Erdősi Csaba
Vezető szerkesztő, Media12
24 899 | |

1975-ben született, az ELTE Bölcsészettudományi Karán diplomázott. 1998 óta tevékenykedik a médiában. A Magyar Nemzetnél 15 évig dolgozott előbb gazdasági újságíróként, később rovatvezetőként, végül lapszerkesztőként. Kitüntették a napilap Aranytoll és az MVM Paksi Atomerőmű Urántoll díjával. 2018 őszén csatlakozott a VGF&HKL csapatához újságíró-szerkesztőként. 2018 ősze óta dolgozik a Media12 kiadónál, mint a VGF&HKL szaklap szerkesztője, újságírója. A 2019-es Construma Magazint szerkesztette.
Erdősi Csaba cikkei
| 380 cikk. Lapozó: |

Rossz hír a napelemben és hőszivattyúban gondolkodóknak
Amíg nem jönnek az uniós források, megszűnik a hálózati betáplálás lehetősége
2022. október 13. |
54 034
A jövőben telepítendő napelemek mindaddig nem kapnak hálózati betáplálási engedélyt, amíg az Európai Unió Helyreállítási Alapjának hitelrészéből nem sikerül „napelemállóvá” tenni a magyar villamosenergia-hálózatot – jelentette be a Miniszterelnökséget vezető miniszter a szokásos szerdai kormányinfón. Bár Gulyás Gergely a részletekbe nem ment bele, szavaiból az tűnt ki, hogy szigetüzemű rendszerek telepítésére lesz lehetőség. Ez nyilvánvalóan rossz hír azoknak, akik gázfűtésről napelemmel támogatott hőszivattyús rendszerre szeretnének áttérni.

Sevilla visszatér az „ókorba”
2022. október 3. |
1221
2 4.5 (2)
Egy ősi, többezer éves módszerrel fogják csökkenti Sevilla utcáinak hőmérsékletét a legforróbb nyári napokban. Az úgynevezett Qanat technológia segítségével a rendszer környezetének hőmérséklete akár 8-10 Celsius-fokkal is mérsékelhető, amire szükség is van, hiszen enélkül a város lassan élhetetlenné válik, és a turisták is elkerülik majd a július-augusztusi időszakban.

Magas hőmérsékletű hőszivattyúk
2022. október 3. |
2007
Tévhit, hogy a hőmérséklet csökkenésével a hőszivattyúk szezonális jóságfoka (SCOP, ez mutatja meg, hogy a készülék egy kWh villamos energia felhasználásával hány kWh hőt állít elő) olyan meredeken esik, hogy nagy felületű, sugárzó hőleadók nélkül nem érdemes hőszivattyús fűtésben gondolkodnunk. A legtöbb készülékre ez persze igaz, mint ahogy az is, hogy a levegő-vizes hőszivattyúk igazán jól legfeljebb 35 Celsius-fokos előremenő vízhőmérséklet mellett működnek a legoptimálisabban, a gyártók azonban mára olyan berendezéseket is piacra dobtak, amelyek viszonylag magas hőmérsékleten is hatékonyak, így bizonyos megkötések mellett alkalmasak.

Spórolás elektromos termofejekkel
2022. október 3. |
1769
1
Viszonylag olcsón, egyszerű, szaktudás nélkül is elvégezhető telepítéssel elég sokat spórolhatunk a gázfogyasztásunkon, ha manuális szeleppel szerelt radiátorainkat programozható, termosztatikus radiátorfejekkel szereljük fel. A fűtési rendszert nem kell megbontanunk hozzá, mert a legtöbb kézi állítású szelep szárára egy adapter segítségével könnyen illeszthető. Segítségükkel pontos hőmérsékletet tarthatunk a lakás helyiségeiben, igazodva a szokásainkhoz, életritmusunkhoz.

H tarifa és fűtőpatron
2022. október 3. |
3383
2 5 (2)
Komoly szakmai vitákat generál, hogy a kedvezményes H tarfiáról üzemeltethető-e a hőszivattyú fűtőpatronja. Mivel legalább kettő tökéletesen ellentétes, egymásnak ellentmondó állásponttal találkoztunk háttérbeszélgetéseink során, megkérdeztük a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatalt (MEKH). Válaszuk szerint igen, de csak abban az esetben, ha a kiegészítő villamos fűtés csatlakozás szempontjából nem különválasztható, a hőszivattyú üzemeltetését közvetlenül szolgáló berendezésnek minősül, és a kiegészítő villamos fűtés villamosenergia-fogyasztását is figyelembe véve teljesül a szezonális fűtési jóságfokra vonatkozó kritérium.

