Barion Pixel

VGF&HKL szaklap

Beszéljünk a szagokról

| |  435 |

Beszéljünk a szagokról

Érzékszerveink közül a szaglás az egyik legerősebb a maradandó benyomások létrehozásában, és szagemlékeink is befolyásolják az új szagok érzékelését. Ha a vegyületek összetétele, koncentrációja nem feltétlenül jelent egészségügyi kockázatot, a szag egyes emberek számára akkor is elég intenzív lehet ahhoz, hogy bosszúságot (pszichológiai élmény) és/vagy irritációt (fizikai élmény) okozzon.

Nagyobb koncentrációban és a szagra érzékeny emberek esetében ezek az élmények általános rosszullétben nyilvánulhatnak meg. A tünetek a hányingertől, hányástól, fejfájástól, légzési nehézségektől és alvászavaroktól kezdve az étvágytalanságig, valamint a tüdő, a szem, az orr és a torok irritációjáig terjedhetnek. Ezenkívül egy szag észlelése, különösen ha tartósan fennáll, egyesek számára stresszel kapcsolatos betegséget válthat ki, vagy fokozhatja az alaptüneteket.

Mi befolyásolja a szagérzékelést?

A szagérzékelést számos tényező befolyásolja, többek között a genetikai adottságok, az egészségi állapot, a kultúra, az életkor és a nem (gondoljunk csak a terhesség alatt néha tapasztalható túlérzékeny szaglásra). Az, hogy egy szag mennyire válik kellemetlenné, szintén függ a helyétől, a gyakoriságától, az intenzitásától, az időtartamától és a támadó jellegétől. A számos kölcsönhatás és reakció miatt azt, hogy egy személy mit ítél meg „büdösnek”, szubjektívnek kell tekinteni, ugyanúgy, ahogyan az embereknek más beltéri környezetminőséggel kapcsolatban is eltérőek az észleléseik.

Az épületekben található szagforrások

Az energia- és tömegáramlást nyomás-, hőmérséklet- és nedvességkülönbségek váltják ki, így van ez a szagokkal is. Ha valami nedves lesz, az elősegíti a mikrobák növekedését, és szagot termel, amely légáramlással (tömegáramlással) terjed. Ha valamit felmelegítünk (energiaáramlás), az részecskékké és gázokká alakul, amelyeknek szaguk van, és ismét a légáramlással szállnak el.

Belső térben

  • lefolyó- és szellőzőcsövek
  • vízrendszerek (hűtőszekrényekhez, mosogatógépekhez, mosógépekhez, párásítókhoz, párátlanítókhoz, ivóvíz-, szürke- és feketevízrendszerekhez kapcsolódóan)
  • pangó és kezeletlen vízrendszerek (kondenzációs tálcák, párologtató típusú párásítók)
  • szemét és szemétgyűjtés
  • szőnyegek, festékek és felületbevonatok (belső és külső)
  • oldószerek, ragasztók és tisztítószerek
  • bútorok, szerelvények és burkolatok
  • építőanyagok
  • háziállatok és rágcsálók
  • rossz személyes és épülethigiéniai körülmények

Kívülről

  • környezeti katasztrófák, például tüzek és árvizek
  • a közlekedésből és más égési forrásokból származó kibocsátások
  • szemét- és hulladéklerakók
  • ipari feldolgozóüzemek
  • mezőgazdasági feldolgozóüzemek
  • állóvízforrások (tavak, tócsák stb.)
  • háziállatok és rágcsálók

Megelőzés, elkerülés

A beltéri szagok megelőzése érdekében általában mindent, amit lehet, tartsunk hűvösen és szárazon. Tartsuk a helyiségek páratartalmát 35 és 55 % között (±5%), lehetőleg használjunk természetes anyagokat és felületeket. Ne fedjük el a szagokat légfrissítőkkel, gyertyákkal vagy füstölőkkel, ezek csak hozzájárulnak a rossz levegőminőséghez.

Tartsuk fenn a megfelelő személyi és épülethigiéniát, az épületgépészeti rendszerek műszaki állaptát (vízvezeték, fürdőszoba, konyha). Ha a dolgok felmelegednek, általában bűzleni fognak, kerüljük különösen a szintetikus anyagok indokolatlan túlmelegítését. Ha a dolgok nedvesek lesznek, bűzleni fognak. Ne hagyjuk, hogy a dolgaink elázzanak, ha mégis eláznak, szárítsuk meg őket. Ne tároljunk vegyszereket, tisztítószereket és hulladékot a lakóhelyiségekben vagy a lakóhelyiségekhez kapcsolódó helyiségekben. Ha van háziállat, tartsuk ápoltan. Jelöljünk ki számára egy helyet (ha lehet, a szabadban), ahol elvégezheti a dolgát, és tartsuk azt tisztán.

A témával szeptemberi lapszámunkban bővebben is foglalkozunk.

Legyen Ön is előfizetőnk!

Magyarország piacvezető épületgépészeti szaklapja nélkülözhetetlen olvasmánya minden munkájára igényes, a szakma aktualitásait követő szakembernek. A VGF&HKL tematikája széleskörűen öleli fel a szakmát érintő kérdéseket, így első kézből tájékozódhat szakcikkeink segítségével – évente 10 alkalommal.

ELŐFIZETÉS →

 

LégkezelésLevegőszennyezésszagSzellőztetés

Kapcsolódó

Hogyan ne legyen dunsztosüveg a lakás

Hogyan ne legyen dunsztosüveg a lakás

A felülethűtés viszonya a hővisszanyerős szellőzéssel a nyári magas páratartalom esetén

Társasházi vastüdő

Társasházi vastüdő

Dunsztos belső udvar és ételszag