Erdősi Csaba
Vezető szerkesztő, Media12
25 609 | |
1975-ben született, az ELTE Bölcsészettudományi Karán diplomázott. 1998 óta tevékenykedik a médiában. A Magyar Nemzetnél 15 évig dolgozott előbb gazdasági újságíróként, később rovatvezetőként, végül lapszerkesztőként. Kitüntették a napilap Aranytoll és az MVM Paksi Atomerőmű Urántoll díjával. 2018 őszén csatlakozott a VGF&HKL csapatához újságíró-szerkesztőként. 2018 ősze óta dolgozik a Media12 kiadónál, mint a VGF&HKL szaklap szerkesztője, újságírója. A 2019-es Construma Magazint szerkesztette.
Erdősi Csaba cikkei
| 386 cikk. Lapozó: |
Vigyázzunk a pénzesővel!
Alapos tervezés és kellő körültekintés szükséges a napelemes pályázat sikeréhez
2021. december 6. |
2773
1 5 (1)
Hatalmas a lakossági érdeklődés az úgynevezett napelemes pályázat iránt. Nem is csoda, hiszen legfeljebb 2,9 millió forintot lehet nyerni tetőre szerelt napelem telepítésére, illetve maximum 11,3 milliót akkor, ha a napelemtelepítést – kötelező ablakcsere és szintén kötelező akkumulátoros energiatároló üzembe állítása mellett – a meglévő fűtési rendszer kiváltására hőszivattyús fűtéssel kombináljuk. Álláspontunk szerint ugyanakkor a kiírás számos veszélyt rejt magában, és a „talált pénz” iránti vágy olyan megoldásokhoz vezethet, amelyeknek nagyobb a káruk, mint a hasznuk. Reméljük, hogy a kivitelezők felelősen állnak neki a munkáknak, és mindenekelőtt a szakmai szempontokat tartják majd szem előtt!
Csere vagy javítás?
Örök dilemma, mi legyen a meghibásodott vezérlőpanelekkel
2021. december 6. |
2630
Immár hagyomány, hogy lapunk online kiadásában szavazásra kérjük olvasóinkat egy-egy aktuális vagy sokakat érintő kérdés kapcsán, mint ahogyan az is, hogy a válaszokat ezeken a hasábokon értékeljük ki. Ezúttal az volt a kérdés, hogy ha egy kazán vezérlőpanelje tönkremegy, azt inkább kicserélni vagy megjavítani célszerűbb-e.
Haladék a takarékoskodásra
2021. december 3. |
1676
A veszélyhelyzetre hivatkozva, rendeletben írta felül a kormány az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény bizonyos pontjait. Ennek megfelelően az áram- és gázszolgáltatók, valamint a benzinkutak ráérnek a jövő év végéig teljesíteni az idei évre előírt energiamegtakarítási kötelezettségüket. A nagy áram- és gázfogyasztó cégek is haladékot kaptak azzal, hogy csak 2022. november 15-e után lesz kötelező energetikai szakreferenst alkalmazniuk.
Módosult a napelemes pályázat, elengedték a 4,8-as COP-t!
2021. december 1. |
4302
Több ponton is módosult a „Lakossági napelemes rendszerek támogatása és fűtési rendszerek elektrifikálása napelemes rendszerekkel kombinálva” elnevezésű lakossági pályázat, mi ezek közül csak egy műszaki szempontból rendkívül fontos változást emelnénk ki. Korábban a kiírás szerint a támogatható levegő-vizes hőszivattyú elvárt fűtési COP-ját 4,8-ban határozták meg, ezt most levitték 4,2-re.
Valami zavar van a gázszállításban
Frissítés: Megszólalt az Fgsz, azért jön kevesebb gáz a szokásosnál, mert ennyit rendeltek a kereskedők!
2021. december 1. |
3704
Szinte leállt Magyarország Ukrajna felőli gázimportja, a szokásos óránkénti 450 ezer köbméter helyett ma reggel alig több mint 14 ezer köbméternyi földgáz érkezett a VIP Bereg határmetszéken. A Földgázszállító Zrt. adatpublikálása szerint délről, Szerbia és Románia, illetve nyugatról, tehát Ausztria felől sem jön annyi fűtőanyag, amely a kiesést pótolhatná. Egyelőre nem világos, hogy adatszolgáltatási hiba vagy valamilyen fizikai korlát áll a bezuhant szállítás hátterében, amint sikerül kiderítenünk, frissítjük bejegyzésünket!
Hőszivattyús rendszer tervek nélkül?
