Veresegyházi Béla
10 908 | |
Veresegyházi Béla cikkei
| 96 cikk. Lapozó: |
Modern technológiák
2007. január 10. |
2916
Alábbi történetünk nem a szakemberek okulására szolgál. Aki lapunkat olvassa, az nem követne el olyan hibát, mint főszereplőnk. A szórakoztatáson túl mégis vannak tanulságai az esetnek, a legfőbb: senki se kezdjen olyasmibe, amivel nincs tisztában.
Hivatali bőrnyúzás. A meó világa
2006. december 10. |
3025
Talán emlékeznek még olvasóink idén január-februári olvasói levelünkre, ami arról szólt, hogy vannak gázszerelők, akik átadják mások, akár nem szakmabeliek munkáját, és jól élnek belőle, illetve vannak meósok, akik ebben partnerek, és szintén jól élnek belőle. Ha nem, kivonatosan elolvashatják keretes írásunkban. E levélre válaszul megígértük, hogy megpróbálunk tenni valamit az ügyben. Összedugtuk hát a fejünket a levél írójával, illetve a TIGÁZ felügyelőjével, és kitaláltunk valamit.
Szemelvények az ÉÁKSZ-ből
2012. december 11. |
2801
„Az Építőipari Ágazati Kollektív Szerződés (továbbiakban ÉÁKSZ), a szerződést kötő felek között a munkaviszonyból eredő jogokat és kötelezettségeket, ezek gyakorlásának, illetve teljesítésének módját, az ezzel kapcsolatos eljárás rendjét ÉPÍTŐIPARI ÁGAZATI SZINTEN egységes kapcsolatrendszerben szabályozza. Az Építőipari Ágazati Kollektív Szerződést az aláíró felek azzal a céllal alkották meg, hogy annak szabályait, rendelkezéseit az építőipari ágazatba sorolt munkáltatókra és a munkáltatók által foglalkoztatott munkavállalókra vonatkozóan egységesen alkalmazzák.” Ezekkel a szavakkal vezetik be az ÉÁKSZ-t lejegyzői. Az elv, mármint hogy szabályozható mederbe tereljék az építőipar csapongó, időről-időre áradással pusztító, máskor meg apadozó folyamát, szép, de mennyi megy át belőle a gyakorlatba?
Miből lesz a cégképviselő?
2012. december 11. |
3068
E havi riportalanyunk, Szabó Péter két okból is érdekes számunkra. Az egyik, hogy az épületgépészet egyik fokozódó fontosságú, eddig talán elhanyagoltabb területén, a szigeteléstechnikában dolgozik, a másik, hogy míg az átlag cégképviselő, csúnya szóval ügynök gyakran csak pénzkereseti forrásnak, addig ő hivatásnak tekinti foglalkozását.
Karrier tisztán – Magyarországon
2012. december 11. |
2976
1 5 (1)
Sokan mondják, hogy Magyarországon nem lehet tisztességesen, stiklik nélkül nagy pénzeket keresni. Ha eltekintünk attól, hogy meghatározzuk, ez esetben mit is értünk „nagy” pénz alatt, akkor egy olyan fiatalemberről olvashatunk az alábbi cikkben, aki minden szempontból tisztán jutott az általa kitűzött csúcsra.
Önképzés
2012. december 11. |
2774
Török Zoltánnal egy Yorkshire-szimpóziumon beszélgettem először, és rögtön felkeltette az érdeklődésemet markáns véleményével a dolgokról, széleskörű érdeklődésével. Aztán amikor megtudtam, hogy azon kevesek közé tartozik, akik végigjárva a lépcsőfokokat szerelőként kezdtek és dolgoztak, és később szereztek gépészmérnöki diplomát, azonnal riportot javasoltam neki. Az alábbiakban egy olyan ember életútját, véleményét a szakmáról ismerhetjük meg, aki „mindkét oldalt” látja.
