik oldalnak fog tetszeni a szakvélemény. Nem létezik olyan szakvélemény, melyjel mindenki elégedett lenne. A vizsgálat eredményét úgy kell átadni laikus bírónak, hogy annak minden részletével tisztában legyen. Az ügyvédek mindenhol keresik a fogást a jogszabályok mentén, és összezavarni mindenkit a tárgyalóteremben. Ellentmondásra hivatkoznak, nem teljes körű kidolgozottságra, érthetetlenségre. Előfordul, hogy hoznak egy számukra kedvező magánszakértői véleményt. Ők általában azután kapják a pénzüket, ha kedvező színben tüntetik fel a megrendelőjüket. Van olyan bíró, aki ennek hatására meginog, és egy harmadik szakértőt is behív. Ez azért ritka, de előfordulhat. Nem haragszom senkire, mert bizonyos értelemben, a tárgyalóteremben szerepet kell játszani. Nekem tűzön-vízen át az igazságot, az ügyvédnek az ügyfelét kell képviselni.

– VGF&HKL:Köztudott rólad, hogy nagyon alapos ember vagy. Ez abban is megmutatkozik, hogy a szakmát gyakorlók érdekében mindent megpróbálsz megtenni, amit csak lehet.

– Bokor András: Nem az a célom, hogy egy kollégát elmarasztaljak, hanem összetartani a szakmát. Ha valaki valamiért ártatlan, vagy mások felelőssége közrejátszott, azt be kell, hogy bizonyítsam. Akkor vagyok igazán mérges egy „kollégára”, amikor valaki épületgépésznek adja ki magát, de nincs is meg az alapvégzettségeés ezért hibát hibára halmoz. A legutóbbi esetünkben írtunk meg egy történetet, ahol az illető gyártotta, forgalmazta, és be is építette a saját víz/víz rendszerű hőszivattyúját. Korábban egy ilyen légkezelős esetünk is volt, ahol meggyőzően 500-szor jobb hatásfokokat emlegettek, mint a legjobb gyártók. Irreális számok, ahonnan még egy józanul gondolkodó laikus is rögtön tudja, hogy csalásról van szó. Aki arra építi fel a vállalkozását, hogy becsapjon embereket, az ilyen cégekkel le kell számolni. De ha valaki a szakmában védhető, azt segítem.

– VGF&HKL: Megkaptad a Macskássy díjat, hogy érintett ez a megtiszteltetés?

– Bokor András: Lehet, hogy kissé hiú ember vagyok, de jól eső érzés, hogy a szakma megbecsüli a tervezői munkámat. Ezt tartom a legnagyobb értéknek, mert évtizedek munkája van e mögött. Hálásan köszönöm ezúton is azoknak, akik rám gondoltak, és rám szavaztak.

Bokor AndrásInterjú

Kapcsolódó