A 18 fok jelenleg törvénytelen, de nem észszerűtlen
Hány fokon érezzük jól magunkat fűtési szezonban?
2022. szeptember 8. | Erdősi Csaba | 1877 |
Az alcímben feltett kérdésre nem adhatunk egzakt választ, hiszen a hőérzet egyéni tulajdonság, nem meghatározható. Viszont épületgépészként az előírásokra kell támaszkodnunk. A 7/2006-os TNM rendelet előírásai szerint lakóépület huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségeiben, illetve irodákban, konferencia- és osztálytermekben, éttermekben és büfékben legalább 20 °C-nak kell lenni. A konyhában, a spájzban, a folyosón lehet akár 16 Celsius-fokosra is méretezni a fűtési rendszert, ahogyan az előírások szerint áruházakban is elegendő ez a hőmérséklet. Az óvodákban viszont minimum 22 °C kell.
A sávos rezsiszabályok miatt élénken robbant be a közbeszédbe az energiatakarékoskodás kérdése. Gázfogyasztásuk csökkentése érdekében tömegek gondolkodnak valamilyen típusú hőszivattyú beszerzésén, sokan be is szereltették a készüléküket. Fokozott az érdeklődés az utólagos hőszigetelési megoldások és a régi, huzatos nyílászárók cseréje iránt is. De mit tehetünk a fogyasztásunk csökkenése érdekében akkor, ha mindezekre nincs mód.
A képlet viszonylag egyszerű: minél közelebb van egy épület belső hőmérséklete a külsőétől, annál kisebb a hőigénye. Ez független a fűtési rendszertől. Vagyis, ha csökkentjük a belső hőmérsékletet, mérsékeljük az energiafogyasztásunkat is. Ökölszabály szerint a belső hőmérséklet egy Celsius-fokos emelése hat százalékkal növeli meg a hőigényt, ezen keresztül a tüzelőanyag-fogyasztásunkat (függetlenül attól, hogy gázzal, árammal, fával vagy egyébbel fűtünk). Ugyanez a reláció fordítva is fennál, egy Celsius-fokos belső hőmérséklet-csökkentés hat százalékkal csökkenti az épületünk hőigényt, s vele a fogyasztást.
Könnyű kiszámolni tehát, hogy ha egy háztartásban, amelyet rendszerint 22 Celsius-fokosra fűtöttek fel télen, 20 fokra tekerik le a rendszerint a nappaliban helyet kapó termosztátot, 12 százalékkal mérséklik a fűtési költségeiket. Ez már komoly tétel, a kérdés csak az, hogyan viseli majd a 22 fokhoz szokott család a 20-at. Erre nincs választ, az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006 (V. 24.) TNM rendelet viszont részletesen meghatározza, hogy gépészként hol hány Celsius-fokot kell legalább biztosítanunk. Az alábbi táblázatot a rendeletben foglaltak alapján készítettük el.
Az épülettechnikai rendszer tervezéséhez figyelembe vehető légállapot adatok (7/2006 TNM rendelet)
Az épület vagy a helyiség funkciója A minimális belső hőmérséklet fűtésnél, °C Lakóépület, huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségek (szobák, étkező hálószoba stb.) 20 Lakóépület: egyéb helyiségek (konyha, tároló stb.) 16 Iroda (cellás vagy egyterű), konferenciaterem, előadó, osztályterem, étterem/büfé 20 Óvoda 22 Áruház 16
Nos, a helyzet elég egyértelmű. Nem vettük bele a táblázatba, de a rendelet a hűtéssel is foglalkozik. E szerint „…a hűtés üzemideje alatt, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, az energiaigény meghatározását 26 °C parancsolt levegő hőmérsékletre kell végezni.”
Ugyanakkor nemcsak a gépészeknek, a munkaadóknak is tartanuk kell magukat az előírásokhoz. 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről. Főszabály szerint „A munkaterületeket befogadó helyiségek hőmérsékletének a munkavégzés teljes időtartama alatt, az emberi szervezet számára megfelelőnek kell lennie, figyelembe véve a munka jellegét és az ott dolgozó munkavállalók fizikai megterhelését.” Az alábbi táblázatot mutatja, hogy a rendelet szerint a munka jellege hány Celsius-fokos hőmérséklet biztosítását követeli meg a munkaadótól.
A zárt térben lévő munkahelyeken biztosítandó léghőmérséklet, effektív hőmérséklet és korrigált effektív hőmérséklet értékek (3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet
A munka jellege Hideg évszakban biztosítandó léghőmérséklet °C Szellemi munka 20-22 Könnyű fizikai munka 18-20 Közepesen nehéz fizikai munka 14-18 Nehéz fizikai munka 12-14
A fenitek miatt egyértelműnek látszik, hogy legalább két rendeletet módosítani kell majd ahhoz, hogy törvényes legyen a Miniszterelnökséget vezető miniszter minapi bejelentése, mely szerint állami intézményekben nem lehet 18 Celsius-foknál melegebb. Gulyás Gergely közlése szerint ezzel a szektor gázfogyasztásának 25 százalékos lefaragása a cél. Kérdés persze, hogyan is számoljuk azt a bizonyos 18 °C-t. Megfelelő szabályozással ugyanis könnyedén elérhető, hogy 24 órára, vagyis egy napra, pláne 168 órára, azaz egy hétre vetítve az épület átlaghőmérséklete úgy legyen legfeljebb 18 Celsius-fokos, hogy hivatali időben megmarad az előírt minimum 20 fok, ám ennek gépészeti megoldásai már egy másik cikk témáját képezik.
A VGF&HKL egy havi megjelenésű épületgépészeti szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alkalommal jelenik meg. A lap cikkei a fűtéstechnika, gázellátás, vízkezelés területei mellett a hűtés-, klíma- és légtechnika témaköreit tárgyalja. A VGF elsődlegesen az épületgépészeti kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, társasházkezelők, beruházók, ingatlantulajdonosok és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, problémái és megoldásai iránt.
A VGF&HKL előfizetési díja egy évre 8990 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így 22 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.
EnergiamegtakarításFűtési rendszerRadiátorRezsiköltség
Kapcsolódó
