VGF&HKL szaklap

Kérdések és válaszok az elektromos fűtésről

| |  586 | |

Kérdések és válaszok az elektromos fűtésről

Mára a közérdeklődés homlokterébe került az elektromos fűtés, illetve annak különböző módozatai. Mi sem mutatja ezt jobban, mint hogy nemrégiben a Kossuth Rádió is körbejárta a témát egy riport és egy beszélgetés keretében. A beszélgetésben a VGF&HKl szaklap kiadóvezetője is részt vett.

Évtizedekre kiható döntést jelent kiválasztani, hogy milyen fűtés legyen a lakásunkban. Akik még csak most ismerkednek azzal, milyen lehetőségek közül választhatnak, érdemes meghallgatniuk a Kossuth Rádió összeállítását. A 2019 október 25-ei Napközben adásában Csete Beáta és Horváth Szilárd műsorvezető beszélgetett Szász Jánossal, a Nordinova Energy kft. ügyvezetőjével, Zuggó Balázzsal, a Daikin Hungariy Kft. ügyvezetőjével és Szilágyi Lászlóval, a VGF&HKL szaklap kiadóvezetőjével arról, mikor érdemes számolni az elektromos fűtés lehetőségével.

A beszélgetést felvezető riportból kiderül, sokszor a kényszer viszi rá az embereket arra, hogy leváljanak a gázfűtésről. A tárgyban megszólaló gépészmérnök például azután döntött levegő-víz hőszivattyús rendszer kiépítése mellett, hogy kiderült, a korábban gázzal fűtött családi háza kéményét a hatóság váratlanul használatra alkalmatlannak minősítette. Osztott-szorzott. Az új kémény körülbelül egymillió forintba került volna, így inkább levált a gázról. Számításai szerint a hőszivattyús beruházása tíz év alatt fog megtérülni, ám ebbe nem számolta bele azokat a karbantartási költségeket, amelyek egy gázkazános rendszer üzemeltetése kíván. Utóbbiakat is figyelembe véve még gyorsabb lehet a megtérülései mutató.

Egy másik megszólaló azért választotta az elektromos fűtést, mert kiépítése jóval olcsóbb volt, mint ha gázos rendszert választott volna. Két és fél kilowattos fűtőpaneleket helyezett el a lakás helyiségeiben, és háromszázezer forintból megúszta az egész beruházást. A közeljövőben napelemet is szeretne felszereltetni a tetőre, így az üzemeltetés is olcsóbbá válik. Kihangsúlyozta ugyanakkor, ez a megoldás csak jól szigetelt épületekben jöhet szóba, anélkül óriási költségeket jelent.

Két eltérő motivációjú, de végül sikeresnek bizonyuló történettel indult tehát a műsor, a meghívott vendégek pedig árnyalták a képet. A beszélgetésből az derült ki alapos megfontolást igényel egy ilyen döntés. Szilágyi László szerint általánosságban nem beszélhetünk arról, hogy megéri vagy nem éri meg elektromos fűtést használni, minden eset speciális. A döntést egyrészt jogszabályi előírások is befolyásolják, de függ a komfortigénytől és még egy sor más körülménytől.

Szász János arról beszélt, hogy az elektromos fűtési megoldásokról korábban kialakult negatív kép megváltozása az egyre olcsóbb, elérhetőbb napelemeknek köszönhető. A napelemek gazdaságos üzemeltetéséhez is nyilván szükség van a megfelelő műszaki feltételek kialakítására, hiszen a megtermelt áramot vissza kell tudni táplálni a hálózatba. Szigetüzemben nem érdemes ilyen rendszert működtetni az akkumulátorok magas költsége miatt – kivéve persze, ha elérhető hálózat híján csak szigetüzemre van mód.

Zuggó Balázs a hőszivattyús fűtés kapcsán azt hangsúlyozta ki, hogy a bár a hőszivattyú is villamos energiával működik, de egy kilowattnyi villamos energiából akár négy, négy és fél kilowattnyi fűtési vagy hűtési energiát is elő lehet állítani. Így akár a split klímaként ismert, de működési elvüket tekintve hőszivattyúként működő berendezéseket is lehet használni fűtésre, akár távfűtéses lakásokban is. Ez esetben a radiátorokat csak akkor kell bekapcsolni, amikor a külső hőmérséklet esése miatt a távfűtés olcsóbbá válik a klímával való fűtésnél.

A beszélgetés teljes felvétele meghallgatható:

És hogy kinek érdemes áttérni az elektromos fűtésre? Ezt rengeteg körülmény, ok határozza meg. Szilágyi László emlékeztetet rá, hogy sok helyütt, például a régi építésű belvárosi házak lakásaiban lehetetlen lecserélni a régi gáztüzelésű berendezéseket újabbra, hiszen ahhoz olyan kéményre lenne szükség, amelynek az utólagos megépítésére nincs mód. Így pont a kisebb lakásokban lehet alternatív megoldás az elektromos fűtés. Szerinte egy fűtési rendszernél az árat nem lehet csak a beruházási költség alapján kell figyelembe venni, hanem az üzemeltetés költségeit is be kell emelni a kalkulációban. Ha így nézzük, lehet, hogy az a megoldás lesz a legolcsóbb a teljes tervezett élettartamot tekintve, amely a kivitelezés szempontjából a legköltségesebb. Új építésű lakások, családi házak esetén a hőszivattyú remek megoldás lehet, de belvárosi környezetben kiderülhet, hogy mondjuk sokkal jobb például a távfűtésre támaszkodni. Gyűjtése szerint egyébként jelenleg a budapesti lakáspiacon közel ugyanannyi elektromos fűtésű lakás forog, mint távfűtéses. Ez persze megint csak óvatosságra kell intse a leendő vevőket, akiknek minden esetben érdemes végigszámolniuk, hogy hosszútávon mivel járnak jobban.

Elektromos fűtésHőszivattyú

Kapcsolódó