Egy konferencia margójára
2006. május 10. |
3687
Manapság, amikor a nagy gyártók folyamatos innovációval, termékfejlesztéssel küzdenek az olcsó keleti dömpingáru ellen, és évente rengeteg újdonsággal jelentkeznek, a 10-20 évvel ezelőttinél ezerszer fontosabb, hogy az épületgépész szakemberek naprakészek legyenek. Az információszerzés egyik fő formája a konferenciák látogatása. Sajnos, a szakmai összejövetelek látogatottsága ilyen-olyan okokból évről-évre csökken, ezért is volt üdítő a március végén megrendezett IV. Országos Kéménykonferencia, a Mérnöki Kamara és a KÉOSZ (Kéményjobbítók Országos Szövetsége) rendezésében, ahol zsúfolt előadóteremben érdekes, tartalomdús előadásokat hallhattunk és véleményezhettünk. Az alábbiakban az ott elhangzott gondolatokból emelnénk ki néhányat.
Akit nem csapott meg
2005. december 10. |
2343
Talán még emlékeznek olvasóink Farkasné Bódis Katikára. Ő az, „akit a zárt égésterű füstje megcsapott”. Idei, szeptemberi lapszámunk 58-61. oldalon írtunk róla és történetéről. Röviden elevenítsük fel a sztorit.
Üzlet vagy élvezet
2005. október 10. |
3434
1 5 (1)
Ne ijedjenek meg – vagy reménykedjenek, ki-ki vérmérsékletétől függően -, a cikk címe nem valami tiltott vagy elítélendő dologra utal. A magyarázat egyszerű: riportalanyunk szerint a szakma igazi szeretete nem összeegyeztethető a cégvezetéssel: vagy-vagy. Egy főnök munkája nagyrészt adminisztrálásból, menedzselésből, alkuból és megbeszélésből áll, nem jut ideje a jó öreg, kézzelfogható épületgépészetre. Akkor hát lássuk Varga Lászlót, aki éppen ezért sohase lett (túlságosan) nagy főnök.
Időhúzás tizenegyes
Tanulságos történetek
2004. november 10. |
4803
Valószínűleg sokan (és itt inkább a férfikollégákra gondolok) emlékszünk még arra, amikor gyermekkorunkban a grundon vagy a játszótéren való focizás közben felhangzott az éppen vesztésre álló csapat tagjának szájából a szózat: időhúzás tizenegyes! Nos, akkoriban büntetés járt az időhúzásért, manapság az építőiparban sok pénzt lehet nyerni vele. Az alábbiakban egy olyan esetről olvashatnak, amikor az igazság győzött – sajnos, ez fordul elő ritkábban...
Pelletfűtés
2004. október 10. |
3119
1
A megújuló energiák az EU-csatlakozással aranykorukat élik - legalábbis a médiáknál. Reméljük, hogy rövid időn belül a való világban is elfoglalják az őket megillető helyet -, bővebb alkalmazásukra egyébként szerződések is kötelezik Magyarországot. Sajnos az állami támogatások nem elégségesek pl. a napkollektor vagy a hőszivattyú nagyobb arányú elterjedéséhez. Cikkünkben egy olyan megújulóról írunk, ami gazdasági okokból megállhat a maga lábán.
Biciklivel a Plázson
2004. szeptember 10. |
2805
Írásunk sokkal inkább egy kis színes nyári történet, mint komoly szakmai cikk, pedig eredetileg annak indult. Egyik nap újságot olvasgatván szembe ötlött egy hír, miszerint az egyik ismert hazai napkollektoros cég a Budapest Plázson bemutató jelleggel felállított kollektorokat, amelyek az esemény melegvíz-igényét elégítik. Ki. Amúgy is érdekelt a Plázs, mind magánemberi, mind szakmai szempontból, felhívtam hát a kollégát – nevezzük Z-nek -, és megbeszéltem vele egy találkozót.
Vízi mulatságok
2004. szeptember 10. |
4619
1 5 (1)
Magyarország három nagy csúszdaparkjának egyike, az Aquaréna mogyoródi vízipark első teljes idényét futja. Ugyan már tavaly augusztusban megnyitották kapuikat, de az akkori nem egészen másfél hónap nem nevezhető teljes terhelésnek, az üzemeltetés gyakorlati sarokpontjai most, 2004-ben állnak össze. A létesítmény megismerésében Szűcs István fürdőüzem vezető volt segítségünkre.