Alapos szakmai körültekintés szükséges a napelemes pályázat valódi sikeréhez
2021. november 23. |
2763
Hatalmas a lakossági érdeklődés az úgynevezett napelemes pályázat iránt. Nem is csoda, hiszen legfeljebb 2,9 millió forintot lehet nyerni tetőre szerelt napelem telepítésére, illetve maximum 11,3 milliót akkor, ha a napelem-telepítést – kötelező ablakcsere és szintén kötelező akkumulátoros energiatároló üzembe állítása mellett – a meglévő fűtési rendszer kiváltására, hőszivattyús fűtéssel kombináljuk. Szakmai fórumokon, beszélgetéseken a kiírás számos pontja, előírása kapcsán alakult ki élénk szakmai diskurzus, mi ezek közül most csak hármat emelnénk ki vázlatosan: a pályázók terveit a split klímákkal kapcsolatban, a beépítendő levegő-vizes hőszivattyútól elvárt 4,8-as COP-t, és azt, hogy a kiírás szerint a „tervezés (köztes energetikai tervezés), engedélyezés” nem kötelező feltétele a támogatásnak, csupán egy önállóan nem támogatható, „választható tevékenység”.
Hőszivattyú csak fűtésre?
2021. november 3. |
5734
Társszerző: Csizmazia Gábor
2 5 (1)
Egy biztos, a szomszédokat nem fogja idegesíteni a hangjával, mivel csak egy mozgó alkatrészt tartalmaz, a kompresszort, azt is a beltéri egységben helyezték el – szokatlan formáján kívül talán ez jellemzi a legtömörebben azt a svéd eredetű hőszivattyús megoldást, amely megpróbál most idehaza is piacot nyerni. A termék neve, magyar fordításban „jégoszlop”, a kültéri egység formájára és lefagyott állapotára egyszerre utal, ez utóbbi ugyanis itt természetes üzemállapot.
Változás a szemléletben
A koronavírus-járvány sok ember figyelmét fókuszálta a beltéri levegő minőségére
2021. november 3. |
4785
A Covid-19 világjárvány hatására megnőtt azoknak az embereknek a száma, akik kíváncsiak lennének rá, milyen körülmények között kell élniük és dolgozniuk – ez derül ki legalábbis egy felmérésből, amelyet a világ egyik vezető méréstechnikai vállalata, a Va isala készített. A felmérést, amelyben több, mint 4000 válaszadó vett részt az Egyesült Államokban, Franciaországban, Németországban és Finnországban, 2021 nyarán végezték. A válaszadók több mint egyharmada aggódik a munkahelyén a beltéri levegő minősége miatt, és több mint 50 százalékuk mondta azt, hogy ez az aggodalom befolyásolja a középületek látogatásában is.
Javíttatunk, amíg lehet
2021. november 3. |
4930
1
Megkérdeztük online kiadásunk gázkészülék-szerelő olvasóit ügyfeleik általuk tapasztalt hozzáállásáról „a szerelni vagy kicserélni” kérdéskörben. A válaszadók döntő többsége úgy látja, a tipikus magyar gázkészüléktulajdonos addig használja berendezését, amíg az végképp ki nem leheli a lelkét, cserére, korszerűbb típusra váltásra csak ezután szánja el magát. Ennek nyilván számos oka van, ezek feltárása azonban szétfeszítené e cikk kereteit, így csupán a tényt rögzíthetjük: aligha számíthatunk a magyar gázkészülék-állomány gyors megújulására.
Horonymarás a gyakorlatban
2021. szeptember 29. |
6507
2 5 (2)
Bár a horonymaróról nem feltétlenül egy épületgépész munkája jut az ember eszébe, használatára ezen területen is szükség lehet. Eldöntendő kérdés, hogy egy ilyen berendezést megvásárlunk vagy eseti jelleggel bérlünk, a válasz nyilván az adott vállalkozás, szakember profiljától függ. Ha a vásárlás mellett döntünk, tisztában kell lennünk vele, hogy ezzel a nyakunkba szakad a berendezés kétévenkénti kötelező felülvizsgálatának terhe is.
Piszoár hölgyeknek?
2021. szeptember 29. |
7320
A kifejezetten nőknek tervezett piszoárokkal vélik megoldani a nagy tömegrendezvények, koncertek, fesztiválok egyik legküzdhetetlen problémáját, nevezetesen a kígyózó, félórás sorokat a női illemhelyek előtt. A megoldás ért el már piaci sikereket, kérdés, mennyire válik népszerűvé. A XIX. század végén már próbálkoztak vele, akkor a kísérlet elbukott – azóta viszont sokat változott a világ.
Bizonytalanságban a kivitelezők
2021. szeptember 29. |
5990
Szavazásra kértük fel lapunk online kiadásának kivitelezéssel foglalkozó olvasóit, hogy megtudjuk, mennyire ítélik bizonytalannak a helyzetüket a piaci folyamatok és a koronavírus-járvány jelentette kettős kihívás miatt. Nos, a válaszok aránya elég beszédes, a megkérdezettek jelentős többsége szerint kiszámíthatatlan a helyzet, illetve kiszámíthatatlan ugyan, de kellő óvatossággal ez a kockázat kezelhető.