Hogyan takarékoskodjunk?
Szavazásra kértük online kiadásunk olvasóit
2022. október 3. |
1040
Ahány ház, annyi szokás – tartja a mondás, de épületgépészként talán úgy módosítanánk ezt, hogy ahány ház, annyi lehetőség az optimális fűtési rendszerre. Most, amikor sokan a bőrükön érzik, hogy fűtési rendszerük – vagy éppen a házuk – nem éppen optimális, kétségbeesetten igyekeznek valamilyen megoldást találni. Megkérdeztük lapunk online kiadásának olvasóit, ők milyen megoldást tartanak jónak a földgázfogyasztás csökkentésére. A többségük a gázkazán-hőszivattyú kombináció mellett tette le a voksát.

Fűtés alacsony hőmérséklettel
2022. október 3. |
2236
4 4.75 (4)
A régi, nagy vízterű, lomha radiátoros rendszerek már jó ideje kikoptak az új építésű ingatlanokból, helyüket a fürgébb reagálású, kevesebb vízzel és alacsonyabb előremenő hőmérséklettel működő rendszerek vették át. Ez nyilvánvalóan a kondenzációs kazánok megjelenésének köszönhető, hiszen bizonyos hőmérséklet fölött kondenzációról nem beszélhetünk. Egy másodlagos hasznuk, hogy most jól jöhetnek, ha valaki hőszivattyú telepítésén gondolkodik.

Megéri pellettel fűteni az iskolákat? Most éppen igen
2022. szeptember 15. |
5553
Konténeres kazánházakat vásárol a kormány, hogy fapellet-, illetve faapríték-tüzelésű kazánokkal oldja meg 400 iskola fűtését és melegvízellátását. Jelen árak szerint fapellettel nagyjából 60-62 forintból állítható elő egy kilowattóra hő, faaprítékkal körülbelül 16 forintra jön ki ugyanez. Ha azt tekintjük piaci árnak, hogy egyes önkormányzatok 1600 forintos vagy még ennél is drágább ajánlatot kaptak egy köbméter földgáz beszerzésére, akkor földgázzal körülbelül 160 forintért tudunk előállítani egy kWh hőenergiát – vagyis jelen állás szerint vastagon megéri átváltani pellet- vagy faapríték-tüzelésre. Persze ez csupán a tüzelőanyag árára vetített számítás, nem tartalmazza a hőközpontok és a kazánok beszerzését, telepítését és az üzemeltetésük költségét.

A 18 fok jelenleg törvénytelen, de nem észszerűtlen
Hány fokon érezzük jól magunkat fűtési szezonban?
2022. szeptember 8. |
4251
Az alcímben feltett kérdésre nem adhatunk egzakt választ, hiszen a hőérzet egyéni tulajdonság, nem meghatározható. Viszont épületgépészként az előírásokra kell támaszkodnunk. A 7/2006-os TNM rendelet előírásai szerint lakóépület huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségeiben, illetve irodákban, konferencia- és osztálytermekben, éttermekben és büfékben legalább 20 °C-nak kell lenni. A konyhában, a spájzban, a folyosón lehet akár 16 Celsius-fokosra is méretezni a fűtési rendszert, ahogyan az előírások szerint áruházakban is elegendő ez a hőmérséklet. Az óvodákban viszont minimum 22 °C kell.

Amikor a rezsiszabályok veszik át a szerkesztést
2022. szeptember 7. |
1174
Általában előre gondolkodunk, s igyekszünk jóval azelőtt eldönteni, milyen anyagok kerüljenek egy-egy lapszámba, hogy az érdemi munka, a cikkek írása, szerkesztése, illusztrálása megkezdődne. Olyakor azonban megesik, hogy tervezzünk bármilyen előrelátóan is, az élet közbeszól.

A biztonság az első
Néhány szó a légfűtő kandallók valódi jelentőségéről egy bizonytalan korban
2022. szeptember 1. |
1133
Fával fűteni nem olcsó, kandallót építeni szintén nem mondható annak. Miért éri meg mégis? Mert biztonságot nyújt. Ha van egyszerű, légfűtéses kandallónk – meg persze megfelelő tűzifánk – függetlenek tudunk lenni a vezetékes energiaszolgáltatástól. Akkor is befűthetünk, ha nincs se áram, se gáz. Éppen ezért érdemes gondolni erre a lehetőségre új ingatlan építésekor, még akkor is, ha soha be sem gyújtunk, vagy csak a hangulat kedvéért rakjuk meg a kandallónkat olykor-olykor.

Kazánhiánytól tartanak a britek
2022. szeptember 1. |
880
A közelmúlt eseményei, köztük a világjárvány és a folyamatban lévő energiaválság hatással voltak az Egyesült Királyság kazániparára és annak ellátási láncára. Még a nyár folyamán is kihívást jelentett a kazánellátás, és a szigetország szakemberei attól tartanak, télen hiány alakulhat ki.