Halálos gáz a lecke fel van adva
2003. január 30. |
2586
Az elmúlt hetek halálos baleseteinek okán lapunk indíttatva érezte magát arra, hogy újra a gázbalesetek szomorú, de még mindig aktuális témájával foglalkozzon. Debrecenben négy halott egy olyan kontármunka miatt, ahol feltehetőleg a konvektorból nem ki, hanem be, a lakásba áramlott az égéstermék. Négy ember lefeküdt este, de nem ébredt fel reggel. Sem délben, sem következő este, sem két nap múlva, amikor rájuk találtak. Csöndes halál, ami magyarázatért kiált, de hiába.
Szakkiállítások a Hungexpo területén
2002. november 10. |
2675
Azt hiszem, senkit sem kell meggyőzni arról, milyen fontosak a szakkiállítások. A gyártók, szolgáltatók itt tudják megmutatni magukat a szakmának, propagálják termékeiket, prezentálják az új technológiákat, a szerelők pedig tájékozódhatnak, lépést tarthatnak a fejlődéssel. Szerencsére Magyarországon a Hungexpo Közép-Kelet-Európában egyedülálló módon modern regisztrációs rendszert vezetett be, amelynek segítségével felmérhetjük, kik és milyen céllal lépnek be a kiállítási területre.
A „kényszerfeltaláló”
2002. december 10. |
2898
Egy mérnök története, egy olyan szakemberé, akinek munkáján, ötletein keresztül képet kaphatunk a gázszolgáltatás múltjáról, jelenéről, jövőjéről. Érdekes téma, amit valószínűleg csak azok ismernek igazán, akik a tűz közelében voltak. Juhász László ilyen ember
Az új Nemzeti Színház épületgépészete
2002. április 10. |
3750
Hol legyen a Nemzeti? Évekig ez volt a legfőbb kérdés, mert hogy lennie kell, az egyértelműnek tűnt mindenki előtt. Tátongó, elhagyott építési gödrök, parttalan viták után végül csak megtalálták az ideális helyet. Aztán jöttek az építési balesetek, szenzációs cikkek a médiumokban. Ez is véget ért, és március 15-re, kis hazánk nagy ünnepére elkészült a mű, mert el kellett készülnie.
A tüzelőanyagcella
A jövő útjai
2002. április 10. |
3290
1 5 (1)
Az energia megszerzése, termelésének mikéntje mindig az emberiség központi kérdése volt. Manapság, hogy egyre több kell belőle, még fontosabb lett. Van, aki a fosszilis energiahordozók mellett tör lándzsát, akad, aki az atomenergiát tolja előtérbe. A hagyományosnak nevezhető módszerek mellett napjainkban – igen helyesen – az alternatív energianyerés került érdeklődésünk homlokterébe, a napenergia, a geotermikus folyamatok felhasználása. De hallottak-e már a tüzelőanyagcelláról? Nem? Pedig érdemes odafigyelni rá, mert lehet, hogy az összes többit lekörözve ez lesz a megoldás gondjainkra. Maga a működési elve is nagyon érdekes, de még inkább a szerkezet alkalmazási területének szélessége és távlatai.
Vissza a természetbe
2002. november 10. |
2639
Ahogy lassan eltűnnek a határok és bekerülünk az Európai Unióba, talán lesz pénzük az embereknek arra, hogy ne csak arra gondoljanak: mindegy milyen, csak fedél legyen, mindegy mi, csak fűtsön. Hiszen fontos az is, milyen hatásfokkal, mennyire energiatakarékosan, környezetkímélően. Sőt, szempontnak kellene lennie annak is: mennyire összhangban a természettel. Az Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány ez utóbbi elv érvényesítését tűzte zászlajára.
A mester úr
2002. november 10. |
2676
Az elmúlt pár hétben több olvasói levél és telefon figyelmeztetett bennünket arra, hogy rovatunkban szinte csak hálózatszerelőket, -létesítőket szerepeltetünk és mellőzzük a készülék szerelőket. Most, hogy mulasztásunkat pótoljuk, egy olyan kollégát kerestünk meg, aki több mint harminc éve fűtő- és főzőkészülékeket javít, szervizel.
| 96 cikk. Lapozó: |