Elstartolt a szakmák Európa-bajnoksága
2021. szeptember 23. |
1544
Kezdetét vette Grazban az EuroSkills 2021, amely a koronavírus járvány miatt, kényszerűségből csúszott át az idei esztendőre. A legjobb fiatal európai szakemberek versenyén a víz- gáz és fűtésszerelés kategóriában Török Balázsnak (nyitóképünkön) szurkolhatunk.
A kültéri koszos maradhat?
2021. szeptember 1. |
1375
2 5 (2)
A VGF&HKL szaklap hírleveleiben, illetve az online felületünkön rendszeresen megkérdezzük olvasóinkat egy-egy téma kapcsán, és némi kiegészítéssel ellátva a nyomtatott számunkban beszámolunk a szavazás végeredményéről is. Legutóbb a kollégák klímatisztítási gyakorlatáról tettünk fel kérdéseket. A válaszokból kirajzolódó kép pedig igencsak meglepő.
Áramboom
2021. szeptember 1. |
7673
Bár a téli hónapokban összességében magasabb a hazai áramfogyasztás, mint a nyári időszakban, a napi fogyasztási csúcsok már a meleg időszakban jelentkeznek. Ez egyértelműen a légkondicionáló berendezések elterjedésének köszönhető.
Kloáka, kanális, klozett
2021. szeptember 1. |
8308
2 5 (2)
A római kortól egészen a közelmúltig dolgozza fel a Kiscelli Múzeum időszakos kiállítása a főváros csatornázásának történetét. A kiállítás archív fényképek, dokumentumok és a csatornázás- és higiéniatörténethez kapcsolódó tárgyak (pl. mosdóés ágytálak, bidék, fertőtlenítő eszközök és csatornadarabok) garmadájának bemutatásával tárgyalja a témát, ami tulajdonképpen nem más, mint hogy az idők folyamán az emberek hogyan igyekeztek eltüntetni anyagcseréjük végtermékeit. Épületgépészeknek „kötelező”, de laikusoknak is tanulságos és szórakoztató tárlat.
Mi lesz a víziközművekkel?
Elengedhetetlen lenne a folyamatos fejlesztés, de a szolgáltatóknak erre nem marad pénze
2021. szeptember 1. |
1895
1
Évi 105 milliárd forint – ennyi pénzt igényelne folyamatosan az előttünk álló bő egy évtizedben a hazai vízközműrendszerek rekonstrukciója. Csak vezetékből 2000 kilométert kellene kicserélni minden esztendőben, de ennek csak a töredékére van forrás, az ágazat pedig csak foggal-körömmel tudja megtartani a munkavállalóit, főleg, ha szakképzettek. Ha a helyzet nem változik, egyre több helyen leszünk kénytelenek szembesülni az időszakos vízhiánnyal, fogyasztói korlátozásokkal.
Amikor a szerződés csapda
Komoly problémák elé állítja az épületgépészeti kivitelezőket az általános árrobbanás
2021. szeptember 1. |
1342
1 5 (1)
Vajon mit tehet egy épületgépész kivitelező, ha a korábban megkötött szerződése az előre nem látható áremelkedés miatt veszteségbe fordítja a munkáját? Ez olyan kérdés, amely egyre több vállalkozót foglalkoztat mostanában.
Összefüggések
Mit talál július-augusztusi számunkban?
2021. július 12. |
8546
Úgy hisszük, hogy az épületgépészeti rendszerek, sőt maguk az épületgépészek is olyan összefüggések, eddig nem létező kapcsolatok közé kerülnek a közeljövőben, amelyekről ma még csak sejtésünk sincs. Szakkiadóként azon leszünk, hogy ennek a folyamatnak a részleteiről is naprakész tájékoztatást adjunk olvasóinknak.
Sarokba szorult kivitelezők?
Az őrült áremelkedés, bár kivédhetetlen volt és előre nem látható, jogilag nem számít vis maiornak
2021. július 1. |
5505
FRISSÍTVE. Ritkán tapasztalt probléma elé állította a kivitelezőket – ideértve természetesen az épületgépészeti kivitelezőket is – az építőipari árrobbanás, s a vele párosuló anyaghiány. Számos vállalkozó mostanában szembesül azzal, hogy a hónapokkal ezelőtt elnyert/elvállalt munkát jelentős veszteséggel, jobb esetben egy fillér haszon nélkül tudja csak befejezni. Kérdés, mit lehet tenni, ha a külső körülmények változása nyomán az önköltség egyszer csak a szerződéses ár fölé ugrik. Az egyik lehetséges megoldás a tárgyalás a megrendelővel, ám ha az bármely okból nem hajlik a megegyezésre, a kivitelező vállalkozó számára alig marad menekülőút. Lapunk célja, hogy minél alaposabban járja körül a kialakult helyzetet, ezért arra kérjük a kivitelező kollégákat, cégvezetőket, hogy a témában szerzett tapasztalataikat, történeteiket küldjék el a VGF&HKL szaklapnak!
| 386 cikk. Lapozó: |