Drasztikus javaslat
Tényleg megéri lekötni a gázt ott, ahol csak főzéshez használják a fűtőanyagot?
2022. szeptember 1. |
1367
3 4.5 (2)
Az épületszektor zöldítésével kapcsolatos rövid távú kihívások kezeléséről publikált nemrégiben egy szakpolitikai javaslatcsokrot az Egyensúly Intézet. Egyik legnagyobb megütközést keltő elképzelésük, hogy azokat a háztartásokat, ahol a vezetékes földgázt csak sütéshez és főzéshez használják, egyszerűen le kellene vágni a földgázról, az ottlakóknak pedig támogatást kellene adni, hogy villanytűzhelyt vásárolhassanak maguknak. Sajna, ez nem ilyen egyszerű.

Kalamajka a légbevezetővel
2022. szeptember 1. |
895
1 5 (1)
Aki régóta forgatja lapunkat, emlékezhet rá, hogy számos alkalommal foglalkoztunk a homlokzati égéstermék-elvezetés szabályozása körüli visszásságokkal. Volt okunk rá, mert számos konfliktus adódott ebből. De ki gondolná, hogy egy homlokzati égésilevegő-bevezető telepítése is okozhat bonyodalmakat? Pedig okozhat. Csak ebben az esetben nem a gázosok és a kéményseprők, hanem a tulajdonos és a közös képviselő között húzódik a frontvonal. De vajon kinek van igaza?

Az LNG szerepe
2022. szeptember 1. |
1419
Horvátországban töltöttünk pár napot a nyáron, ahol a pihenés mellett jutott idő egy kis „szakmázásra is” – no már annyiban, hogy sétahajónk közvetlenül az omisalji LNG-, vagyis cseppfolyósföldgáz- terminál mellett haladt el. Készítettünk néhány fotót, és utánajártunk kicsit, mi is az az LNG, és mit várhatunk tőle.

Teszt alatt a hidrogénkazán
2022. szeptember 1. |
1937
3 5 (2)
A Middlesbrough-i South Bankban található H21 tesztüzemben már üzembe helyezték az egyik első, 100%-os hidrogénnel működő, tanúsított kazánt. A készüléket ugyanúgy kell telepíteni, mint egy hagyományos gázkazánt, de az első bekapcsoláskor fülelni kell, mert annyira halk, hogy szinte hang nélkül üzemel.

A H tarifa bűvöletében
2022. szeptember 1. |
1233
1 5 (1)
Amikor megjelentek az új áram- és gázárak, ugrásszerűen megnőtt az érdeklődés a kifejezetten hőszivattyúk üzemeltetésére szolgáló tarifák iránt. A legtöbben gyorsan telepíthető levegő-levegő hőszivattyút, népies nevén split klímát kerestek, úgy kalkulálva, hogy azzal a fűtési idényben lefaraghatják a gázfogyasztásukat. Nos, split klímával fűteni nem ördögtől való dolog – ha ehhez az egyéb feltételek is adottak.

Megbízhatóság vagy energiahatékonyság?
2022. szeptember 1. |
1036
Ha valamikor, hát most, az új rezsitarifák bevezetése után különösen fontossá vált, hogy készülékeink energiahatékonyan működjenek. Igen ám, de nemcsak a végfelhasználók, hanem még a szerelők, beüzemelők körében is makacsul él a vélekedés, hogy a modern, takarékos berendezések nem megbízhatóak, használatuk így a gyakori karbantartás, szerelés miatt végső soron többe kerül, mint a régebbi, egyszerű, de nagyfogyasztású készülékeké. Kíváncsiak voltunk, hogy online kiadásunk olvasói miként vélekednek erről a kérdésről, így hát megkérdeztük őket. Az eredmény magáért beszél.

Hőszivattyú és radiátor? Nem ördögtől való, de…
2022. augusztus 26. |
16 531
Amióta kijöttek az új rezsiszabályok, rengetegen próbálnak valamilyen hőszivattyús megoldással szabadulni a gáztól. Vannak köztük, akik soha nem hallották a korábbi alapvetést, hogy „radiátoros rendszerre nem illesztünk hőszivattyút”, így kétely nélkül csapnak le az első elérhető levegő-víz hőszivattyúra a boltban, mások pedig hallották, és készpénznek veszik azt. Holott, ha egy viszonylag új, kis vízterű, lemezradiátoros rendszerről van szó, egyáltalán nem ördögtől való egy hőszivattyút is beállítani a gázkazán mellé.

Gázgyár Danitz-pusztán
2022. augusztus 4. |
1656
Lejönni a gázról – ez lenne most az aktuális feladat. Persze az is megoldás lehet, ha nem a gázról jövünk le, csak a külföldi földgázról – legalább egy kis részben. Hogy ez nem lehetséges? A Pécshez közeli Danitz-puszta állami gazdaságában már az 1950-es években is bizonyították, hogy de bizony az. Erről egy filmhíradórészlet is tanúskodik, amelyre nemrégiben bukkantunk rá a Nemzeti Filmintézet archívumában.
| 380 cikk. Lapozó: |
